A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások Pál SZEKERES

A biztonságos energiaellátás és a rezsiszámlák alacsonyan tartása kapcsán az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázása is nagy fontossággal bír. Ennek érdekében a nemzeti épületenergetikai korszerűsítési programok hatékony megvalósítására van szükség. Ezért súlyos felelőtlenség ezen a területen a bürokratikus terhek növelése.
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus azonban erre az útra lép. A Bizottság javaslata részletes, előíró és technikailag kötelező érvényű módszertant hoz létre az épületek globális felmelegedési potenciáljának kiszámítására. A javaslat jelentős negatív gazdasági, társadalmi és költségvetési hatással lesz az építőipari ágazatra, a helyi önkormányzatokra és a polgárokra. Azzal, hogy közvetlen normatív hatású, kötelező érvényű paramétereket határoz meg, a Bizottság túllépi az irányelv által kijelölt mandátumát.
Továbbá a javasolt módszertan jelentős technikai és adminisztratív korlátozásokat vezetne be, melyek aláássák az építőipari ágazat és az abban érdekelt kkv-k versenyképességét és további költségnövekedéshez vezet, amit végső soron a polgároknak kell majd megfizetnie. Ez elfogadhatatlan.
Mindezekre tekintettel szavazatommal támogattam a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen irányuló kifogást és elutasítottam a Bizottság javaslatát.

Az Európai Bizottság által kétévente összeállított, az EU ún. „közös érdekű projektjeit” (PCI) azonosító projektlista olyan energiainfrastruktúra-beruházásokat tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak az energiaellátás biztonságának növeléséhez és a rezsiszámlák kordában tartásához. Megvalósításukhoz EU-s pénzügyi, engedélyezési és technikai támogatás is társulhat. Az új PCI-listán legfőképpen áramhálózati fejlesztések, valamint a hidrogéntermelést és a szén-dioxid szállítását lehetővé tevő projektek szerepelnek.
A legfrissebb listára nyolc magyar érintettségű beruházás is felkerült. Ezek között olyan stratégiai kezdeményezések is szerepelnek, mint a Debrecen és Nagyvárad közötti elektromos távvezeték megépítése, a magyar hidrogénszállítási vezetékrendszer fejlesztése, vagy a Csehországgal és Szlovákiával közösen megvalósítandó ’Selena’ elosztói villamosenergia-hálózati projekt. Ezen beruházások megvalósításának fontossága vitán felül áll.
A PCI-lista ellen emelt kifogás egy bizonytalan jogi helyzet előidézésével és a kétéves előkészítési folyamat újraindításával ezeket a beruházásokat is veszélybe sodorná. Ez elfogadhatatlan, ezért szavazatommal elutasítottam a PCI-lista ellen emelt kifogást.

A skóciai Turnberryben megkötött kereskedelmi megállapodás az EU és az USA között súlyosan sérti az európai érdekeket. Az Európai Bizottság nem tudta megfelelően képviselni Európát, miközben az USA egyértelműen a saját érdekeit érvényesítette. Maga a Bizottság is elismerte, hogy politikai alkut kötöttek annak érdekében, hogy Amerika továbbra is támogassa Ukrajnát.
A megállapodás egyértelműen hátrányos Európa számára. Míg korábban exportunk után 2–3%-os vámot fizettünk, most 15%-ot, az amerikai ipari termékek pedig vámmentesen érkeznek Európába. Ez súlyosan egyenlőtlen helyzetet teremt, amely nem biztosít kölcsönös előnyöket, és hosszú távon gyengíti az európai gazdaság versenyképességét.
Az INTA bizottságban született kompromisszumos módosító indítványok egy része észszerű, erősíti az európai érdeket (pl. acélvámok csökkentése) de sajnos erősen ideológiai, a gazdasági helyzettel összeegyeztethetetlen kitételeket is tartalmaz (zöldítés, jogállamisági kondicionalitás) amellett, hogy az EP szerepét túlzottan megnövelné, ami nincs összehangban az Unió alapító szerződéseivel.
Naponta 4 milliárd euró értékű árucsere zajlik az óceán két partja között, ezért kulcsfontosságú, hogy a kereskedés feltételek mielőbb egyértelműek legyenek. Éppen ezért az intézményközi tárgyalások megkezdését – eljárási okból – támogattuk.
A szöveg így nem elfogadható. Mivel egy súlyosan egyenlőtlen konstrukcióról van szó, amely nem szolgálja az európai érdekeket, nem tudtuk támogatni. Ugyanakkor a jogbiztonság érdekében szükséges volt állást foglalni, ezért a végszavazásnál tartózkodtunk.

