Kirjalikud selgitused hääletuse kohta - Kaheksanda koosseisu ametiaeg József SZÁJER

A munkavállalók szabad mozgása az Unió egyik alapszabadsága, amelynek a legfontosabb leve a fogadó tagállambeli munkavállalóhoz viszonyított bármely megkülönböztetés tilalma. A meglévő uniós szabályok egyértelműen rögzítik, hogy a szabad mozgás jogával élő munkavállalóknak a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket kell biztosítani. Az Európai Parlament álláspontja nagyon kevés teret adott a kompromisszum kialakítására, mert sajnos ugyanazt a protekcionista irányt követi, mint a kiküldetési irányelv. Célja a másik tagállamban történő munkavégzés megnehezítése, sőt ellehetetlenítése: jogvesztést előidéző intézkedésekkel és adminisztratív akadályokkal. Az alkalmazandó jogra és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó fejezetek számos módosítója hátrányosan érinti a más tagállamban történő munkavégzést.
Egyes tagállamok, mint Ausztria, Dánia, Írország, Németország és Hollandia ráadásul szorgalmazzák a családi ellátások indexálásának uniós szintű bevezetését. (Az indexálás a családi ellátások oly módon történő számítását jelenti határon átnyúló helyzetekben, amikor a gyermek a szülő munkavállalási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban él. A módszer lényege, hogy az adott tagállam nem biztosítja minden szülő számára egyaránt ugyanazokat az előnyöket, hanem a családi ellátás összegét a gyermek tartózkodási helye szerinti tagállam körülményeihez igazítva, a megélhetési költségek alapján számolja ki.) Magyar képviselőként ellenzem a családi ellátások indexálását, ezért ez ellen szavaztam, mert az indexálás a mobil munkavállalók és családjaik helyzetének radikális romlását eredményezné.

A plenáris szavazáson elfogadott megállapodás rendkívül nagy előrelépés a magyar gyógyszeripar számára, mert megszünteti a generikus és bioszimiláris gyógyszergyártók versenyhátrányát a harmadik országok piacán, és a belső piacon is. Ennek következménye, hogy a magyar és európai generikus, illetve bioszimiláris gyártóknak a továbbiakban már nem kell harmadik országba helyeznie a gyártási kapacitásait annak érdekében, hogy az SPC időtartama alatt megkezdhessék a gyártást, így a gyártási mentesség hozzájárul majd a gyógyszeripar fellendítéséhez, a foglalkoztatás növeléséhez és jelentős közegészségügyi megtakarítást is ígér. Ugyanakkor a megállapodásban szereplő gyártási mentességhez kapcsolódó biztosítékok garantálják az originális gyógyszergyártók érdekeinek is a figyelembevételét, s egyben megakadályozzák a harmadik országbeli exportra gyártott termékek illegális beszivárgását az uniós piacra az SPC időtartama alatt. Ezen okok miatt támogattam a megállapodás elfogadását.

Annak érdekében, hogy alelnöki tisztségemből fakadó kötelezettségem miatt ne kerüljek önellentmondásba, azokban az esetekben, amikor a név szerinti, gombnyomásos szavazások során a frakció másképpen szavaz, mint a magyar képviselők, akkor közvetlenül nem veszek részt a szavazásban. Vagyis nem nyomom meg a szavazógombot, de feltett kézzel jelzem a néppárti frakciónak a korábban közösen eldöntött szavazási álláspontot. Jelen esetben is így jártam el.

