Kirjalikud selgitused hääletuse kohta Csaba MOLNÁR

A Bizottság javaslatot tett a Parlamentnek és a Tanácsnak annak érdekében, hogy a komitológiai eljárás során a Tanács döntéshozatali felelősségének körét növelje, mellyel nagyobb szerepet juttatna a tagállamok számára. Ez a változás érzékeny szakpolitikai területeket érintene úgy, mint a környezetvédelem, az egészségügy vagy az élelmiszer-biztonság. Tekintettel arra, hogy európai parlamenti képviselőként elsődleges célom az európai integráció tovább mélyítése, egy jövőbeni Európai Egyesült Államok létrehozása, ahol a döntéshozatal közösségi szinten, elsődlegesen az uniós intézmények felelőssége lenne; szavazatommal nem támogattam ezt a javaslatot.

A Bizottság végrehajtási határozattervezetet dolgozott ki a géntechnológiával módosított MON 87751 x MON 87701 x MON 87708 x MON 89788 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésére. A döntésről az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt adott, ám a tagállamok illetékes hatóságai a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be, ugyanis ez a fajta toleráns a glifozát tartalmú gyomirtókra, továbbá rovarölő hatású fehérjéket termel (Bt-fehérjék). Az ilyen növény termesztése magasabb gyomirtó-használathoz, így magasabb maradványszintekhez vezet, márpedig a glifozát-maradvány, illetve a glifozát metabolitjainak egészségügyi hatását nem vizsgálták, a glifozát rákkeltő hatását továbbra sem zárták ki, a Bt fehérjék pedig káros hatással lehetnek az immunrendszerre.
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ezért jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament állapítsa meg: a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket, ezért szólítsa föl a Bizottságot a tervezet visszavonására, továbbá arra, hogy ne engedélyezzen gyomirtó-toleráns fajokat addig, amíg megfelelő kockázatelemzések nem készülnek.
A tervezet elfogadását támogattam.

A Bizottság végrehajtási határozattervezetet dolgozott ki a címben jelzett kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről. A döntésről az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt adott, ám a tagállamok illetékes hatóságai számos kritikai észrevételt nyújtottak be, ugyanis ez a fajta toleráns a glifozát tartalmú gyomirtókra, továbbá rovarölő hatású fehérjéket termel (Bt-fehérjék). Az ilyen növény termesztése magasabb gyomirtó-használathoz, így magasabb maradványszintekhez vezet, márpedig a glifozát-maradvány, illetve a glifozát metabolitjainak egészségügyi hatását nem vizsgálták, a glifozát rákkeltő hatását továbbra sem zárták ki, a Bt fehérjék pedig káros hatással lehetnek az immunrendszerre.
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ezért jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament állapítsa meg: a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket, ezért szólítsa föl a Bizottságot a tervezet visszavonására, továbbá arra, hogy ne engedélyezzen gyomirtó-toleráns fajokat addig, amíg megfelelő kockázatelemzések nem készülnek.
A tervezetet megszavaztam.

A Bizottság végrehajtási határozattervezetet dolgozott ki a géntechnológiával módosított MIR604 (SYN-IR6Ø4-5) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújítására. A döntésről az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt adott, ám a tagállamok illetékes hatóságai a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be; eszerint nem zárható ki az allergénhatású aktivitásnak az e kukoricában jelen lévő mCry3A-fehérje miatti fokozódása, a kukoricanövény természetes módon termel proteinázgátlókat (PI), amelyek bizonyítottan lassítják a Bt-toxinok lebomlását, számos tanulmány utal a PI- és a Bt-toxinok kombinációjának a nem célzott rovarokra gyakorolt hatásaira,
a Bt fehérjék pedig káros hatással lehetnek az immunrendszerre.
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság ezért jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament állapítsa meg: a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket, ezért szólítsa föl a Bizottságot a tervezet visszavonására, továbbá arra, hogy ne engedélyezzen gyomirtó-toleráns fajokat addig, amíg megfelelő kockázatelemzések nem készülnek. A tervezet elfogadását támogattam.

