Explications de vote écrites - 8ème législature Pál CSÁKY

A munkavállalók szabad mozgása az Unió egyik alapszabadsága, amelynek a legfontosabb elve a fogadó tagállambeli munkavállalóhoz viszonyított bármely megkülönböztetés tilalma. A meglévő uniós szabályok egyértelműen rögzítik, hogy a szabad mozgás jogával élő munkavállalóknak a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket kell biztosítani. Az Európai Parlament álláspontja ugyanazt a protekcionista irányt követi, mint a kiküldetési irányelv. Célja a másik tagállamban történő munkavégzés megnehezítése, sőt ellehetetlenítése: jogvesztést előidéző intézkedésekkel és adminisztratív akadályokkal.
Egyes tagállamok, mint Ausztria, Dánia, Írország, Németország és Hollandia szorgalmazzák a családi ellátások indexálásának uniós szintű bevezetését. (A módszer lényege, hogy az adott tagállam nem biztosítja minden szülő számára egyaránt ugyanazokat az előnyöket, hanem a családi ellátás összegét a gyermek tartózkodási helye szerinti tagállam körülményeihez igazítva, a megélhetési költségek alapján számolja ki.) A családi ellátások indexálásával a más tagállamban, mondjuk Ausztriában dolgozó közép-európai, így például a szlovákiai magyar munkavállalók is rosszabbul járnának. Ezért ellenzem az indexálását, ezért az ellen szavaztam, mert az indexálás a mobil munkavállalók és családjaik helyzetének radikális romlását eredményezné.

A parlamenthez az elmúlt időszakban sok, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos petíció érkezett az EU számos tagállamából. Modern életünk egyik negatív hozadéka a felhalmozott hulladék, ezért ezzel a témával uniós szinten, koordináltan is foglalkozni kell. A petíciók alapján készítette el a Petíciós Bizottság azt az állásfoglalást, amely azokra a nehézségekre, problémákra hívja fel a figyelmet, amelyek tagállami szinten, a hulladék kezelése eltávolítása során jelentkeznek. Sajnálatos módon Szlovákia is azon érintett tagállamok közé tartozik, ahonnan érkeztek petíciók, hogy felhívják az EU figyelmét és segítséget kérjenek akár a veszélyesnek számító hulladék (Vereknye), vagy a tervezett hulladékégető (Párkány) kérdésében.
Az állásfoglalás felhívja a tagállamokat, hogy legyenek következetesek és tartsák be az uniós irányelvekben leírtakat. A dokumentum az oktatásra és nevelésre is kitér, mint fontos tényezőre a hulladékkezelés kérdésében, és a szemetelés megelőzésében. Támogattam a jelentést.

Az irányelv célja minimumkövetelmények meghatározása, de tekintettel kell lennünk a szubszidiaritás elvére is, mivel a családjogi kérdések meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik. A tagállamok nyújthatnak az irányelvben lefektetettnél kedvezőbb feltételeket. Úgy gondolom, hogy a tagállamokra kell bízni, hogy az irányelven túlmenően hogyan támogatják a nőket, a családokat. Az ellátási szintet úgy kell meghatározni a tagállamoknak, hogy erősítsék a szülői szabadság mindkét szülő általi igénybevételét. Támogatom, hogy a szülői szabadságot legfeljebb a gyermek 8 éves koráig ki lehessen venni és a gondozói szabadság intézményét is, de a részlet szabályokat itt is a tagállamoknak kell kidolgozniuk. A jelentést a szavazás során nem támogattam.

A határokon átnyúló európai mechanizmus az uniós határrégiók életszínvonalának emelését, helyzetének javulását szeretné elősegíteni a határokon átnyúló együttműködést szolgáló eszköztár részeként. A határrégiók az Unió területének megközelítőleg 40%-át teszik ki, és az uniós polgárság közel egyharmada él ezeken a területeken. Azonban a határrégiókban általában magasabb a munkanélküliség és alacsonyabb a gazdasági teljesítmény, fejletlenebb az infrastruktúra, mint a központibb elhelyezkedésű régiókban. Számos előnnyel járt volna, ha az eszköz kötelező jelleget kap, azonban önkéntes eszközként is igen hasznos, ezért az előterjesztést támogattam a strasbourgi plenáris szavazáson.