Felháborító, hogy a ma elfogadott „Jogok és Értékek program” alapján mostantól az EU költségvetéséből - köztük a magyar adófizetők pénzéből - is finanszírozhatják az EU tagállamaiban a jogállamiság érvényesülését vizsgáló akár politikai szerepet játszó nem kormányzati szervezeteket. Magyarországon ezek az NGO-k köztudottan a Soros György nevéhez köthető szervezetek, amelyek az elmúlt évek során a jogállamiság köntösébe bújtatva hevesen támadták a magyar kormányt. Ellenzem a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek uniós forrásokból való pénzelését, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam. Ehelyett az EU külső határait védő tagállamok - így a magyar határkerítés - költségeit kellene megtérítenie az Európai Uniónak.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta terheli a három uniós intézményt az a feladat, hogy az új jogforrási rendszerhez igazítsák a még hatályban lévő “az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró” jogi aktusokat. A három intézménynek sikerült megállapodnia 64 jogi aktus szabályozásáról. Ez egy hatalmas siker ahhoz képest, hogy évekig nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. A maradék jogi aktusok tárgyalása a következő parlament feladata lesz.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta terheli a három uniós intézményt az a feladat, hogy az új jogforrási rendszerhez igazítsák a még hatályban lévő “az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró” jogi aktusokat. A három intézménynek sikerült megállapodnia 64 jogi aktus szabályozásáról. Ez egy hatalmas siker ahhoz képest, hogy évekig nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. A maradék jogi aktusok tárgyalása a következő parlament feladata lesz.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta terheli a három uniós intézményt az a feladat, hogy az új jogforrási rendszerhez igazítsák a még hatályban lévő “az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró” jogi aktusokat. A három intézménynek sikerült megállapodnia 64 jogi aktus szabályozásáról. Ez egy hatalmas siker ahhoz képest, hogy évekig nem történt semmilyen előrelépés az ügyben. A maradék jogi aktusok tárgyalása a következő parlament feladata lesz.

Annak érdekében, hogy alelnöki tisztségemből fakadó kötelezettségem miatt ne kerüljek önellentmondásba, azokban az esetekben, amikor a név szerinti, gombnyomásos szavazások során a frakció másképpen szavaz, mint a magyar képviselők, akkor közvetlenül nem veszek részt a szavazásban. Vagyis nem nyomom meg a szavazógombot, de feltett kézzel jelzem a néppárti frakciónak a korábban közösen eldöntött szavazási álláspontot. Jelen esetben is így jártam el.

Annak érdekében, hogy alelnöki tisztségemből fakadó kötelezettségem miatt ne kerüljek önellentmondásba, azokban az esetekben, amikor a név szerinti, gombnyomásos szavazások során a frakció másképpen szavaz, mint a magyar képviselők, akkor közvetlenül nem veszek részt a szavazásban. Vagyis nem nyomom meg a szavazógombot, de feltett kézzel jelzem a néppárti frakciónak a korábban közösen eldöntött szavazási álláspontot. Jelen esetben is így jártam el.

Annak érdekében, hogy alelnöki tisztségemből fakadó kötelezettségem miatt ne kerüljek önellentmondásba, azokban az esetekben, amikor a név szerinti, gombnyomásos szavazások során a frakció másképpen szavaz, mint a magyar képviselők, akkor közvetlenül nem veszek részt a szavazásban. Vagyis nem nyomom meg a szavazógombot, de feltett kézzel jelzem a néppárti frakciónak a korábban közösen eldöntött szavazási álláspontot. Jelen esetben is így jártam el.

Támogatom a rendelet elfogadását. A rendelet 7 jelenleg is létező statisztikai adatgyűjtés közös új szabályait állapítja meg. Az EP módosítók nagy többsége (+/- 75%) belekerült a szövegbe.
Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság képviselői egyetértettek módosító javaslatommal: az adatgyűjtés a jövőben kötelezően terjedjen ki a fogyatékossággal élő emberek életminőségére is. A jövőben az egyéni szinten, mintavétel alapján felvett statisztikai adatok kitérnek majd a személyek egészségi állapotán belül arra is, hogy ha valaki fogyatékossággal él. Tehát rákérdeznek majd arra, hogy a fogyatékosság miként jelenik meg az egyén jövedelmi helyzetében, életkörülményeiben, munkája és tanulmányai során, vagy akár a legújabb technológiák használata terén. A statisztikai adatgyűjtés az életminőségre vonatkozó kérdések körében arra is kitér majd, hogy a fogyatékossággal élő személy befogadása megvalósul-e gazdasági, szociális vagy kulturális szinten és ez miként befolyásolja az egyén jóllétét. A több éves közös munka eredményeként elfogadott szöveg alapján az élet minden területén egyértelműbb lesz, hogy milyen helyzetben vannak a fogyatékossággal élők más személyekhez képest az egyes uniós tagállamokban. Ennek eredményeképpen a politikai döntéshozók a fogyatékossággal élők személyes szükségleteihez jobban igazodó, hatékonyabb megoldásokat találhatnak.

