skip to content
 
 
 
2021-09-10

Felmérés: uniós források csak a jogállamiságot tiszteletben tartó országoknak

Ötből négy európai szerint csak azok a tagállamok kapjanak uniós forrást, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiság és a demokrácia alapelveit - mutatja az EP legújabb felmérése.

  • • Ötből négy válaszadó szerint csak azoknak a tagállamoknak kellene uniós támogatásokhoz jutnia, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot és a demokratikus alapelveket
  • • 60 százalék szerint a Next Generation EU programok segíteni fognak hazájuknak kiheverni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és szociális károkat
  • • 41 százalék szerint kétséges, hogy kormányuk jól használja fel a helyreállítási alap forrásait

„Az Európai Parlament egyértelműen úgy foglalt állást, hogy az EU újjáépítési alapjaiból ne részesüljenek olyan kormányok, amelyek nem tisztelik az alapvető demokratikus értékeket és nem védik meg a jogállamiságot. Ez a felmérés megerősíti, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért ezzel. Aki következetesen aláássa az EU értékeit, az ne számítson EU-s pénzalapokra” - mondta az Európai Parlament elnöke, David Sassoli.

A Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló évértékelő beszéde (szeptember 15.) előtt néhány nappal közzétett Flash Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy az európai polgárok egyértelműen támogatják a Next Generation EU programból folyósítandó uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát és hatékony ellenőrzését. A felmérés szerint a polgárok 85 százaléka ért egyet ezzel (Magyarországon 84 százalék). Az Európai Parlament álláspontja is a többségi véleménnyel cseng egybe. A Parlament a Bizottsággal közösen jelenleg is vizsgálja a nemzeti terveket, hogy biztosítsa, a pénzforrások felhasználása megfelel a zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb európai gazdaság célkitűzésének.

Az európaiak kedvezően ítélik meg az EU 800 milliárd eurós helyreállítási alapját. Ötből hárman (60 százalék) gondolják azt, hogy a Next Generation EU programok segítenek országuknak leküzdeni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károkat (Magyarországon 64 százalék). Az EU-ban a válaszadók 59 százaléka (Magyarországon 64 százalék) véli úgy, hogy a programok a jövőbeli kihívásokra is segítenek felkészülni hazájuknak. Talán ennek is a következménye, hogy az európaiak 53 százaléka kedvezően vélekedik az EU-ról, és csak 19 százalékuk kedvezőtlenül.

Magyarországon továbbra is az uniós átlag feletti, 60 százalékos az Unió pozitív megítélése.

Mindemellett a felmérés eredményei arra utalnak, hogy számos tagállamban merülnek fel kétségek a lakosság körében azzal kapcsolatban, hogy az adott tagállam kormánya megfelelően fogja-e felhasználni a helyreállítási alapokat. Míg uniós átlagban az európaiak 45 százaléka bízik abban, hogy kormányuk jól fogja felhasználni ezeket a forrásokat, a válaszadók 41 százaléka kétségének adott hangot ezzel kapcsolatban. Az egyes országok értékei között jelentős különbségek mutatkoznak. A források hatékony felhasználásában Luxemburgban bíznak a legtöbben (74 százalék), a legkevesebben Szlovéniában (24 százalék). Magyarországon a válaszadók 28 százaléka bízik abban, hogy a kormány megfelelően használja fel a forrásokat.

 

Változó politikai prioritások

Arra a kérdésre, hogy mely szakpolitikai területekre kellene az Európai Parlamentnek hangsúlyt helyeznie, a klímaváltozást nevezték meg legtöbben (43 százalék). A második helyre a szegénység és társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem (32 százalék) került, a harmadikra a gazdaságtámogatás és a munkahelyek teremtése, együtt a terrorizmus elleni küzdelemmel (31-31 százalék). Ezeket követi a közegészségügy, valamint a migrációs- és menekültügy, egyaránt 27 százalékkal. Említésre méltó, hogy a magyar és a lengyel válaszadóknál a demokrácia és jogállamiság kérdése, amely az EU átlagában a nyolcadik legfontosabb helyet foglalja el, bekerült az első három olyan téma közé (Lengyelországban a második, Magyarországon a harmadik helyen), amellyel a válaszadók szerint az Európai Parlamentnek foglalkoznia kell.

Az európai közvélemény egyértelműen támogatja az Európai Parlament álláspontját a források felhasználásának feltételeit, ellenőrzését és átláthatóságát övező vitában. Az európaiak változatlanul egyetértenek azzal, hogy az uniós források felhasználásának legyen feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása. Az EU-ban ötből négy válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy az Uniónak attól kellene függővé tennie a tagállamok számára biztosított forrásokat, hogy a kormányuk érvényt szerez-e a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek. A tagállamok adatai között kisebb eltérések vannak csak, Magyarországon például a válaszadók 77 százaléka ért egyet ezzel az állásponttal.

Módszertan

A Flash Eurobarométer felmérést az Ipsos European Public Affairs készítette az Európai Parlament megbízásából, online megkereséssel, 2021. augusztus 17. és 25. között. Összesen 26 459, 15 éves és annál idősebb európait kérdeztek meg a tagállamokban. A minta mérete Luxemburg, Ciprus és Málta esetében ötszáz fő, a többi országban ezer fő volt.

A részletes beszámoló, a nemzeti ismertetők és az adatok itt olvashatók: https://www.europarl.europa.eu/at-your-service/en/be-heard/eurobarometer/soteu-flash-survey

Kapcsolat

Jaume DUCH GUILLOT

Az EP szóvivője, a Kommunikációs Főosztály vezetője

(+32) 2 28 43000 (BXL) (+33) 3 881 74705 (STR)

(+32) 496 59 94 76

jaume.duch@europarl.europa.eu

Neil CORLETT

A Sajtóosztály vezetője

 (+32) 2 28 42077 (BXL)

(+33) 3 881 74167 (STR)

 (+32) 470 89 16 63

 neil.corlett@europarl.europa.eu