Események
-
A COP28 előrelépést tesz a fosszilis tüzelőanyagok terén
( 2023. november 30. és december 12. között )A Dubaiban megrendezett COP28 klímaváltozási konferencia jóváhagyja a fosszilis tüzelőanyagoktól való átállás ütemtervét. A COP28 tárgyalói abban is megállapodnak, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiaforrásokat, és megduplázzák az energiahatékonyság-javítás mértékét. Ezen túlmenően előrelépést tesznek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedések és a finanszírozás terén.
-
A COP27-re Sharm el-Sheikhben kerül sor
( 2022. november 6-20. )Az országok megállapodtak, hogy veszteség- és káralapot hoznak létre a klímakatasztrófák által sújtott sebezhető országok megsegítésére. A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása és a párizsi megállapodás 1,5 Celsius-fokos határérték elérésének lassú haladása ellenére az új intézkedésekről nem született megállapodás.
-
Glasgowban megrendezik az ENSZ klímakonferenciáját, a COP26-ot
( 2021. november 1-13. )A COP26 konferencián az országok megállapodtak: a klímasemlegességi célokról; fokozott finanszírozásról a sérülékeny fejlődő országoknak; és az új, fosszilis tüzelőanyag-projektekre szánt források csökkentéséről. Nem jutottak közös nevezőre a szén használatának fokozatos megszüntetéséről.
-
Hatályba lép az európai klímarendeletet
( 2021. július 29. )Az EU első klímarendelete törvénybe foglalja a klímasemlegesség elérését 2050-re. Célja továbbá, hogy 2050 után negatív kibocsátást érjen el, valamint az üvegházhatású gázok nettó kibocsátásának csökkentése legalább 55%-kal 2030-ra.
További információ:A Tanács elfogadja az európai klímarendeletet -
Az USA ismét csatlakozik a Párizsi Megállapodáshoz
( 2021. február 19. )Röviddel azután, hogy Joe Biden letette az amerikai elnöki esküt, az Egyesült Államok ismét a Párizsi Megállapodás része lett.
További információ:Sajtónyilatkozat -
Klímarendelet
( 2020. október 7. )Az Európai Parlament jóváhagyja az éghajlatváltozási jogszabályt, amely 2050-ig klímasemlegessé teszi az EU-t és valamennyi tagállamot. Ezen felül 60 %-ra növelnék a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt.
-
Az EU 2050-re klímasemlegessé válik
( 2019. december 12. )Az uniós vezetők a Tanács brüsszeli ülésén megállapodnak abban, hogy 2050-re az EU klímasemlegessé válik.
-
Az európai zöld megállapodás
( 2019. december 11. )Az Európai Bizottság bemutatja az európai zöld megállapodást.Az európai éghajlatváltozási jogszabályt alkalmazva célja, hogy Európa 2050-ra klímasemlegessé váljon.
További információ: -
Az ENSZ 25. klímakonferenciája (COP25) Madridban
( 2019. december 2-13. )A COP eddigi leghosszabb konferenciája a szén-dioxid-kibocsátás fokozott csökkentéséről szóló megállapodással zárul. A globális szén-dioxid-kereskedelmi rendszerről, a konkrét kibocsátáscsökkentésről és a legsebezhetőbb országokba irányuló új finanszírozási rendszerről szóló döntéseket viszont elhalasztották a következő, Glasgowban tartandó ülésre.
További információ:A COP25 zárónyilatkozata -
Az Európai Parlament kihirdette az éghajlatváltozási vészhelyzetet
( 2019. november 28. )Az Európai Parlament éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdet Európában és világszerte. Azt kéri hogy a Bizottság biztosítsa, hogy valamennyi vonatkozó jogalkotási és költségvetési javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést szolgálja.
További információ:Sajtóközlemény: A Parlament éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett -
Az ENSZ 24. klímakonferenciája (COP24) Katowicében
( 2018. december 3-14. )Lengyelországban a COP24 vegyes eredményekkel zárul.Az országok megállapodnak abban, hogy a párizsi egyezményt átültetik a gyakorlatba, de megoldatlanul maradnak a globális szén-dioxid-kereskedelmi rendszerrel és azzal kapcsolatos alapvető kérdések, hogy miként lehet reagálni az 1,5 °C-ot meghaladó hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó figyelmeztetésekre.
-
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete közzétette 1,5 °C-os különjelentését.
( 2018. október )Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) jelentést tesz közzé, amelyben az 1,5 °C-os hőmérséklet-emelkedés hatását vizsgálja (az iparosodás előtti szintet meghaladóan). Arra a következtetésre jutottak, hogy a kibocsátásokat az eredetileg becsültnél nagyobb mértékben kell csökkenteni.
