Written explanations of vote Ádám KÓSA

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nem támogatja a tagállami hatáskörbe tartozó saját forrás határozat EP jelentés által javasolt módosítását. Az uniós költségvetési bevételeket meghatározó saját források bevezetéséről, az ezeket szabályozó saját forrás határozatról kizárólag a Tanács dönthet, amely döntést egyhangúsággal kell meghoznia és a nemzeti parlamenteknek is meg kell erősítenie. Az Európai Parlamentnek a konzultáción kívül semmilyen jogköre nincs ebben az eljárásban. Ehhez képest az EP jelentés javaslatai túlterjeszkedőek, sértik a tagállamok szuverenitását. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezért elutasította az EP jelentését.

Ahogyan azt a határozat szövege is megállapítja, a szankciós politika nincsen hatással az orosz politika irányára és tartalmára, s többet árthat az Európai Uniónak és tagállamainak, mint a szankciók alá vont Oroszország gazdaságának. Ezért a szankciókat nem tartjuk a háborús konfliktusra adott hatékony válaszlépésnek. Elfogadhatatlanok a javaslatként megfogalmazott újabb energiaszankciók, így az orosz kőolaj és földgáz teljes embargója, ahogyan elfogadhatatlan az orosz energiacégekkel és a Roszatommal való együttműködés teljeskörű felszámolása, valamint az orosz nukleáris fűtőanyagok és technológia behozatalának tilalma is. Ezért a Fidesz európai parlamenti képviselőiként az állásfoglalási indítványt nem támogattuk.

. – Elfogadhatatlan, hogy a Daphne Caruana Galizia máltai újságírónő gyilkossági ügyével kapcsolatos eljárások hat évvel később még nem zárultak le, valódi felelősségre vonás nem történt. Határozott véleményem, hogy mindent meg kell tenni a gyilkossági ügy felderítése érdekében, a határozat erre vonatkozó részeit támogatom. Égbekiáltó kettős mérce viszont, hogy míg a jobboldali, kereszténydemokrata kormányokat mondvacsinált hazugságokkal előszeretettel támadják, mindenféle szankciókat követelnek ellenük, a baloldali máltai kormányhoz köthető brutális újságírógyilkosság ügyében a sokadik semmitmondó határozatot fogadják el, valós következmények nincsenek. Az is elfogadhatatlan, hogy a baloldali többség e súlyos üggyel visszaélve az újságírónő meggyilkolásához egyáltalán nem kapcsolódó, nemzeti hatáskörbe tartozó témákban sulykolja álláspontját, és olyan javaslatok elfogadását erőlteti, amelyek nyíltan beavatkoznának a tagállami médiapiacok működésébe, és a Soros-hálózathoz tartozó újságírókat emelnék a jogszabályok fölé. A fentiek miatt a szavazásnál tartózkodtam.

. – A 2024-es uniós költségvetés teljes egészében a hétéves keretköltségvetés felülvizsgálatával kapcsolatos tárgyalások kimenetelétől, illetve a tagállamok újabb befizetési hajlandóságától függ. Még csak három év telt el az unió hét éves költségvetéséből és Brüsszel máris újabb pénzek befizetésére akarja kötelezni a tagállamokat.
Az Európai Parlament költségvetési olvasata ugyanakkor csak a baloldal elhibázott európai politikája folytatásának pénzügyi hátterét teremtené meg. Ennek része az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós háborús pénz, a helyreállítási forrásokra felvett hiteleknek az elhibázott szankcióspolitika miatt megnövekedett kamatköltségei, az illegális bevándorlást megfékezni nem tudó uniós migrációs politika többletigényei. Ide sorolhatók a brüsszeli bürokraták fizetésemelésére szánt pénzek is, miközben az Európai Számvevőszék 2022-es jelentése szerint mindent elborít a brüsszeli korrupció.
Magyarország eddig egyáltalán nem részesedett a Covid-járvány utáni helyreállítási forrásokból, felfüggesztették a kohéziós kifizetéseket és csupán egy-két százalékát térítették meg annak a majdnem 2 milliárd eurónak, amit hazánk a külső határok védelmére költött. Ilyen körülmények között sem politikailag, sem gazdaságilag nem várható el, hogy Magyarországot újabb befizetésekre kényszerítsék az uniós költségvetésbe.
A brüsszeli bürokráciának mindenek előtt ki kell fizetnie a tagállamoknak a nekik jogosan járó forrásokat, nem pedig pluszt pénz kérnie a baloldal elhibázott európai politikájára. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezért nem tudta támogatni az EP költségvetési állásfoglalásának elfogadását.

