A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások Annamária VICSEK

A szavazásnál tartózkodtam, mert a szegénység elleni küzdelem fontosságát elismerem, ugyanakkor a Patrióták alternatív javaslata jobb megoldásokat tartalmazott. A valódi eredményekhez nem elvont ideológiák, hanem bizonyított nemzeti modellek kellenek.
A magyar és olasz kormány példája gyakorlati, hatékony lépéseket kínál. A recept világos: a család és a munka áll a középpontban; a megélhetést biztosító munka szünteti meg a szegénység ördögi körét; a gyermekes családok pénztárcáját adócsökkentéssel kell erősíteni; a fiatalok lakáshoz jutását támogatni kell; mindenki számára biztosítani kell a megfizethető fűtést rezsicsökkentés és otthonfelújítási támogatások révén. E lépések gyakorlatiak, mérhetők, és a tapasztalatok bizonyítják hatékonyságukat.
Egyetértek vele, hogy a gyermekek szegénységét az EU is segítsen csökkenteni, de fontos kiemelni, hogy csak békében fordíthatunk megfelelő figyelmet a leggyengébbekre. Képmutatás arról vitatkoznunk, hogy a gyermekgarancia összege 6 vagy 20 milliárd euró legyen, amíg a háborúra több mint 1000 milliárd eurót költene az EU.

A szavazásnál támogattam a javaslatot, mert a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme alapvető kötelesség egy munkaalapú társadalomban. Magyarországon 2010 óta egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, és a megbízható, biztonságos munkakörnyezet elengedhetetlen a fenntartható foglalkoztatás és a társadalmi jólét biztosításához.
Az elmúlt években konkrét, mérhető lépéseket tettünk: a munkavédelmi bírságok emelésével, különösen súlyos vagy halálos balesetek esetén, a munkabalesetek szigorú kivizsgálásával és jelentésével biztosítottuk, hogy minden tapasztalat a megelőzést szolgálja. A közbeszerzési szabályokkal kizártuk a védelmet megszegő vállalkozásokat az állami forrásokból.
A javaslat hatékonyan ötvözi a megelőzést, a digitális átláthatóságot és a modern ellenőrzési eszközöket, ami a tisztességes versenyt és a munkavállalók biztonságát egyaránt garantálja. Különösen fontos a tájékoztatás és az ellenőrzés a magas kockázatú ágazatokban, például az építőiparban.
Ugyanakkor ki kell emelni a vállalkozások szabadságát is, ez nem sérülhet, de mindenkinek be kell tartania a munkavédelmi szabályokat.

Magyarország elkötelezett a férfi és női egyenjogúság megteremtésében, az erőszak áldozatainak megfelelő védelme mellett, biztosítva minden nő számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést. Képviselőcsoportunk egyetért azzal, hogy a sérülékeny áldozati csoportok esetében a megfelelő, könnyen hozzáférhető és közérthető tájékoztatás biztosítása különös jelentőséggel bír. Az áldozatok védelme és a másodlagos viktimizáció megelőzése érdekében kiemelt fontosságú az áldozatok jogainak érvényesülése, az áldozattá válás negatív következményeinek enyhítése, valamint az áldozatközpontú, tiszteletteljes bánásmód biztosítása.
Meggyőződésünk, hogy a nők védelme, tisztelete és egyenjogúsága melletti kiállás nem ideológiai programokkal, hanem működő intézményekkel és erős társadalmi alapokkal érhető el. A kötelező mennyiségi kvóták helyett az alulról jövő kezdeményezéseket, a nők motiválását és képzését tartjuk hosszú távon előremutatónak.
A jelentés számos ponton olyan megosztó ideológiai és értékalapú állításokat tartalmaz, amelyek elszakadnak a nők valós védelmétől, ehelyett genderideológiai menetrendeket kényszerítenének ki. Határozottan visszautasítjuk a genderideológia káros megnyilvánulásait, amelyek torzítják, tagadják vagy akár teljesen figyelmen kívül hagyják a biológiai valóságot. Mindezekre való tekintettel a végszavazásnál a jelentés ellen szavaztam.