További információ:IPCC-jelentés: 1,5 °C-os globális felmelegedés -
Az ENSZ 23. klímakonferenciája (COP23) Bonnban
( 2017. november 6-17. )A 23. klímakonferencia jelentős előrelépést jelent a párizsi egyezmény egyértelmű és átfogó végrehajtási irányelvei felé, amellyel a megállapodás működésbe léphet.
További információ:A COP23 legfontosabb eredményei -
Donald Trump amerikai elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi egyezményből
( 2017. június ) -
Az ENSZ 22. klímakonferenciája (COP22) Marrákesben
( 2016. november 7-18. )A résztvevők vállalják a párizsi klímaegyezmény teljes körű végrehajtását és üdvözlik ezt a „rendkívüli lendületet” a globális klímaváltozás elleni harcban.
-
Hatályba lép a párizsi egyezmény
( 2016. november 4. ) -
Történelmi jelentőségű szavazást követően a Parlament jóváhagyja a párizsi egyezmény uniós ratifikációját
( 2016. október 4. )A Parlament jóváhagyásának köszönhetően a párizsi egyezmény a vártnál jóval hamarabb, már 2016. novemberében hatályba léphet.
További információ:Miután az EP megszavazta, életbe léphet a párizsi klímamegállapodás -
Az ENSZ elfogadja a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt
( 2015. december )A klímaváltozás elleni küzdelemre irányuló párizsi egyezmény az első egyetemes, jogilag kötelező klímamegállapodás. Az egyezmény célja, hogy az iparosodás óta tapasztalt globális felmelegedés mértékét jóval 2 °C alatt tartsa, és erőfeszítéseket tegyen annak 1,5 °C alatt tartására. Emellett cél, hogy mihamarabb csökkenni kezdjen az üvegházhatású gázok globális kibocsátása, illetve hogy a század második felére kiegyensúlyozzák az üvegházhatású gázok kibocsátását és elnyelését. Az egyezmény továbbá kitér a klímaváltozással szembesülő fejlődő országok anyagi és egyéb támogatására, a technológiák átadására, a kapacitások növelésére, valamint a klímaváltozás okozta veszteségekre és károkra.
További információ:A Párizsi Megállapodás -
Kiadják az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik értékelő jelentését
( 2014 )A jelentés áttekintést nyújt az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos ismeretek állásáról, kiemelve a korábbi AR4 jelentés közzététele óta elért új eredményeket. A jelentés utal az ember éghajlatra gyakorolt „egyértelmű és növekvő” hatására, és figyelmeztet arra, hogy ha nem ellenőrizzük, az éghajlatváltozás növeli az emberekre és az ökoszisztémákra gyakorolt súlyos, mindent átható és visszafordíthatatlan hatás valószínűségét.
További információ:Éghajlatváltozás 2007: Ötödik összefoglaló jelentés -
Az ENSZ 20. klímakonferenciája (COP20) Limában
( 2014. december )A 20. klímakonferencia szerint a tagállamoknak 2015-re érthetően és átláthatóan kell megfogalmazniuk a jövőbeli vállalásaikat.
További információ:Η Διάσκεψη της Λίμα για την Κλιματική Αλλαγή - Δεκέμβριος 2014 -
Az ENSZ 19. klímakonferenciája (COP19) Varsóban
( 2013. november )A résztvevők lefektetik az országok vállalásaira vonatkozó menetrendet, hogy felgyorsítsák a 2020-ra kitűzött célok teljesítését. Kárpótlási mechanizmust hoznak létre a klímaváltozás miatt károsult, kiszolgáltatott fejlődő országok számára. Emellett megállapodnak, hogy gyorsítják olyan intézkedések megvalósítását, mint például a klímafinanszírozás, és átláthatóbbá teszik a kibocsátásról szóló jelentéseket.
További információ:Varsói eredmények -
Az ENSZ 18. klímakonferenciája (COP18) Dohában
( 2012 )A tagállamok kormányai megegyeznek, hogy haladéktalanul megkezdik az új, 2015-ös klímaegyezmény előkészítését, és vállalják, hogy már 2020 előtt túlteljesítik a kibocsátás megfékezésére vonatkozó vállalásaikat. A kiotói egyezményt kiegészítik a dohai módosítással, a 2012-2020 közötti időszakra vonatkozó új vállalásokkal.
További információ: -
Az ENSZ 17. klímakonferenciája (COP17) Durbanban
( 2011 )Durbanban az ENSZ tagállamok kormányai elkötelezik magukat egy új, 2020 után érvényes klímaegyezmény mellett, amelyet 2015-ig kell elfogadniuk. A cél, hogy minden ország a legjobb tudása szerint vegye ki részét a klímaváltozás kezelésében.
-
Az ENSZ elfogadja a cancúni egyezményt
( 2010 )A cancúni egyezmény átfogó hozzájárulási csomagot nyújt a fejlődő országok számára a klímaváltozás kezelésében. Létrejön a Zöld Klíma Alap.