. – A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja alapvetően egyetért a 2023. évi 3. számú költségvetés-módosítás által javasolt technikai megoldásokkal. A saját forrás alapú bevételek az előrejelzésekhez képest magasabb összegben teljesültek, az Unió pedig jelentős összegben szedett be pénzbírságokat. Ezek a többletbevételek az uniós költségvetés szabályai szerint a tagállamok terheit, konkrétan a GNI alapú befizetéseit csökkentik. Ezt tükrözi a Tanács álláspontja is, amelyet delegációnk is támogat.
Ezzel szemben az Európai Parlament állásfoglalása azt is követeli, a tagállamok költségvetési szuverenitását és uniós költségvetési szabályokat megsértve, hogy a GNI-alapú hozzájárulásaik 4,4 milliárd eurós csökkentését az országok „hagyják bent” az uniós költségvetésben. Emellett még arra is felszólítja a tagállamokat, hogy hagyják jóvá újabb saját forrás alapú bevételek bevezetését, amelyek többletterhet rónak a szegényebb tagállamok polgáraira. Az EP állásfoglalásának ezek a bekezdései túlterjeszkedőek, sértik a tagállamok szuverenitását. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja ezért tartózkodott az EP állásfoglalás szavazásánál.

. – Egyetértünk azzal, hogy Ukrajna finanszírozásához és a háború utáni újjáépítésének pénzügyi támogatásához az Európai Unió hozzájárulására is szükség van. Az EU és tagállamai eddig is jelentős forrásokat biztosítottak erre a célra. Ezek tervezésével és felhasználásával kapcsolatban kevés adat áll rendelkezésünkre.
A Bizottság által javasolt Ukrajna terv nem ad választ a legalapvetőbb kérdésekre, így arra sem, hogyan határozta meg az Ukrajna támogatására fordítandó összeget, vagy hogyan biztosítja a Bizottság javaslata azt, hogy a nemzetközi donorok csatlakozni tudjanak Ukrajna újjáépítéshez. A Bizottság javaslata nem biztosítja a támogatások átláthatóságát. Nem biztosít megfelelő rugalmasságot a háború miatti rendkívül bizonytalan helyzetben az esetleges változásokhoz történő alkalmazkodáshoz. Nem alkalmas arra, hogy a terv végrehajtása felett a tagállamok és a forrásokat biztosító donorok megfelelő ellenőrző szerepet lássanak el. Az eszköz nem biztosítja a megfelelő szinergiát az Ukrajnával szemben a tagjelölti státusz megadásakor támasztott feltételek teljesítésével. Nem világos, hogy milyen kapcsolatban van a javasolt eszköz az előcsatlakozási alappal.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Bizottság nem vizsgálta meg Ukrajna finanszírozásának egyéb lehetőségeit, ideértve egy MFF kereten kívüli, nem EU-s költségvetésből megvalósított támogatási megállapodás lehetőségét, amely lehetővé tenné, hogy EU-n kívüli harmadik országok és a nemzetközi pénzügyi intézmények is hozzájárulhassanak az EU által kezdeményezett pénzügyi támogatási és újjáépítési terv finanszírozásához.

Az utóbbi években felgyorsult, és egyre inkább változik a digitális környezet, amelyben élünk. Ez drámai változásokat idézett elő a gyermekek digitális technológiákhoz való hozzáférése és felhasználása terén is. Pont ezért van óriási jelentősége annak, hogy a témával foglalkozzunk, hogy védjük gyermekeinket az életkoruknak nem megfelelő vagy káros online tartalmaktól, az online zaklatásoktól és veszélyektől.
A gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia pont erre irányul, hogy megfelelő védelmet biztosítsunk gyermekeinknek az online térben.
Üdvözlöm az indítványban szereplő online életkor-ellenőrzésre vonatkozó európai szabvány 2024-ig történő létrehozását. Mivel Magyarországon is azt az álláspontot szorgalmazzuk, hogy az életkorhoz kötött szolgáltatásokat ne lehessen igénybe venni jogosulatlanul, és fontosnak tartjuk, hogy lehetőségünk legyen arra, hogy közhiteles adatot tudjunk beszerezni a magát azonosítani kívánó felhasználó életkoráról, ezzel védve gyermekeinket az online térben.
Bár az állásfoglalási indítvány néhány részét elvi szempontból kifogásolhatónak vélem, pl. a nemzeti alaptantervekbe való beavatkozásra irányuló javaslatot, ami nem uniós hatáskör, azonban a gyermekeink digitális környezetben való védelmével kapcsolatban fontos alapelveket és ajánlásokat tartalmaz, ezért szavazatommal támogattam az állásfoglalási indítványt.

