A szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások Csaba DÖMÖTÖR

A szavazásnál tartózkodtam, mert a szegénység elleni küzdelem fontosságát elismerem, ugyanakkor a Patrióták alternatív javaslata jobb megoldásokat tartalmazott. A valódi eredményekhez nem elvont ideológiák, hanem bizonyított nemzeti modellek kellenek.
A magyar és olasz kormány példája gyakorlati, hatékony lépéseket kínál. A recept világos: a család és a munka áll a középpontban; a megélhetést biztosító munka szünteti meg a szegénység ördögi körét; a gyermekes családok pénztárcáját adócsökkentéssel kell erősíteni; a fiatalok lakáshoz jutását támogatni kell; mindenki számára biztosítani kell a megfizethető fűtést rezsicsökkentés és otthonfelújítási támogatások révén. E lépések gyakorlatiak, mérhetők, és a tapasztalatok bizonyítják hatékonyságukat.
Egyetértek vele, hogy a gyermekek szegénységét az EU is segítsen csökkenteni, de fontos kiemelni, hogy csak békében fordíthatunk megfelelő figyelmet a leggyengébbekre. Képmutatás arról vitatkoznunk, hogy a gyermekgarancia összege 6 vagy 20 milliárd euró legyen, amíg a háborúra több mint 1000 milliárd eurót költene az EU.

A szavazásnál támogattam a javaslatot, mert a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme alapvető kötelesség egy munkaalapú társadalomban. Magyarországon 2010 óta egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, és a megbízható, biztonságos munkakörnyezet elengedhetetlen a fenntartható foglalkoztatás és a társadalmi jólét biztosításához.
Az elmúlt években konkrét, mérhető lépéseket tettünk: a munkavédelmi bírságok emelésével, különösen súlyos vagy halálos balesetek esetén, a munkabalesetek szigorú kivizsgálásával és jelentésével biztosítottuk, hogy minden tapasztalat a megelőzést szolgálja. A közbeszerzési szabályokkal kizártuk a védelmet megszegő vállalkozásokat az állami forrásokból.
A javaslat hatékonyan ötvözi a megelőzést, a digitális átláthatóságot és a modern ellenőrzési eszközöket, ami a tisztességes versenyt és a munkavállalók biztonságát egyaránt garantálja. Különösen fontos a tájékoztatás és az ellenőrzés a magas kockázatú ágazatokban, például az építőiparban.
Ugyanakkor ki kell emelni a vállalkozások szabadságát is, ez nem sérülhet, de mindenkinek be kell tartania a munkavédelmi szabályokat.

Magyarország elkötelezett a férfi és női egyenjogúság megteremtésében, az erőszak áldozatainak megfelelő védelme mellett, biztosítva minden nő számára az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést. Képviselőcsoportunk egyetért azzal, hogy a sérülékeny áldozati csoportok esetében a megfelelő, könnyen hozzáférhető és közérthető tájékoztatás biztosítása különös jelentőséggel bír. Az áldozatok védelme és a másodlagos viktimizáció megelőzése érdekében kiemelt fontosságú az áldozatok jogainak érvényesülése, az áldozattá válás negatív következményeinek enyhítése, valamint az áldozatközpontú, tiszteletteljes bánásmód biztosítása.
Meggyőződésünk, hogy a nők védelme, tisztelete és egyenjogúsága melletti kiállás nem ideológiai programokkal, hanem működő intézményekkel és erős társadalmi alapokkal érhető el. A kötelező mennyiségi kvóták helyett az alulról jövő kezdeményezéseket, a nők motiválását és képzését tartjuk hosszú távon előremutatónak.
A jelentés számos ponton olyan megosztó ideológiai és értékalapú állításokat tartalmaz, amelyek elszakadnak a nők valós védelmétől, ehelyett genderideológiai menetrendeket kényszerítenének ki. Határozottan visszautasítjuk a genderideológia káros megnyilvánulásait, amelyek torzítják, tagadják vagy akár teljesen figyelmen kívül hagyják a biológiai valóságot. Mindezekre való tekintettel a végszavazásnál a jelentés ellen szavaztam.