A Bizottság végrehajtási határozattervezetet dolgozott ki a géntechnológiával módosított MON 88017 (MON-88Ø17-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújítására. A döntésről az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt adott, ám a tagállamok illetékes hatóságai a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be; eszerint nem zárható ki az allergénhatású aktivitásnak az e kukoricában jelen lévő mCry3A-fehérje miatti fokozódása, a géntechnológiával módosított kukorica termése nagyobb mértékben lesz kitéve glifozátnak, márpedig a glifozát rákkeltő hatását továbbra sem zárták ki, a kukoricanövény természetes módon termel proteinázgátlókat (PI), amelyek lassítják a Bt-toxinok lebomlását, számos tanulmány utal a PI- és a Bt-toxinok kombinációjának a nem célzott rovarokra gyakorolt hatásaira, a Bt fehérjék pedig káros hatással lehetnek az immunrendszerre.
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament állapítsa meg: a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket, ezért szólítsa föl a Bizottságot a tervezet visszavonására, továbbá arra, hogy ne engedélyezzen gyomirtó-toleráns fajokat addig, amíg megfelelő kockázatelemzések nem készülnek. A tervezet elfogadását támogattam.

A Bizottság végrehajtási határozattervezetet dolgozott ki a géntechnológiával módosított MON 89034 (MON-89Ø34-3) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújítására. A döntésről az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) kedvező véleményt adott, ám a tagállamok illetékes hatóságai a konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be; eszerint ez a kukorica a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni védelem érdekében Cry1A.105 és Cry2Ab2 szintetikus rovarölő fehérjéket (más néven Bt toxinokat) állít elő, a két toxin együttes hatását nem vizsgálták; nem zárható ki az allergénhatású aktivitásnak az e kukoricában jelen lévő Cry1A.105 és Cry2Ab2 fehérjék miatt bekövetkező növekedése, a kukoricanövény természetes módon termel proteinázgátlókat (PI), amelyek lassítják a Bt-toxinok lebomlását, számos tanulmány utal a PI- és a Bt-toxinok kombinációjának a nem célzott rovarokra gyakorolt hatásaira, a Bt fehérjék pedig káros hatással lehetnek az immunrendszerre.
A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésében azt indítványozza, hogy a Parlament állapítsa meg: a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket, ezért szólítsa föl a Bizottságot a tervezet visszavonására. A tervezet elfogadását támogattam.

A tárgyban az ECR képviselőcsoport önálló, a PPE, az S&D, a Renew, a Verts/ALE és a GUE/NGL képviselőcsoportok közös indítványt nyújtottak be. A közös indítvány leszögezi, hogy az EU polgárainak körülbelül 8%-a nemzeti kisebbségekhez tartozik, és körülbelül 10%-a regionális vagy kisebbségi nyelvet beszél.
A nemzeti és nyelvi kisebbségek támogatására irányuló Minority SafePack európai polgári kezdeményezésre 2017. április 3. és 2018. április 3. között az EU-ban 1 123 422 igazolt aláírást gyűjtöttek, a nemzeti minimumszámot pedig 11 tagállamban teljesítették, ezzel az egyike lett az eddigi összesen hat sikeres európai polgári kezdeményezésnek. Az indítvány felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére vonatkozó uniós minimumszabályok közös keretét, amely mélyen beágyazódik a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat az egész EU-ban garantáló jogi keretbe, a tagállamokat pedig, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a kisebbségekhez tartozó személyek jogai teljes körű tiszteletben tartásának biztosítására. Támogatásáról biztosítja a polgári kezdeményezést, rámutat, hogy az a Bizottság által nyilvántartásba vett kilenc területre vonatkozóan jogalkotási javaslatokat kér és felszólítja a Bizottságot, hogy ennek megfelelően lépjen fel, és tegyen javaslatot jogi aktusokra.
Az indítvány elfogadását támogattam.