Sajnálatos, hogy ilyen ígéretes témában ilyen hiányos állásfoglalás került elfogadásra az EP részéről. Komplex téma, mely komplex megoldásokat igényel, ugyanis az oktatási szegregáció alapjaiban véve összefügg a földrajzi és területi szegregációval, ez az állásfoglalás azonban külön kezeli a kérdést, így nem tud megfelelő megoldásokat kínálni.
Elfogadhatatlan, hogy az állásfoglalás kettős mérce alapján bizonyos tagállamokat elítél, míg másokat, ahol szintén aggasztó a helyzet meg sem említ. Olyan tagállamok, mint Magyarország a Bizottság által is elismert kiemelkedő eredményeket értek el az elmúlt 10 évben. Olyan intézkedésekkel segíti a felzárkóztatást és a szegénységből való kilépést, mint a 3 éves kortól való óvodai kötelezettség, felzárkóztató- és ösztöndíj-programok, roma szakkollégiumok és szakmai továbbképző programok bevezetése, amelyek hozzájárulnak a szegregált osztályok számának csökkentéséhez.
Aggasztó, hogy az EP baloldali többsége és az EPP látszólag nem tartja fontosnak a pénzügyi átláthatóságot. Hiszen a rendelkezés, mely felhívná a Bizottságot arra, hogy megvizsgálja az elmúlt 10 évben elköltött oktatási források hogyan hasznosultak, mely tagállamokban nem is hívtak le forrásokat a roma integrációra, illetve mely tagállamokban éltek ezzel vissza, nem került bele az állásfoglalásba.
Az EP állásfoglalása egyértelmű visszalépést jelent az uniós roma oktatáspolitikában a 2011-ben a soros magyar elnökség alatt elfogadott uniós roma stratégia kezdeményezéseihez képest. Ezért a szavazás során tartózkodtam.

Az autista emberek jogainak harmonizációjával foglalkozó állásfoglalási indítvány számos fontos és helytálló gondolatot fogalmaz meg. Például hangsúlyozza, hogy évekbe telhet az autizmus diagnosztizálása, ami a kezelés késlekedését vonja maga után, és ez akár a betegek élettartamának csökkenését is eredményezheti.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az autistáknak sokszor nincs fogyatékossági igazolványuk, és ha van is, a nemzeti igazolványokat nem mindig ismerik el uniós szinten. Az előterjesztés ezért hasznosnak tartaná egy Európai Fogyatékossági Kártya létrehozását olyan személyek számára is, akik nem látható fogyatékossággal (például autizmussal) küzdenek. Az állásfoglalási indítvány felhív az autista személyek körében tapasztalható magas munkanélküliség elleni küzdelemre, a társadalmi tudatosság növelésére.
Az említett rendkívül fontos gondolatok fényében különösen sajnálatos, hogy még ebben az előterjesztésben is sikerült megjelentetni olyan nem ideillő ideológiai kérdéseket (LGBTIQ+ jogok, interszekcionalizums, isztambuli egyeztmény), melyek megosztóak, és elterelik a figyelmet az alapkérdésről - az autista személyek jogainak védelméről és kiteljesítéséről.
Ezért az állásfoglalási indítvány plenáris szavazásán tartózkodó álláspontot voltam kénytelen képviselni.

Köztudott, hogy a légitársaságok eltérő szabályokat és korlátozásokat alkalmaznak a fedélzeti poggyászok méretét és súlyát illetően, ami gyakran vezet zavarokhoz, kényelmetlenségekhez, esetenként vitákhoz az utasok és a légitársaságok személyzete között.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a poggyászhoz kapcsolódó rejtett és többletköltségek nehezítik a különböző légitársaságok ajánlatai összehasonlításának lehetőségét.
Ezért erősítené az átláthatóságot és a fogyasztóvédelmet, ha a kézipoggyász méretét, súlyát és típusát uniós szinten harmonizálnák az Unióban működő valamennyi légitársaságra alkalmazva.
Fontosnak tartom a fogyasztók, jelen esetben a légiutasok, hatékony védelmét, ezért az állásfoglalási indítványt támogattam az októberi strasbourgi plenáris szavazáson.