A szolgáltatások végzésének szabadsága rendkívül fontos uniós alapelv. A piacok megnyitása és a fokozódó versenyhelyzet olcsóbb és minőségibb szolgáltatásokat eredményezhet. A jelentésben sikerült egyensúlyt teremteni a buszokhoz kapcsolódó szolgáltatási piac liberalizációja és a tagállamokban megjelenő közszolgáltatási szerződések védelme között. A jelentés védelmi mechanizmusokat látott elő olyan esetekre és útvonalakra, ahol már működő közszolgáltatási szerződések vannak érvényben, illetve, ha városi vagy elővárosi vonalakról van szó. További fontos eleme a jelentésnek az is, hogy kivédené a kifizetődő útvonalak közötti mazsolázást. A buszos szolgáltatásoknak pedig épp az a lényege és nagy előnye hogy lehetővé teszik a könnyű kapcsolattartást a legfélreesőbb régiókkal is. Ehhez kapcsolódik az az elvárás is, hogy az új szerződések ne veszélyeztessék a már meglévő közszolgáltatási szerződések gazdasági egyensúlyát, sőt a nemzeti hatóságoknak jogában álljon a szolgáltatói engedélyt minden ilyen esetben bevonni. A Parlamentnek sikerült egy, a többség számára támogatható szöveget elfogadnia. A végső megegyezés a májusi választások után felálló parlamentre vár. Szavazatommal támogattam a jelentést.

Jelenleg 33 decentralizált ügynökség van az Európai Unióban, azonban a Szerződések nem definiálják, hogy mi is az “ügynökség”, ugyanakkor a Szerződések több helyütt ténylegesen is megemlítik az ügynökségeket (EUSz 9. uniós polgárság, EUMSz 15. átláthatóság elve, 16 adatvédelem, 71 belbiztonság, 123, 24, 127, 130, 282 pénzügyi előírások, stb). Igaz, az EUSz 5. cikkelyének értelmében a hatalomátruházás elvének meg kell felelniük, azonban az ügynökségek szakterületük, felépítésük, finanszírozásukban egymástól teljesen eltérő minőségűek. A jelentés ezt a sokrétű és sokszínű hatalom átruházási létező gyakorlatot tárja fel, és a jobb és átláthatóbb kormányzatisági elszámoltatási eljárást javasol. Mivel az EU-ban az ügynökségek alakítása folyamatos és népszerű, a jobb elszámoltatás és átláthatóság megteremtése érdekében szavazatommal támogattam a jelentést.

A Közlekedési Közösséget létrehozó szerződés aláírására 2017. július 12-én és október 9-én került sor, azóta Koszovó kivételével az összes érintett állam ratifikálta is azt.
A közlekedési együttműködés a Nyugat- Balkán országaival még 2004-ben kezdődött egy egyetértési memorandum aláírásával, mely az Európai Bizottság és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia és Koszovó között köttetett. Az egyezség fő célja, a TEN-T korridorok kibővítése a Nyugat-Balkán felé. A szerződés szövegével egyetértek, támogattam azt.

A jelentés több ponton is javít a Bizottság eredeti javaslatán. Többek között javasolja szinten tartani a regionális politika költségvetését, emelni kívánja az előfinanszírozási rátákat, csökkenteni a tagállami társfinanszírozás mértékét, enyhíteni a makrogazdasági feltételesség körülményeit. A kohéziós politika az Unió legfőbb befektetési politikája, ezért a parlamenti előterjesztést támogattam a végszavazása során.