Annak érdekében, hogy alelnöki tisztségemből fakadó kötelezettségem miatt ne kerüljek önellentmondásba, azokban az esetekben, amikor a név szerinti, gombnyomásos szavazások során a frakció másképpen szavaz, mint a magyar képviselők, akkor közvetlenül nem veszek részt a szavazásban. Vagyis nem nyomom meg a szavazógombot, de feltett kézzel jelzem a néppárti frakciónak a korábban közösen eldöntött szavazási álláspontot. Jelen esetben is így jártam el.

Az irányelv célja minimumkövetelmények meghatározása, de tekintettel kell lennünk a szubszidiaritás elvére is, mivel a családjogi kérdések meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállamok nyújthatnak az irányelvben lefektetettnél kedvezőbb feltételeket. Magyarország nem kényszerítő intézkedésekkel akarja elérni a munka és a család jobb egyensúlyát. Magyarország nagyon erősen támogatja a családokat és ösztönözi a gyermekvállalást, amelynek része az is, hogy a nőket támogatjuk a munkahelyre való visszatérésben. Ebben szerepe van az apasági szabadságnak is, de Magyarországon ezen is túlmegy: 2022-re megvalósul a teljes bölcsődei ellátottság és bevezetjük a nagyszülői gyedet: ha a család úgy dönt, akkor az aktívan dolgozó nagyszülő is otthon maradhat a gyermekkel és ő lesz jogosult a pénzbeli támogatásra.
Nagyon sokféle megoldás létezik tehát, ezért úgy vélem, hogy a tagállamokra kell bízni, hogy az irányelven túlmenően hogyan támogatják a nőket, a családokat. Véleményünk szerint a családok elég érettek ahhoz, hogy a szülői szabadság átruházásról döntsenek, nem kell semmit rájuk kényszeríteni. Az ellátási szintet pedig úgy kell meghatározni a tagállamoknak, hogy erősítsék a szülői szabadság mindkét szülő általi igénybevételét. Támogatjuk, hogy a szülői szabadságot legfeljebb a gyermek 8 éves koráig ki lehessen venni. Ugyancsak támogatjuk a gondozói szabadság intézményét, de a részlet szabályokat itt is a tagállamoknak kell kidolgozniuk.

Az egyes tagállamok által 2015 óta fenntartott, már-már intézményesített határellenőrzések teljes mértékben szembe mennek az Európai Unió alapvető szabadságjogaival és aláássák a schengeni megállapodás érvényesülését. Ezek az állandósult belső határellenőrzések veszélyeztetik a magyar polgárok számára az EU legkézelfoghatóbb vívmányát, a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását. Emellett komoly kihatással lehet az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlására is, amelyek pénzügyi hatásai negatívan befolyásolhatják az EU gazdasági növekedését. Véleményünk szerint az Unió külső határait kell megvédeni minden eszközzel, nem a belső határnélküliséget megszüntetni.
Az első olvasatos szöveg összhangban van a magyar kormány álláspontjával, miszerint el kell kerülni a nem valós indokok alapján állandósított belső határellenőrzések visszaállítását. Továbbá garanciákat kell beépíteni, hogy a belső határellenőrzést politikai céllal ne tarthassák fenn, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam az első olvasatos álláspont elfogadását.