A jelentés ugyan több olyan elemet tartalmaz, amelyekkel egyet lehet érteni: az Európai Unió védelmi partnerségeinek erősítése, a NATO-val való együttműködés elmélyítése, valamint az európai védelmi képességek fejlesztése valós és fontos cél.
Ugyanakkor a jelentés sajnálatos módon elítéli Magyarországot, mert kiáll a nemzeti érdeke mellett és elutasítja a háborúban álló Ukrajna katonai támogatását és ezért a vétójog megkerülésére szólít fel. A védelempolitika nem lehet intézményi nyomásgyakorlás eszköze.
Nem támogatható, hogy az európai biztonságot az ukrajnai háborúhoz kössük. Európa védelmi stratégiája nem épülhet Ukrajna tartós háborúfinanszírozásra és korlátlan katonai támogatására. Ez nem stratégia, hanem háborús eszkaláció, amely gazdasági és biztonsági kockázatot jelent.
Az erős védelem a békét szolgálja: saját ipari kapacitások, készletek és hosszú távú haderőfejlesztés révén. Európa nem válhat hiteles biztonsági szereplővé, ha erőforrásait egy külső konfliktus fenntartására fordítja, mindezt saját versenyképességée és a jövő generációk rovására.
Ezért a jelentés ellen szavaztam.

Szavazatommal támogattam a mérőműszerekről szóló irányelv módosítását. A felülvizsgált jogalkotás a fogyasztók védelmét szolgálja pontos, manipulációbiztos mérések és átlátható számlázás előírásával, biztosítva a tisztességes árazást a járműtöltésnél és a sűrített gázokkal - így a hidrogénnel - történő tankolásnál. Úgy vélem, hogy az ideiglenes megállapodás az ambíciót a realitással ötvözi: 48 hónapos átmeneti időszakot biztosít az új műszertípusokra, és kizárja a meglévő infrastruktúra utólagos átalakításának kötelezettségét, figyelembe véve az iparág felkészültségét, miközben korszerűsíti a műszaki követelményeket.

A 2040-re előírt, 90%-os uniós kibocsátáscsökkentési cél jelen formájában nem elfogadható, mert még a javasolt rugalmassági elemekkel együtt is aránytalan terheket róna az európai gazdaságra, rontaná a versenyképességet, és közvetlenül növelné az emberek energiaárait. A célkitűzés nem veszi kellő súllyal figyelembe a tagállamok eltérő energiaszerkezetét, ipari adottságait és fejlettségi szintjét, miközben túl gyors és túl merev alkalmazkodást kényszerítene ki a vállalkozásoktól és a háztartásoktól. Egy felelős klímapolitikának technológiasemlegesnek, fokozatosnak és gazdaságilag megalapozottnak kell lennie, hogy a kibocsátáscsökkentés az ellátásbiztonság, a megfizethetőség és a munkahelyek védelmével együtt valósuljon meg.

A jelentés fontos és helyes felismerésekből indul ki: a modern hadviselésben a drónok kulcsszerepet játszanak. Az EU-nak gyorsan és összehangoltan kell fejlesztenie ezeket a képességeket. Ezek olyan célok, amelyek Európa biztonságát szolgálják, és amelyekkel alapvetően egyet lehet érteni. A jelentés azonban túllépett a józan biztonságpolitikai kereteken. Az európai balliberális többség ismét a politikai aktivizmus és a háborús eszkaláció eszközévé tette ezt a dokumentumot is. A szöveg nem Európa védelméből indul ki, hanem abból, hogyan lehetne az EU-t még szorosabban és intézményesebben bevonni a folyamatban lévő orosz-ukrán háborúba. Ez a megközelítés nem növeli, hanem éppen csökkenti Európa biztonságát.
A jelentés EU–ukrán vegyesvállalatokat hozna létre, uniós forrásokat és készleteket nyitna meg Ukrajna számára, sőt, a drónok háborús környezetben történő – ukrajnai – tesztelését is javasolja. Ez már nem pusztán képességfejlesztés, hanem az EU fokozódó bevonása egy aktív fegyveres konfliktusba, jelentős jogi, pénzügyi és biztonsági kockázatokkal. Magyarország részt vesz az Európai Drónvédelmi Kezdeményezésben, mert ez valódi képességfejlesztési lehetőség. Ugyanakkor nem támogatunk olyan jelentést, amely a védelem erősítésének ürügyén Európát egy háborús konfliktusba sodorja. A drónvédelem megerősítése igen, az EU háborúba sodródásra nem – ez a stratégiai határ. Ezért szavaztam a jelentés ellen.