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentése áttekinti az európai munkaerőpiac, régiók, ágazatok és munkavállalók előtt álló legfontosabb kihívásokat az elkövetkező tíz évben, és javaslatot tesz a legfontosabb intézkedésekre. Ilyen kihívások: a munkavállalók tisztességes megélhetése és a tisztességes minimálbér biztosítása, az ifjúsági munkanélküliség folyamatos növekedésének megállítása, az alacsonyan képzett munkavállalók segítése az egész életen át tartó tanulás előnyeinek kihasználásában, az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének biztosítása, a nemek közötti szakadékok áthidalása, a megfizethető lakhatás, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadása és a munkaerőpiachoz való hozzáférése, az egészségügyi infrastruktúra korszerűsítése és az ahhoz való megfizethető hozzáférés, a betegségek és legfőképpen a rák elleni küzdelem.
A méltányos átállás zöldebb és digitálisabb gazdaságra való átállást jelent. A méltányos átállás biztosítása érdekében rendkívül fontos, hogy a szociális szempontok érvényesüljenek a soron következő döntéshozatalban. Csak akkor tudjuk biztosítani, hogy senki se maradjon le, ha befektetünk a humán tőkébe, és megfelelő védelmet biztosítunk minden munkavállaló számára. A méltányos átállás megvalósítása közvetlenül kapcsolódik a szociális jogok európai pillérének és 20 alapelvének végrehajtásához. Kéri, ezért, hogy a jövő évi portói szociális csúcstalálkozón fogadjanak el egy alapvető szociális menetrendet („Portói menetrend”).
A tervezet elfogadását támogattam.

A Jogi Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványa szerint vállalati kontextusban a fenntarthatósági megközelítés azt jelenti, hogy megfelelően figyelembe veszik a vállalat különböző érdekelt feleinek érdekeit, beleértve az általános társadalmi és környezetvédelmi aggályokat is. Leszögezi, hogy a jelenlegi nemzetközi szabályozásban meg mindig csak olyan puha jogi eszközökkel lehet fellepni az társadalmi es környezetvédelmi problémák ellen, mint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó 2011. évi ENSZ-irányelvek, az OECD multinacionális vállalatokra vonatkozó iránymutatásai és az ILO multinacionális vállalatokra és szociálpolitikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozata.
A javaslat orvosolni kívánja a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv hiányosságait annak érdekében, hogy az elszámoltathatósághoz szükséges átláthatóság biztosítva legyen. A Bizottság 2021 első negyedévében a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv felülvizsgálatát javasolja majd. A jelentés ezzel kapcsolatban a következő célokat tartja fontosnak szem előtt tartani: fogalommeghatározások felülvizsgálata, az irányelv hatáskörének bővítése, összehasonlítható közzététel biztosítása, következetes európai megközelítés, végrehajtandó konkrét kötelezettségek kijelölése, új keret létrehozása, ami meghatározza a vállalatok vezetőtestületeinek kötelezettségeit a fenntarthatóság tekintetében.
Az indítvány elfogadását támogattam.

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlással kapcsolatban indítványoz állásfoglalást. A szakképzésre olyan alapvető eszközként kell tekinteni, amely előmozdítja az integrációt és a befogadást, hozzájárul a versenyképességhez és a társadalmi kohézióhoz. Fokozni kell ezért a humán tőkébe és a készségekbe irányuló beruházásokat. A szakképzés továbbá alapvető szerepet játszik a méltányos átállásra összpontosító és a folyamatosan változó munkaerőpiacon. A szakképzési politikáknak egyrészt megfelelő alapkészségekkel és kulcskompetenciákkal kell felvértezniük az egyéneket, hogy alkalmazkodni tudjanak a jelenlegi és a jövőbeli társadalmi-gazdasági és munkaerőpiaci fejleményekhez, valamint a digitális és zöld átállás, a demográfiai változás és más makrotendenciák jelentette lehetőségekhez és kihívásokhoz, másrészt hozzá kell járulniuk az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez.
Fölhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az érdekelt felekkel együttműködve alkossák meg egy szakképzéssel foglalkozó online uniós platform koncepcióját, továbbá elemezzék a Covid19-világjárvány kapcsán a szakképzésben felmerült kihívások és az általa a szakképzésre gyakorolt hatások témakörében a Bizottság által 2020 márciusa és májusa között lebonyolított felmérés keretében a szakképzésben érdekelt felek által megfogalmazott kéréseket, és ezekkel kapcsolatban gondoskodjanak támogatásról és megoldásokról.
Az indítvány elfogadását támogattam.