A jelentés azonban nem veszi figyelembe az Európában zajló társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok már most látható következményeit, valamint az integrációt egyféleképpen értelmezi, és ezt tekinti a lehető legjobb megoldásnak a jelenlegi problémákra.
Mivel az EU jövőjéről való vitának több típusú integráció értelemzést is magában kellene foglalnia, amiben a szuverenitások - legyen az tagállami, nép, parlamenti vagy EU-s szintű - megfelelő egyensúlyban, ellenőrzéssel szerepelnek, tartózkodtam a jelentés szavazásánál.

A petíciók lehetőséget biztosítanak a párbeszédre az uniós polgárokkal az Európai Parlament és a többi uniós intézmény számára, az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó témákat illetően. A jelenlegi parlamenti ciklusban ez az utolsó olyan jelentés, amely egy teljes naptári évet fed le. A jelentés összefoglalja a Petíciós Bizottság tavalyi évi tevékenységét, többek között az üléseken megtárgyalt petíciók témáit, illetve az azok alapján indított tényfeltáró látogatásokat, valamint a bizottság plenáris ülés elé terjesztett állásfoglalási indítványait. 2018 kiemelten eredményes év volt a Petíciós Bizottságban, a korábban beérkezett számos kisebbségi üggyel foglalkozó petíció hatására és javaslatomra, elfogadásra került egy állásfoglalási indítvány az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és a megkülönböztetésmentességéről, amely az őshonos és nyelvi kisebbségek jogainak biztosítása érdekében egy átfogó uniós védelmi keret megalkotását javasolja. Szavazatommal támogattam a jelentést.

Az EUSz 9. és az EUMSz 20. cikkelye szerint az uniós polgárság kiegészíti a nemzeti állampolgárságot. Az uniós polgársághoz hozzáfűződő jogosultságok tagállamonként több helyütt is korlátozottá válhatnak. Például választáshoz való jog, petícióhoz való jog vagy az Európai Polgári Kezdeményezés támogatásának lehetősége. Ebben a tekintetben EU polgárok különböző minőségi jogosultságokat élveznek (vagy éppen nem élveznek) EU szerte.
A jelentéstevő az uniós polgárság komplementer jellegét figyelmen kívül hagyva olyan politikai programot állított össze az uniós polgárság kiterjesztésére, ami a Szerződéseken túlmutat, többek között az európai politikai pártokhoz való közvetlen csatlakozás lehetősége által, megkerülve a tagállami pártokat.
Az uniós polgárságból fakadó jogok minden uniós tagállam polgárját egyenlően kellene, hogy megillessék, sajnos ez nem így van, az EUSZ 2. cikke és az Alapjogi Charta 21. cikke említést tesz a nemzeti kisebbségekről, sajnos a jelentés megfeledkezik róluk. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek - annak ellenére, hogy évszázadok óta Európa identitásához és kultúrájához tartoznak - egyelőre nem kapnak az EU-tól megfelelő figyelmet.

