Home Loránt VINCZE

Támogattam az egységes belsőpiac 30. évfordulójára szóló állásfoglalást, amely szerint, döntő pillanatban vagyunk az egységes piac megerősítése és fejlesztése szempontjából.
A belső piac, amelynek alappillére a négy szabadság, az áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgása, az európai együttműködés alapja. Ez a határok nélküli belső piac ma a világ legnagyobb belső piaca és 56 millió munkahelyet biztosít. Az egységes piac előnyeit mindannyian tapasztaljuk, elég csak a fogyasztóvédelmi normákra gondolni, amelyek biztosítják, hogy bárhol is tartózkodjunk az EU-ban, tudjuk, a termékeknek, amelyeket vásárolunk, használunk, azonos szintű, szigorú követelményeknek kell megfelelniük mielőtt a piacra kerülhetnének. 30 év alatt számos újításra került sor, gondoljunk a többnyelvű termékleírásokra.
A jövőben szükséges az egységes piac külső dimenziójának további megerősítése. A kor igényeinek megfelelően tovább kell folytatni az innováció és környezetvédelem, és a fogyatékkal élő személyek jogainak biztosításához szükséges jogszabályi keretek fejlesztését és gyakorlatban való átültetésének elősegítését. A digitalizáció adta kihívásokra is válaszokat kell találni, hogy azok az európai kkv-k fenntarthatóságára pozitív hatással legyenek, itt említeném az ún. geoblocking kérdését (területi alapon történő tartalomkorlátozás), amelyre sürgető választ kell találni, meghallgatva az európai emberek kérését, hogy az online térben is mindenki azonos lehetőségekkel határok nélkül férhessen hozzá az online tartalmakhoz, saját nyelvén vagy olyan nyelven, amelyen szeretne.

A Parlament évente értékeli az emberi jogok helyzetét, európai szemmel. Sajnos az utóbbi években nem az objektivitást tartja szem előtt, amikor az emberi jogok betartatását kéri számon harmadik országoktól, hanem ideológiák köré fonja véleményét.
A 2022-ről szóló szövegjavaslat olyan dolgokat szeretne előírni például a vallási közösségek számára, amelyek az egyházi autonómiát sértik. Nem lehet egyetérteni azzal a kijelentéssel, miszerint sokszor visszaélnek a vallással és annak segítségével szítanak intoleranciát az LMBTQI-személyek a szexuális és reproduktív egészséghez való jogok aláásása érdekében. Úgy gondolom, hogy nem az a megfelelő módja annak, hogy az egymás iránti toleranciát és elfogadást próbáljunk globális szinten erősíteni. Elfogadhatatlan, hogy a jelentésben a vallás szabad gyakorlása szembe került az egyetemes emberi jogok politikai célú értelmezésével.
A kisebbségi jogok unión belüli érvényesítésében vállalt feladatiam révén csak üdvözölni tudom, hogy a jelentés kiáll a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogaiért, valamint arra bátorítja az Uniót, teremtsen nagyobb összhangot belső és külső politikái között az emberi jogok védelmének a területén. Véleményem szerint az EU emberi jogi különleges képviselőjének munkája mellett az EU-n belül is fontos lenne, hogy megfelelő intézmény, személy foglalkozna például a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogaival.
Az EU-nak egy őszintébb, átgondolt megközelítést kellene használnia az emberi jogok védelme kapcsán.