További információ:A cancúni megállapodás -
Kiadják az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) negyedik értékelő jelentését
( 2007 )A klímaváltozásról szóló legjelentősebb és legrészletesebb összefoglaló, amelyet széles körű együttműködésben írtak kutatók és kormányzati képviselők. A legfontosabb megállapítások között szerepel, hogy „a globális hőmérséklet kétségtelenül emelkedik”, és „a 20. század közepétől tapasztalható globális hőmérséklet-emelkedés nagyon valószínű, hogy az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok emelkedő kibocsátásával függ össze”.
További információ:Éghajlatváltozás 2007: Negyedik összefoglaló jelentés -
Hatályba lép a kiotói egyezmény
( 2005. február ) -
Elindul az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS)
( 2005. január )Az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere a világ első és legjelentősebb ilyen kereskedelmi rendszere, az európai klímapolitika egyik alappillére.
További információ:Amit érdemes tudni az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréről és reformjáról -
Marrákesi megállapodások
( 2001. november )Az ENSZ 7. klímakonferenciáján elfogadott marrákesi megállapodások a kiotói egyezmény részleteit tárgyalják. Új finanszírozási alapokat és alkalmazási módszereket állítanak fel, és lefektetik egy technológiák átadására szolgáló rendszer alapjait, amely a fejlődő országokat segíti a klímaváltozás kezelésében.
További információ:Az ENSZ 7. klímakonferenciája (COP7), 2001. október -
George W. Bush amerikai elnök visszautasítja a kiotói egyezmény ratifikációját
( 2001. június 11. )George W. Bush amerikai elnök kivonja az Egyesült Államokat a kiotói folyamatból, arra hivatkozva, hogy az egyezmény magasabb terheket ró az iparosodott, mint a fejlődő országokra.
További információ:Bush elnök a globális éghajlatváltozásról beszél -
Az ENSZ elfogadja a kiotói egyezményt
( 1997 )A kiotói egyezmény a világ első nemzetközi megállapodása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről. Az egyezmény a fejlett országokat különböző mértékben, de átlagosan 5%-os csökkentésre kötelezi 2008-2012-ig bezárólag.
További információ:Az első lépések is számítanak: A Kiotói Jegyzőkönyv bevezetése -
Az ENSZ első klímakonferenciája (COP1) Berlinben
( 1995 )A résztvevők egyetértenek, hogy az éghajlat-változási keretegyezményben foglalt vállalások nem elegendők a kitűzött célok eléréséhez. Megkezdődnek a tárgyalások a komolyabb vállalásokról, előkészítik a kiotói egyezményt.
-
Hatályba lép az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye
( 1994 ) -
Föld-csúcstalálkozó Rióban
( 1992 )Az ENSZ-tagállamok kormányai aláírják az éghajlat-változási keretegyezményt (UNFCCC).
További információ:ENSZ-konferencia a környezetről és a fejlődésről -
Elfogadják az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményét (UNFCCC)
( 1992. május )Az ENSZ new york-i székházában elfogadják az UNFCCC szövegét. Ez az egyik legfontosabb nemzetközi megegyezés a globális felmelegedés mérsékléséről és a klímaváltozás következményeinek kezeléséről. Első körben az iparosodott országok gázkibocsátását csökkentenék.
-
Először ül össze az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény kormányközi tárgyalóbizottsága (INC)
( 1991 ) -
Kiadják az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) első értékelő jelentését
( 1990 )Az IPCC első értékelő jelentése szerint az emberi tevékenységből származó kibocsátás hozzáadódik a bolygó légkörében természetesen is jelen levő üvegházhatású gázokhoz. A jelentés hangsúlyozza a nemzetközi fellépés szükségességét, ezzel pedig előkészíti az éghajlatváltozási keretegyezményt (UNFCCC).
-
Feláll az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC)
( 1988 )Az ENSZ pártfogása alatt álló tudományos és kormányközi testület, az IPCC feladata, hogy megbízható és aktuális tudományos eredményeket biztosítson a klímaváltozásról és annak társadalmi, gazdasági hatásairól.
További információ:Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport -
Elfogadják a montreali egyezményt
( 1987 )Az egyezmény korlátozza az ózonréteget károsító anyagok használatát.
További információ:A montreali egyezmény az ózonréteget lebontó anyagokról -
Klíma világkonferencia Genfben
( 1979 )A genfi konferencia egyike a legelső klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi konferenciáknak. Az elsősorban tudományos konferencián különböző tudományágak képviselői vesznek részt. Az összejövetel eredménye a klíma világprogram.
További információ:Az éghajlatváltozási világkonferencia menete -
Az ENSZ emberi környezetről folytatott konferenciájára
( 1972 )Az ENSZ első jelentős környezetvédelmi konferenciája fordulópontot jelent a nemzetközi környezetvédelmi politikában.
További információ:ENSZ-konferencia az emberi környezetről (Stockholmi konferencia)