8. valgperiode Ildikó GÁLL-PELCZ

A határozat világosan kijelöli az EU számára a vörös vonalakat az Egyesült Királysággal való tárgyalások során. Jóllehet, az EP nem szereplője a tárgyalásoknak, azonban az EUSZ 50. cikkelye alapján a kilépési tárgyalások lezáráshoz egyetértése szükséges. Fontos momentum, hogy még a Tanács tárgyalási útmutatója előtt az EP elfogadta határozatát, hangsúlyozva, hogy a 2019-es EP választások előtt a kilépési tárgyalásokat le kell zárni.
A tárgyalások általános elvei a következők: átláthatóság, jogi, pénzügyi és költségvetési kötelezettségek és kötelezettségvállalások teljesítése, az EU 27-ek állampolgárainak érdekeinek képviselete, jogalanyok jogbiztonsága. Továbbá kilépés előtt az Egyesült Királyság nem kezdhet harmadik országokkal kereskedelmi tárgyalásokat. Megerősíti, hogy a belső piaci és a vámunióbeli tagság magában foglalja a négy szabadság, az Európai Unió Bírósága joghatósága, az általános költségvetési hozzájárulások és az Európai Unió közös kereskedelempolitikájához való csatlakozás elfogadását.
A tárgyalások ütemezését három fázisban jelöli meg a határozat: kilépési szerződés, átmeneti megállapodások, valamint az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról szóló szerződés, melyek során az EP mindvégig fenntartja jogát, hogy kinyilvánítsa álláspontját a tárgyalásokról, és további állásfoglalásokat fogadjon el.
Az Egyesült Királysággal továbbra is jó kapcsolatokat szeretnénk fenntartani, de a tárgyalások során saját EU-s és nemzeti érdekeinek szeretnénk érvényesíteni, szavazatommal ezért is támogattam a határozatot.

A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló, 1996. évi nemzetközi egyezmény a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításából eredő felelősség és kártérítés kérdésével foglalkozik (HNS -egyezmény). A HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv módosításokat tartalmazott az 1996. évi HNS egyezményben azonosított problémák kezelése céljából. Sem az 1996. évi HNS-egyezmény, sem pedig a HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv nem lépett hatályba.
Ehhez a Parlament egyetértésére volt szükség. Tekintettel a tanácsi határozattervezet és a Bizottság eredeti javaslata közti lényeges eltérésekre, a Parlament Jogi Szolgálatával való konzultációt követően a Jogi Bizottság úgy határozott, hogy az eljárási szabályzat 99. cikkének (5) bekezdését alkalmazva időközi jelentést készít, melyben ajánlásokat fogalmaz meg a szóban forgó tanácsi határozattervezet módosítására.
A Jogi Bizottság saját kezdeményezésére megfontolta e határozat jogalapjának módosítását, és arra a következtetésre jutott, hogy a legcélszerűbb megoldás a hármas jogalap volna. Tekintettel arra, hogy regionális megoldások helyett egy nemzetközi rendszer előmozdítására van szükség a kártérítés e formájával kapcsolatban, a Parlament egyetértését adta a nemzetközi egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok kivételével – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséhez és az ahhoz való csatlakozáshoz. A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.

Jogi Bizottság A veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításával kapcsolatos felelősségről és kártérítésről szóló, 1996. évi nemzetközi egyezmény a veszélyes és ártalmas anyagok tengeri szállításából eredő felelősség és kártérítés kérdésével foglalkozik (HNS -egyezmény). A HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv módosításokat tartalmazott az 1996. évi HNS egyezményben azonosított problémák kezelése céljából. Sem az 1996. évi HNS-egyezmény, sem pedig a HNS-egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyv nem lépett hatályba.
A 2010. évi HNS-egyezmény megállapítja a veszélyes és ártalmas anyagokat szállító hajó tulajdonosának objektív felelősségét a kérdéses hajó fedélzetén szállított veszélyes és ártalmas anyagokkal összefüggő balesetből eredő bármilyen kárért.
Az előadó megítélése szerint a HNS egyezmény joghatósági rendszerének rendkívül specifikus jellege – pl “forum shopping” gyakorlatának megakadályozása, a felperesek egyenlő bánásmódban való részesítése –, valamint az Unión belül és a HNS-egyezmény más részes feleire eltérő joghatósági rendszer alkalmazásából fakadó jogi és gyakorlati nehézségek kivételt tesznek indokolttá az átdolgozott Brüsszel I. rendelet általános alkalmazása alól.
Ezért szükséges, hogy a Parlament adja egyetértését az egyezményhez csatolt 2010. évi jegyzőkönyvnek – a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos szempontok tekintetében – a tagállamok által az Európai Unió érdekében történő megerősítéséhez és az ahhoz való csatlakozáshoz. A fentiekre tekintettel szavazatommal támogattam a jelentést.