8. parlamenti ciklus Tibor SZANYI

Az Európai Szociális Alap új súlypontjairól és a 2021-2027 közötti időszakra való kiterjesztéséről szóló, a Bizottság javaslatai alapján hozott döntésünkben megjelenik az európai szolidaritás, az EU-együttműködés politikai és erkölcsi lényege: az európai polgárok számára a szociális igazságosság, a méltányos foglalkoztatás, a megkülönböztetéstől és nélkülözéstől mentes élet szavatolása. Különösen igaz ez az európai szocialisták kezdeményezésre ebben a csomagban is megjelenő ifjúsági garancia, valamint az Unióban élő gyermekek egynegyedét sújtó – politikailag tűrhetetlen, emberileg elviselhetetlen – gyermekszegénység felszámolását célzó európai gyermekgarancia esetében.
Most a Bizottsággal közös felelősségünk, hogy ne engedjük felülkerekedni az ESZA+ (vagy ismertebb angol nevén ESF+) működésének legfőbb gyengeségét: azt, hogy a végrehajtás, a közösségi források felhasználása lényegében a tagállami kormányok kezében van, amelyek közül nem egy az európai célokkal éppen ellentétes, a szociális különbségeket erősítő, a gyengéket elnyomó szociálpolitikát folytat. Különösen nagy a kockázat az idei választási évben: hiszen ezek ugyanazok a szélsőséges nacionalista, EU-ellenes populista vezetők – mint az én hazámban Orbán –, akik a jövő generációk életét valóban meghatározó európai szociális és társadalmi kihívások helyett „migránsozással”, idegenellenességgel, félelem- és gyűlöletkeltéssel próbálják tematizálni az EP-választási kampányt.

Örömteli, hogy az osztrák elnökség és az Európai Parlament tárgyalódelegációja második körben előzetes egyességre jutott decemberben a 2019-es költségvetést illetően. Örömteli, hiszen november közepén egyezség nélkül szüntette meg az Európai Bizottság első javaslatáról szóló tárgyalásokat a két intézmény. A mostani, második javaslatról szóló jelentésben a szocialista és néppárti jelentéstevők bemutatták a tárgyalások eredményeit. A parlamenti tárgyalók a bizottsági javaslatnál 688,5 millió euróval többet harcoltak ki a mostani parlamenti ciklus utolsó, 2019-es költségvetése számára. Így a 2019-es költségvetés több forrást biztosít a tanuló- vagy munkanélküli fiatalokra, az Erasmus+ programra, az éghajlatváltozás elleni fellépésre, kutatásra és a migrációs problémák gyökerének kezelésére.
Az Európai Tanács a tárgyalások során arra törekedett, hogy a 2019-es költségvetés összességében magasabb legyen, mint a 2018-as, hogy egyetlen fejezet és egytelen program összege se csökkenjen 2018-hoz képest, illetve hogy a kiadások szintjét az összes tagállam GNI-jének legalább 1%-ában kell meghatározni. Ez összességében elfogadhatónak tartom, azonban a részleteket vizsgálva sajnálatosnak tartom, hogy az intelligens és inkluzív-, illetve a fenntartható növekedés fejezetek alatt valamennyi csökkentést találunk. Szavazatommal támogattam a jelentést, de arra buzdítottam a képviselőtársaimat, hogy hosszútávon olyan innovatív, munkahelyteremtő intézkedésekre fókuszáljunk, mint például az EU-Okosfalvak program.

Az EP ezúttal is az európai polgárok érdekét tartja szem előtt, amikor fellép egyes tagállamok gyakorlatával szemben, amelyek rendkívül helyzet – adott esetben a menekültválság – okán, sőt ürügyén indokolatlan szigorításokat, határellenőrzéseket vezetnek be a Schengeni rendszer alkalmazása során. A tapasztalatok viszont azt igazolják, hogy ezekkel az ideiglenesnek hirdetett, de sokszor jogtalanul és értelmetlenül hosszúra nyúló ellenőrzésekkel még egyetlen terroristát sem sikerült megállítani, miközben a lakosság számára okozott kényelmetlenség és félelemérzet ismét csak az EU-ellenes demagógia malmára hajtja a vizet.
Ismert tény, hogy a szabad mozgást, a határok átjárhatóságát az európai választópolgárok az integráció egyik legnagyobb és a leginkább polgárbarát vívmányaként tartják számon. Az EU nagyrészt ebből táplálkozó egyértelmű lakossági támogatottságát különösen a mostani kényes politikai helyzetben nem szabadna kockára tenni, amikor Európa-szerte erősödik a nacionalista, populista EU- és idegenellenes erők hangja. Európai demokrataként számomra tehát a humánum, a politikai célszerűség és a józan ész egyaránt a polgárok szabad mozgásának védelmét, az itt javasolt új szabályok támogatását indokolta.