A digitalizáció a gazdasági fejlődés, illetve a társadalmi jólét kialakításának és fenntartásának egyik motorjaként a mindennapi élet szerves részévé vált. A polgárok egyre inkább digitális módon intézik ügyeiket. A jelentés ezért helyesen ismeri fel, hogy a digitális, illetve távközlési rendszerek és technológiák területén nagyobb szuverenitásra van szükség. Az európai országok szuverenitásának védelme a digitális térben is érték és érdek.
A jelentés azonban túllépett a józan, valóban indokolt javaslatokon. A kiberbiztonság fenntartása kizárólagos tagállami hatáskör, ezért elfogadhatatlan az Európai Unió hatáskör kiterjesztésének támogatása ezen a területen. A tagállami kompetenciák megsértése nem fog nagyobb szuverenitást eredményezni. Szintén elfogadhatatlan, hogy az EP baloldali többsége a szöveget a patrióta pártok elleni hergelésre használja fel. Számunkra a cenzúra elutasítása, valamint a szabad véleménynyilvánítás biztosítása a digitális térben is olyan alapvető értékek, melyekből nem engedünk.
A technológiai szuverenitás előmozdítása és a digitális tér védelmének megerősítése igen, a Brüsszel lopakodó hatáskörbővítése, és a digitális cenzúra nem – ez a stratégiai határ. Ezért a jelentés ellen szavaztam.

Támogatjuk az európai védelmi képességek és a védelmi ipar megerősítését, erős védelmi ipar nélkül nincs béke. Ugyanakkor ezt a célt nem lehet a háborúban álló Ukrajnára építeni. Minden Ukrajnának nyújtott újabb és újabb háborús finanszírozás az európai emberek megélhetését veszélyezteti. Nem sodorhatjuk bele Európát egy elhúzódó háborúba. A hadigazdaságra való átállás helyett inkább saját védelmi iparunk fejlesztésére kell összpontosítani. Magyarország felelősen fejleszti katonai képességeit. A NATO megbízható tagjaként például tavaly negyedszerre biztosította a balti országok légtérvédelmét. A jelentés mégis politikai támadást intéz Magyarországgal szemben, elítéli a magyar kormány álláspontját, és nyíltan a magyar vétó megkerülésére szólít fel, mert kiállunk a béke mellett és nem akarunk több ukrán és orosz halottat.
Emellett a jelentés a katonai támogatások, fegyverszállítások, kiképzések kiterjesztését, egy EU-vezetésű ukrán légvédelmi zóna létrehozását, valamint a biztonságpolitikai döntések minősített többségre való átállítását szorgalmazza. Ez nem védelem, hanem háborús készülődés. Az Európai Unió békeprojektként született – nem engedhetjük, hogy háborús projektként érjen véget. Ezért szavaztam a jelentés ellen.

A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabálycsomag célja az alapvető gyógyszerekhez való hozzáférés javítása, valamint az Európai Unió harmadik országoktól való függőségének csökkentése. A javaslat helyesen azonosítja, hogy a jelentett gyógyszerhiányok több mint fele gyártási problémákra vezethető vissza, ezért az európai gyártókapacitások megerősítését, az ipari stratégiai projektek létrehozását és ezek támogatását helyezi a középpontba.
Ugyanakkor az Európai Parlament állásfoglalásának egyes, ideológiai jellegű pontjaival nem tudtam egyetérteni, és ezeknél kifejeztem eltérő véleményemet. Mindezek ellenére, a jogszabály alapvető jelentőségére tekintettel a végszavazás során támogattam a teljes csomagot, mert meggyőződésem, hogy az európai betegek magas szintű védelme, az ellátásbiztonság megerősítése és az uniós gyógyszeripar versenyképességének növelése elsőbbséget élvez az ideológiai megfontolásokkal szemben.