A jelentés a Parlamentnek a Szerződésben garantált, a Bizottság feletti elszámoltatási eszközeit elemzi, mint a Bizottság elnökének megválasztása, Bizottság kinevezése, bizalmatlansági indítványok, vizsgálódáshoz való jog, írásbeli-és szóbeli kérdések, költségvetés, költségvetés ellenőrzése stb. A jelentés azonban abban látja az alapproblémát, hogy a Szerződések elmulasztanak világos definíciót adni a végrehajtó hatalommal kapcsolatban, így nem válik világossá, hogy meddig terjed ténylegesen a Bizottság hatalma. Ezáltal egy többszintű hatalom jön létre, melynek a politikai és demokratikus ellenőrzése bonyolult és nem lehet hatékony.
A jelentés rávilágít a Bizottság belső eljárási anomáliáira, többek között a jelenlegi Főtitkár megválasztásának kétes procedúrájára, mely az Ombudsmani vizsgálat szerint is „a vonatkozó szabályoknak sem a szövegét, sem pedig a szellemét nem tartotta tiszteletben.”
A jelentés jó irány arra, hogy hogyan lehetne a Bizottságot politikailag elszámoltathatóvá tenni, így szavazatommal támogattam a jelentést.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 168. cikkének (1) bekezdése szerint valamennyi uniós politika és tevékenység meghatározásakor és végrehajtásakor biztosítani kell az emberi egészség védelmének magas szintjét, ugyanakkor az egészségügy megszervezése, irányítása, finanszírozása és az ellátás biztosítása továbbra is az uniós tagállamok hatáskörében marad.
Az ítélkezési gyakorlat elismerte, hogy a betegek bizonyos feltételek mellett jogosultak a sajátjuktól eltérő tagállamban is hozzáférni az egészségügyi ellátáshoz. Az irányelv fő célja uniós keret és jogok létrehozása annak biztosításához, hogy az uniós polgárok külföldön is hozzáférjenek az ellátáshoz azzal a szándékkal, hogy az orvostudomány és az egészségügy számos területén – például az e-egészségügy és a ritka betegségek kezelése terén – megkönnyítse a szorosabb együttműködést.
Az irányelv által biztosított jogok a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet értelmében biztosított hasonló ellátásokkal párhuzamosan léteznek. Az irányelv nem érinti a rendeletet. A gyakorlatban a tervezett és nem tervezett ellátás a rendelet alapján gyakran kedvezőbb feltételekkel nyújtható. Ennek megfelelően a betegek az irányelv helyett inkább a rendelet rendelkezései alapján döntenek az ellátás más tagállamban való igénybevétele mellett, mert a nem tervezett ellátás esetében nincs szükség előlegfizetésre és utólagos visszatérítési kérelmekre. Szavazatommal támogattam a jelentést.

Az EBB pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről szóló, 2017. évi éves jelentésben szerepelnek mindazon kritikai felvetések és ajánlások, amelyeket az Európai Beruházási Bank működésével kapcsolatban az elmúlt években megfogalmazott az Európai Számvevőszék, illetve más uniós intézmények. A jelentésben szerepel, hogy a banknak fel kell készülnie a Brexit utáni időszakra, amikor az Európai Beruházási Bank az Egyesült Királyság nélkül folytatja majd tevékenységét. Jelentős eredmény, hogy bekerült a jelentésbe ajánlásként az, hogy az Európai Beruházási Bank erősítse tovább a tevékenységét a Nyugat-Balkán országaiban, hiszen a térség felzárkóztatása és ezen országok integrációja az Európai Unió egyik fő prioritása. A szavazáson az indítványt támogattam.

Az EP javaslata az uniós fejlesztési források elvonásával büntetné a bevándorlásellenes országokat, amely elfogadhatatlan. A bevándorláspárti többség megközelítése szerint az illegális migránsokat befogadó tagállamokban rendben működik a jogállam, a bevándorlást elutasító országokban viszont veszélyben van a jogállam, és erre a hamis ürügyre hivatkozva pénzelvonással fenyegeti a bevándorlásellenes országokat. Elfogadhatatlan, hogy a javaslat szerint az Európai Bizottság önkényesen, a jogállamiság alapját jelentő normativitás figyelembe vétele nélkül, nyilvánvaló politikai szándékkal büntethetné a neki nem tetsző uniós országokat. Nem szavaztam meg a jelentést.