Szavazatommal támogattam a jelentést, mivel az Európai Parlament javaslata több, a vállalkozások számára régóta várt egyszerűsítést tartalmaz. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az omnibusz csomag bizonyos elemei a piacfelügyelet és az MI Hivatal jogköreinek bővítése esetlegesen túlzó központosításához vezethetnek, amit fontosnak tartok az intézményközi tárgyalások során még kiegyensúlyozni.
Különösen fontos, hogy azokon a területeken, ahol már léteznek ágazati szabályok - például az orvostechnikai eszközök, ipari gépek, csatlakoztatott eszközök vagy játékok esetében - az MI-re vonatkozó előírások illeszkedjenek a meglévő keretekhez. E területen a parlamenti javaslatban szereplő átsorolási kérdés azonban még nem kellően tisztázott, így e kérdésben tartózkodtam. Az általános célokat támogatom, de a végleges döntéshez további információkra és egyeztetésekre van szükség a Tanáccsal és a Bizottsággal.
Fontosnak tartom továbbá, hogy a végleges szabályozásban a betegbiztonsági, fogyasztóvédelmi és szakmai szempontok megfelelő súlyt kapjanak, ezért támogatom a további egyeztetéseket az érintett szakmai és iparági szereplőkkel is.

A szavazás során az Európai Parlament jóváhagyta az Európai Unió Tanácsának az EU és a Libanoni Köztársaság közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás módosításáról és kiegészítéséről, valamint a Libanoni Köztársaság földközi-tengeri térségbeli kutatási és innovációs partnerségben (PRIMA) való részvétele feltételeinek meghatározásáról szóló határozatát.
A PRIMA hatékony és stratégiai keretrendszernek bizonyult a földközi-tengeri tudományos együttműködés előmozdításában, amely többek között olyan kulcsfontosságú regionális kihívásokat kezel, mint a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek és az integrált vízgazdálkodás fejlesztése. Libanon a kezdetektől fogva konstruktív és elkötelezett partner a PRIMA programban.
Az EU déli szomszédságában található partnerországokkal történő szoros együttműködés fontos stratégiai értékkel bír. Magyarország érdekelt a két ország közötti gazdasági együttműködés erősítésében és támogatja az EU és Libanon közötti tudományos-technológiai együttműködést. Mindezekre tekintettel szavazatommal támogattam a megállapodás jóváhagyását.

A Bizottság elhibázott ipar- és klímapolitikája következtében az európai autóipar és a nehézgépjármű-szektor ma komoly versenyképességi és gazdasági nehézségekkel küzd. Ebben a helyzetben különösen indokolt olyan szabályozási módosítások elfogadása, amelyek nagyobb rugalmasságot biztosítanak a gyártók számára, és lehetővé teszik, hogy a kibocsátási célok teljesítését ésszerűbb elszámolási mechanizmusok mellett valósítsák meg, elkerülve a túlzott és aránytalan büntetéseket. A javaslat által bevezetett számítási rugalmasságok ezért szükséges és időszerű lépést jelentenek a szektor stabilizálása érdekében. Szavazatommal ezért a javaslatot támogattam.

A Patrióták Európáért frakció a szakbizottsági szavazás során tartózkodott az európai ombudsman 2024-es tevékenységéről szóló jelentésnél, mivel az eredeti tervezet túlmutatott az ombudsman mandátumán, és több ponton ideológiai és politikai célokra használta volna fel az intézmény munkáját. Az akkori szöveg a migráció, a környezetvédelem, az energia vagy a kereskedelem területén politikai állásfoglalásokat is tartalmazott, elmosva a határt az adminisztratív ellenőrzés és a politikai véleménynyilvánítás között.
A bizottsági munka során azonban a jelentés jelentős mértékben módosult. Számos ideológiai megfogalmazás kikerült a szövegből, és a dokumentum visszatért az ombudsman valódi feladatához: az uniós intézmények működésének, az átláthatóságnak, a jó közigazgatásnak és az elszámoltathatóságnak az értékeléséhez. A végleges szöveg nagyobb hangsúlyt helyez az átláthatóságra, a dokumentumokhoz való hozzáférésre, az etikai normákra, valamint az uniós adminisztráció működésének ellenőrzésére.
A jelentés több olyan szempontot is tükröz, amelyet a Patrióták Európáért frakció következetesen képviselt, különösen az intézményi elszámoltathatóság, az átláthatóság és a jogbiztonság erősítése terén.
Mindezek fényében a Patrióták Európáért frakció a plenáris szavazáson már támogatni tudta a jelentést.