A 2040-re előírt, 90%-os uniós kibocsátáscsökkentési cél jelen formájában nem elfogadható, mert még a javasolt rugalmassági elemekkel együtt is aránytalan terheket róna az európai gazdaságra, rontaná a versenyképességet, és közvetlenül növelné az emberek energiaárait. A célkitűzés nem veszi kellő súllyal figyelembe a tagállamok eltérő energiaszerkezetét, ipari adottságait és fejlettségi szintjét, miközben túl gyors és túl merev alkalmazkodást kényszerítene ki a vállalkozásoktól és a háztartásoktól. Egy felelős klímapolitikának technológiasemlegesnek, fokozatosnak és gazdaságilag megalapozottnak kell lennie, hogy a kibocsátáscsökkentés az ellátásbiztonság, a megfizethetőség és a munkahelyek védelmével együtt valósuljon meg.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának álláspontja, hogy erős védelmi ipar nélkül nincs tartós béke. Mi kiállunk a béke mellett, ezért a védelmi ipari beruházások támogatását, ösztönzését fontos célnak tekintjük. Ennek egyik eszköze lehet az uniós források tagállami szinten történő, ilyen irányú önkéntes átcsoportosítására való lehetőség megteremtése.
Azonban a jogszabályjavaslat kizárólag az európai uniós országok védelmi ipari beruházásainak ösztönzése és a békére való törekvés helyett Ukrajna katonai és pénzügyi támogatását erőlteti. A rendelet megnyitja az Európai Védelmi Alapot ukrán állami és vállalati szereplők számára. Ez nem más, mint a háború az európai adófizetők pénzéből történő közvetlen finanszírozása. Elfogadhatatlan, hogy von der Leyen és támogatói egy olyan országba akarják az európai polgárok pénzét küldeni, ahol azok egy háborús maffia zsebében landolnak. Továbbá Ukrajna, a javaslat szerint, EU-szintű védelmi jogosultságokhoz jutna, valamint hozzáférést kapna további érzékeny EU-s védelmi technológiákhoz és ipari kettős használatú fejlesztésekhez is.
Mindezekre tekintettel, bár fontosnak tartom a védelmi ipari beruházások ösztönzését, a jogszabályjavaslat ellen szavaztam.

A Brexit Alkalmazkodási Tartalék célja azon régiók támogatása, melyekre hatással voltak a Brexit utáni változások. Sok tagállam kevéssé használta ki a rendelkezésre álló támogatási keretét, ami a Bizottságot arra késztette, hogy javasolja az el nem költött összegek csökkentését, az eszköz felülvizsgálatát, valamint gyorsítsa lezárását.
A javaslat tisztázza a végső elosztást a tagállamok között, megőrizve azon országok allokációit, amelyek valóban használták a tartalékot (például Franciaország, Belgium és Hollandia). A javaslatot a decemberi strasbourgi plenáris szavazáson támogattam, mivel valóban nincsen értelme olyan eszközre elkülönítve tartani százmillió eurókat, amellyel kevés tagállam és régió él.

A 2040-es célkitűzés – még a módosításokkal együtt is – eltávolodik az európai valóságtól, és komoly kockázatot jelent az európai ipar versenyképességére, a háztartások költségeire és a társadalmi stabilitásra. Olyan újabb adminisztratív és pénzügyi terheket helyezne a vállalkozásokra és polgárokra, amelyek a jelenlegi geopolitikai és gazdasági környezetben különösen károsak, ezért azt határozottan ellenzem.

A BBNJ-egyezményt szuverén államok tárgyalták, írták alá és ratifikálták. Azonban az Európai Bizottság – a végrehajtás ürügyén – ezzel az irányelvvel további kötelezettségeket, eljárásokat és hatásköri szinteket vezet be. A környezetvédelem álcája alatt egyre súlyosabb adminisztratív terheket és technológiaátadási kötelezettségeket ró a kutatókra és vállalkozásokra, ezzel gyengítve versenyképességüket a harmadik országok javára. Végül, az irányelv példátlan módon teret adna az uniós jog extraterritorialitásának, mivel olyan tevékenységekre is vonatkozik, amelyeket az Unió területén kívül végeznek. Ennek alapján szavazatommal nem támogattam a javaslatot.

Az Omnibusz I. csomag részét képező irányelvek célja, hogy csökkentsék a vállalkozásokra nehezedő indokolatlan adminisztratív terheket, egyszerűsítsék a működési feltételeket, és arányosabbá tegyék az uniós követelményeket. A vonatkozó jelentésben elfogadott módosítások különösen a fenntarthatósági jelentéstételben hoznak könnyítést: számos cég – különösen a kisebbek – mentesül a felesleges fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek alól. A jelentés a gyakorlatban egy olyan tehercsökkentő irányt jelöl ki, amely növeli a jogbiztonságot, csökkenti a fölösleges adminisztrációt, és hozzájárul az európai gazdaság versenyképességének erősítéséhez.
Szavazatommal támogattam a javaslatot, mert arányosabb szabályozást és érdemi tehercsökkentést biztosít az európai vállalkozásoknak.

A Fidesz európai parlamenti képviselőjeként fontos számomra a nők és férfiak közötti valódi esélyegyenlőség. Azonban határozottan elutasítom, amikor ezt baloldali ideológiai célok szolgálatába próbálják állítani. A mostani jelentés olyan politikai irányvonalakat erőltet, amelyek nem tisztelik a tagállamok szuverenitását és kulturális sajátosságait. A jelentés több ponton is túlterjeszkedik az európai intézmények hatáskörén, és olyan területeket kíván szabályozni, amelyek nem uniós, hanem nemzeti kompetenciák. Ahelyett, hogy a valódi szükségletekre kínálna érdemi válaszokat, egy egyoldalú ideológiai keretbe próbálja belekényszeríteni az európai társadalmakat.
A Fidesz európai parlamenti delegációja továbbra is a józan, értékalapú és a tagállami hatásköröket tiszteletben tartó megoldások mellett foglal állást, ezért a jelentés ellen szavaztam.