Az Ifjúsági Foglalkoztatási Kezdeményezés az Ifjúsági Garancia része, az olyan régiókban élő fiataloknak nyújt támogatást, ahol az ifjúsági munkanélküliség magasabb volt 25%-nál 2012-ben. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat támogatja, és biztosítja, hogy a fiatalok célzott támogatásban részesüljenek Európa azon részein, amelyek a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe.
A közös rendelkezésekről szóló rendelet módosítására azért van szükség, mert az IFK-nak a rendelet szövegében rögzített egyedi előirányzata van, és a módosítás nélkül nem biztosítható az IFK 2019. évre tervezett költségvetésének szintje.

A jelentés intézményközi tárgyalások folyamatában lezajlott első olvasatát hagyta jóvá az Európai Parlament márciusi strasbourgi plenáris ülése. A szavazás során támogató álláspontot képviseltem.

A Parlamentben a néppárti német jelentéstevő által vitt szerzői jogi dosszié fő törekvése az volt, hogy kezelje a multinacionális tartalomszolgáltató cégek azon üzleti gyakorlatát, hogy felhasználási engedély és jogdíjfizetés nélkül jelenítenek meg szerzői jog által védett műveket. A három uniós intézmény végül olyan megoldást dolgozott ki, ami semmilyen kötelezettséget nem ró a felhasználókra, de megvédi a szerzőket attól, hogy jogtalanul elessenek a munkájukért őket megillető tisztességes javadalmazástól.
Másik fontos eredménye a megállapodásnak, hogy támogatja a hagyományos szerkesztőségeket és újságírókat abban, hogy a multinacionális híraggregátor-szolgáltatóktól (pl. Google News) jogdíjakat tudjanak beszedni a sajtókiadványok részleteinek közléséért. Mind a Színházi Dolgozók Szakszervezete, mind a Magyar Lapkiadók Egyesülete, mind pedig a magyar kormány támogatta a jelentést.

Az Európai Számvevőszék 2017-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésének bemutatását követően a 2017. évi zárszámadási eljárás keretében az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elvégezte az Európai Unió általános költségvetésének az Európai Bizottságra és végrehajtó ügynökségekre vonatkozó pénzügyi ellenőrzését. A szakbizottság elsődleges feladata a közösségi költségvetés végrehajtásának szabályosságát és hatékonyságát biztosítani, ellenőrizni.
A zárszámadási jelentés megállapította, hogy a pénzügyi átvilágítás rendben lezajlott és a vizsgálat során hiányosságokat nem tapasztaltak. A szakbizottság februári ülésén a mentesítés megadásáról, a 2017-es számlák lezárásáról döntött. A plenáris szavazáson a mentesítés megadását támogattam.

Az Európai Számvevőszék a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésének bemutatását követően a 2017. évi zárszámadási eljárás keretében az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elvégezte az Európai Unió általános költségvetésére vonatkozó pénzügyi ellenőrzését. A szakbizottság elsődleges feladata a közösségi költségvetés végrehajtásának szabályosságát és hatékonyságát biztosítani, ellenőrizni. A Számvevőszék különjelentéseiről készített szakbizottsági jelentést az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Szakbizottsága februári ülésén fogadta el. A plenáris szavazáson a mentesítés megadását támogattam

Az Európai Számvevőszék 2017-es pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésének bemutatását követően a 2017. évi zárszámadási eljárás keretében az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elvégezte az Európai Unió általános költségvetésének az Európai Parlamentre vonatkozó pénzügyi ellenőrzését. A szakbizottság elsődleges feladata a közösségi költségvetés végrehajtásának szabályosságát és hatékonyságát biztosítani, ellenőrizni.
A Számvevőszék az ellenőrzések során megállapította, hogy a forrásokat megfelelő célokra használták fel és az intézmény kielégítően működtette a felügyeleti és ellenőrzési rendszerét. A zárszámadási jelentés megállapítja, hogy a pénzügyi átvilágítás rendben lezajlott és a vizsgálat során nagyobb hiányosságokat nem tapasztaltak. A szakbizottság februári ülésén a mentesítés megadásáról, a 2017-es számlák lezárásáról döntött. A plenáris szavazáson a mentesítés megadását támogattam.