Az Európai Néppárt, a szocialisták és a liberálisok egy olyan alkut kötöttek az online gyermekvédelem és pedofil tartalmak online szabályozása ügyében, amely csak a rossz vagy a még rosszabb választási lehetőség elé állította az egész Európai Parlamentet. Szavazhattunk volna az ideiglenes szabályok meghosszabbításáról, anélkül, hogy a szabályozás részleteihez hozzányúlnánk, hiszen készül az új szabályozás. Ehelyett a néppárti-szocialista-liberális nagykoalíció úgy döntött, hogy belenyúlnak tartalmilag is. Mégpedig úgy, hogy gyengítik a pedofilok elleni fellépés eszközeit. Ez egy teljesen abszurd helyzetet eredményezett. Ha megszavazza az EP, akkor gyengülnek a pedofilok elleni küzdelem eszközei, de legalább valamilyen szabályozás és fellépés érvényben marad. Ha leszavazza a módosított javaslatot az EP, akkor pedig európai szabályozás nélkül maradunk ki tudja meddig. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja a pedofilok elleni fellépést gyengítő módosító indítványokat leszavazta, és a végszavazásnál támogatta az ideiglenes gyermekvédelmi rendelet meghosszabbítását.

Általánosabban elmondható, hogy az Európai Szemeszter egyre inkább kötelező jellegű eszközzé válik. Összekapcsolódik más reformokkal is: egy új, kötelező érvényű európai szociális jogi pillérrel, az uniós források szociálpolitikai intézkedések végrehajtásához kötött feltételességével, valamint bizonyos – Brüsszelben meghatározandó – mutatók teljesítésével. Emellett az európai szintű felügyelet számos területre kiterjedne, beleértve a munkajogot és más szuverén hatásköröket.
A jelentés számos szakpolitikai ajánlást fogalmaz meg a tagállamok számára a saját hatásköreikbe tartozó területeken. Egyes követelései túlmutatnak az Európai Szemeszter már önmagában is vitatható keretein. A legszimbolikusabb ezek közül a védelmi kiadások, valamint az adóztatás európai szintű felügyeletének követelése. Emellett a szöveg egy minimumjövedelemről szóló irányelv elfogadását és a tagállamok ellenőrzési mechanizmusainak megerősítését is szorgalmazza és progresszív adózást bevezetését követeli.
Véleményem szerint az uniós polgároknak kell elsőbbséget adni a munkaerőpiacon, a minimálbér meghatározása tagállami hatáskör, a Szemeszternek nem kötelező, nemzeti hatáskört tiszteletben tartó eszköznek kell maradnia, és azt nem használjuk védelmi/katonai kiadások értékelésére/koordinálására. Erre irányuló Patrióta módosító indítványokat azonban leszavazták, ezért a jelentés ellen szavaztam.

A versenyképes felsőfokú oktatás, valamint a tudomány és innováció elengedhetetlen összetevői a gazdasági versenyképességnek. Ezért vitán felül áll, hogy szükség van az ezeket támogató európai jogszabályokra, programokra, illetve az ezeket segítő önkéntes alapú koordinációs kezdeményezésekre. Közös érdek, hogy minden uniós ország minden egyetemének kutatói és hallgatói egyenlő eséllyel és lehetőségekkel vehessenek részt ezekben.
Azonban 21 magyar egyetem kutatói és hallgatói az Európai Bizottság diszkriminatív javaslatára, nem részesülhetnek a Horizont Európa kutatás-fejlesztési keretprogram forrásaiból és nem vehetnek részt az Erasmus+ programban sem. Brüsszel ezzel immár három éve tudatosan törekszik a magyar egyetemek jóhírnevének rombolására. Nem beszélhetünk egységes Európai Kutatási Térségről, amíg a magyar egyetemi kutatókat és hallgatókat rendszerszintű, mindennapos diszkrimináció éri. Az ennek a gyakorlatnak a felszámolására felszólító módosító javaslatainkat a néppárti-szocialista-liberális nagykoalíció elutasította. Kiállok a magyar egyetemi hallgatók és kutatók mellett, ezért az őket érő diszkriminációt figyelmen kívül hagyó határozat ellen szavaztam.