Etusivu Kinga GÁL

A véleménynyilvánítás szabadsága, a békés gyülekezés és az egyesülés joga a legfontosabb politikai jogok közé tartoznak, amelyeket a belorusz kormánynak tiszteletben kell tartania és tartózkodnia kell azok szisztematikus és célzott korlátozásától. Biztosítani kell a nemzeti kisebbségek és vallások jogait is, elfogadhatatlanok a civil társadalommal szemben és a politikai foglyok ellen alkalmazott represszív intézkedések.
Példa nélküli mindazonáltal, hogy a határozati javaslat nyílt bírálatot intéz az Európai Unió egy tagállamának külügyminiszterével szemben, nevesítve Szijjártó Péter magyar külügyminisztert. A közös európai parlamenti határozatok célja a stratégiai szintű közös politikai irányvonalak kialakítása kell, legyen és nem pedig a pártpolitikai szintű csatározások és a politikai aktivizmus, ezért szavazatommal a határozatot nem támogattam.

Az Egyesült Királyság bő három éve hagyta el az Európai Uniót. A jelenlegi kihívásokkal teli időszakban törekednünk kell a jó kapcsolatok ápolására az Egyesült Királysággal. Erre tekintettel üdvözöltem a Windsori Keretmegállapodás, az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti feszültségek tárgyalásos úton való megoldását szolgáló elvi politikai megállapodás megszületését. A megállapodás azonban még az Egyesült Királyság belső alkotmányos eljárásai általi megerősítésre vár.
Ebben a helyzetben sajnálatos és indokolatlan, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szóló megállapodás végrehajtását áttekintő jelentés kritikus hangvételt üt meg a szigetországgal szemben. Az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti viták konstruktív megoldásához a keretmegállapodás támogatására és a britek felé tanúsított bizalomra van szükség. Az Európai Parlament nem rendelkezik érdemi szereppel a tárgyalások során, így érthetetlen, hogy miért kívánja kritikus megjegyzéseivel a tárgyalásos megegyezési folyamatot pártpolitikai kijelentésekkel hátráltatni.
Ezekre tekintettel a jelentés végszavazásánál tartózkodtam, hiszen fontosnak tartottam kifejezni, hogy a szigetországgal való baráti kapcsolatok jegyében bizalommal fordulunk az Egyesült Királyság felé és üdvözöljük a Bizottság és az Egyesült Királyság kormánya között született elvi politikai megállapodást.

A fokozódó geopolitikai feszültségek és a súlyosbodó energiaválság miatt Azerbajdzsán egyre nagyobb jelentőséggel bír Európa számára. Az energiabeszerzés diverzifikációja szempontjából rövid és középtávon is kulcsfontosságú a dél-kaukázusi régióban kitermelt földgáz és különösen a megújuló energia importja, amelyhez komoly infrastrukturális fejlesztésekre és ezért befektetésekre van szükség. Új energiaforrások és azzal új energiaszállítási útvonalak biztosítása nélkül Európa energiaellátásának biztonsága kerül súlyos veszélybe. Ideje lenne tehát, hogy az Unió és intézményei is felismerjék Azerbajdzsán stratégiai szerepét az energiabiztonság, illetőleg az Európát Ázsiával összekötő kereskedelmi útvonalak és gazdasági kapcsolatok szempontjából is.
Ez a felismerés azonban nem tükröződik a jelentésből, amely számos ponton korlátokat emel és feltételeket támaszt a partnerségi viszony erősítésével szemben. A jelentés szövege az Európai Unió és Azerbajdzsán jövőbeli együttműködése feltételeként határozza meg az emberi jogok és a jogállamiság, így például nevesítetten a genderegyenlőség terén végrehajtott előrelépéseket. A jelentés felhívja Azerbajdzsánt az Isztambuli Egyezmény elfogadására is, amelyet még számos uniós tagállam sem ratifikált. Az Unió külkapcsolatait elsődlegesen stratégiai megfontolások szerint kell alakítani a politikai viták tárgyát képező ideológiai alapú aktivizmussal szemben, ezért a jelentést szavazatommal nem támogattam.