Home László TRÓCSÁNYI

A társadalmi távolságtartás és a kijárási korlátozások idején a munka és a magánélet egyensúlya nagyon fontos, ezért a kijelentkezéshez való jognak olyan jognak kell lennie, amely a munkaszervezés elválaszthatatlan részét képezi az új digitális korban. Ezért támogattam a jelentést.
A Covid19-válság miatt hozott intézkedések megváltoztatták az emberek munkavégzésének módját, bizonyították a digitális megoldások fontosságát. Míg az otthoni munkavégzés nagyon sok munkahely megőrzését jelentette, eközben azonban az otthonról dolgozók 27%-a számolt be arról, hogy szabadidejében munkahelyi feladatok ellátásával foglalkozott. A távmunka terjedése még nagyobb terhet jelentett a fiatalok és a gondozási feladatokat ellátó személyek, például az egyedülálló szülők, a gyermekes családok vagy hozzátartozókat ápoló családok számára.
A folyamatos online kapcsolat, kombinálva a munkahelyi feladatok nagy mennyiségével és azzal a növekvő elvárással, hogy a munkavállalók bármikor elérhetők legyenek, negatívan befolyásolhatja a magánélet és a munka közötti egyensúlyt, valamint fizikai és mentális egészségüket és jólétüket, fokozhatja a stresszt és kiégéshez vezethet.
A kijelentkezéshez való jog lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy a pihenőidőben vagy a szabadságuk alatt tartózkodjanak a munkával kapcsolatos elektronikus kommunikációtól, telefonhívásoktól, e-mailektől, anélkül, hogy bármilyen hátrányos következménnyel kellene szembenézniük.
A munkaidő tiszteletben tartása, előre kiszámítható jellege alapvető fontosságú a munkavállalók és családjuk egészségének és biztonságának biztosításához az Unióban.

Az elmúlt hónapokban intenzív vita alakult ki az Európai Parlamentben az adóparadicsomok uniós jegyzékének reformjáról, illetve arról a kérdésről, hogy indokolt-e az adóparadicsomokkal kapcsolatos vizsgálatokat kiterjeszteni az uniós tagállamokra is. Az európai baloldal álláspontja szerint az EU a leginkább azzal mutathatna példát az adóparadicsomok jelenlegi uniós jegyzékén szereplő államoknak, ha saját tagállamai közül is megbélyegezne néhány országot, ahol az utóbbi időben a gazdaság versenyképességének megőrzése céljából adócsökkentésekre került sor, és az adócsökkentés puszta tényét – ami jelenleg a tagállamok szuverén joga – az erkölcsi vétségek kategóriájába sorolná, összemosva ezáltal az adócsalás, az adóelkerülés és az adócsökkentés egymástól teljesen különböző fogalmait. Az adóparadicsomok elleni küzdelem a magyar néppárti delegáció meggyőződése szerint fontos cél, az azonban elfogadhatatlan, hogy az EP a jövőben ideológiai alapon újabb rágalomhadjáratot indítson egyes tagállamok ellen, és az adóparadicsomokkal kapcsolatos szakmai kérdést politikai zsaroló eszközként használja fel indokolatlan konfliktusok szítására a tagállamok között. Az adópolitika tagállami hatáskör, így a baloldal által kezdeményezett, indokolatlan uniós hatáskörök létrehozására irányuló javaslatokat a magyar néppárti delegáció ellenezte, és az állásfoglalási indítvány elfogadását nem támogatta a végszavazás során.

Az Európai Unió szerződései garantálják, hogy minden polgár egyenlő esélyekkel rendelkezzen a gazdasági, társadalmi és politikai sikerek elérésében. A Covid-19 válságból való kilábalás középpontjában kell, hogy álljon. Ez a jelentés kiemeli a Covid-19 válságnak az Európában élő nőkre gyakorolt konkrét következményeivel való foglalkozás fontosságát, egyértelmű ajánlásokkal az uniós intézmények és a tagállamok által meghozandó intézkedésékre vonatkozóan. Mélyen elkötelezettek vagyunk olyan átfogó rendelkezések kidolgozása terén, amelyek hatékonyan támogatják a nemek közötti esélyegyenlőség előmozdítását Európa-szerte. A jelentés végszavazásánál azonban tartózkodtam, mert az Isztambuli Egyezmény mielőbbi ratifikálását is sürgeti.