A Szerződések lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára, hogy különböző integrációs utakat hozzanak létre, nevezetesen megerősített együttműködés (EUSZ 20. cikk) és állandó strukturált együttműködés révén (EUSZ 46. cikk). A jelentés hangsúlyozza, hogy a differenciálódást olyan alkotmányos eszközzé kell tenni, amely szükség esetén a teljes politikai rendszer és a polgárok közötti egyenlőség veszélyeztetése nélkül biztosítja a rugalmasságot, és tiszteletben tartja a tagállamok közötti különbözőséget, tehát Európa nem törekszik a mindenkire ráhúzható megközelítés kialakítására. A jelentés alapján a differenciálás lehet a megoldás a nemzeti politikai körülményekből fakadó patthelyzet feloldásához, oly módon, hogy ez a differenciálódás nem hoz létre első és másodosztályú uniós tagállamokat, valamint párhuzamos intézményrendszereket. A V4-es együttműködés az EU-n belül egy jó példa. Szavazatommal támogattam a jelentést.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 1. cikke és 10. cikkének (3) bekezdése megállapítja, hogy az uniós szintű döntéseket a lehető legnyíltabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb kell meghozni. Az EU-t magát valamint a döntéshozatali eljárását sokszor éri a demokratikus deficit kritikája. Az ombudsman vizsgálatot kezdeményezett a Tanács előkészítő szervei által folytatott jogalkotási viták átláthatóságáról, és 2017. március 10-én 14 kérdést tett fel a Tanács számára, valamint elindított egy nyilvános konzultációt. A vizsgálat során az ombudsman megállapította, hogy a Tanács átláthatóságának hiánya miatt a jelenleg alkalmazott gyakorlatai alapján hivatali visszásságnak minősülnek. Az ombudsman ajánlásokat fogalmazott meg a Tanács felé a helyzet javítása érdekében.
A parlamenti jelentés a fenti ombudsmani vizsgálathoz kapcsolódik és a zárt ajtók mögötti törvényalkotási folyamatok átláthatóságának biztosítását kéri, felszámolva a hatalommal való visszaélés lehetőségét. Szavazatommal támogattam a jelentést.

Az Európai Bizottság a következő, 2021–2027-re vonatkozó hosszú távú uniós keretköltségvetésben az InvestEU program létrehozását javasolta, amely egyesítené az uniós költségvetésből hitelek és garanciák formájában nyújtott beruházásösztönző programokat. Az Európai Parlament jelentése 40,8 milliárd euróra emelné az EU költségvetése által nyújtott garanciát az InvestEU programhoz a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan.A magán- és közszféra beruházásainak bevonásával a Bizottság várakozásai szerint az InvestEU alap több mint 650 milliárd eurót kitevő további beruházást mobilizálna az Európai Unióban a 7 éves időszak során. Szavazatommal támogattam a jelentés elfogadását.

Az Európai Parlament mai plenáris ülése megszavazta az éves uniós alapjogokkal foglalkozó jelentését. A szöveg túlnyomó részét a migránsok jogai és a hozzájuk kapcsolódó tagállami kötelezettségek, valamint a jogállamisági vizsgálatok kiterjesztése teszi ki. Ameddig a szöveg hét paragrafust szentel az illegális migránsok „alapvető jogainak”, az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről még csak említést sem tesz. Ezért nem támogattam a jelentés elfogadását.

Az erre vonatkozó irányelv egyes részei elavultak, a 25 évvel ezelőtti állapotokat tükrözik. Ezek a jogszabályok felülvizsgálatra és módosításra szorultak. A Bizottság javaslata arra irányult, hogy az elavult korlátozásokat eltörölje és egységes szabályozási keretet hozzon létre. A javaslat célja többek között egy adott tagállam területén belül a más tagállamok területén letelepedett vállalkozások által bérelt járművek használatának engedélyezése, feltéve, hogy a járművet valamely tagállam jogszabályainak megfelelően veszik nyilvántartásba vagy helyezik forgalomba. Ezen kívül a Bizottság javaslata engedélyezné, hogy egy másik tagállamban bérelt jármű használható legyen egy adott naptári évben legalább négy hónapra, annak érdekében, hogy a vállalkozások képesek legyenek kiszolgálni az átmeneti vagy időszakos csúcskeresleteket és/vagy a meghibásodott vagy sérült járművek helyett cserejárműveket biztosítani. A végszavazás során támogattam a jelentés elfogadását.