A képviselőkről
Az Európai Parlament 705 képviselőt számlál, akiket a kibővített Unió 27 tagállamában választottak meg. A képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják meg, ötéves időtartamra.
Minden ország maga határoz a választás formájáról, de biztosítania kell a nemek egyenlőségét és a szavazás titkosságát. Az uniós választások az arányos képviselet alapján zajlanak. A szavazáshoz megkívánt életkor betöltött 18 év, kivéve Ausztriát, ahol ez 16 év.
A képviselői helyeket az egyes tagállamok lakosságának száma alapján osztják el. Az EP-képviselők kevéssel több mint harmada nő. A képviselők politikai – és nem nemzeti – hovatartozásuk szerint csoportokat alkotnak.
Az EP-képviselők idejüket megosztják választókörzetük, Strasbourg és Brüsszel között; Strasbourgban évi 12 plenáris ülést tartanak, Brüsszel pedig a kiegészítő plenáris ülések, valamint a szakbizottságok és a képviselőcsoportok üléseinek a színhelye.
A képviselőkre vonatkozó követelményeket és feltételeket a 2009. évi statútum szabályozza.
További részletek :
Az Európai Parlament képviselőinek magatartási kódexe
A magatartási kódex 2012. január elsején lépett hatályba. Vezérelvei között szerepel, hogy a képviselők kizárólag a köz érdekében járnak el, és munkájuk során betartják az önzetlenség, feddhetetlenség, nyíltság, szorgalom, becsületesség, elszámoltathatóság és a Parlament hírnevének tiszteletben tartása elvét.
A magatartási kódex meghatározza, hogy mi az összeférhetetlenség, és hogy a képviselőknek hogyan kell e helyzetet orvosolniuk. Szabályokat tartalmaz például a képviselők által kapott ajándékokra és a volt képviselők szakmai tevékenységére vonatkozóan.
A magatartási kódex előírja a képviselők számára azt is, hogy részletes nyilatkozatot tegyenek pénzügyi érdekeltségeikről. A képviselőknek közzé kell tenniük minden olyan eseményen való részvételüket, amelyet harmadik fél szervez, és amely esetében a képviselők utazási, tartózkodási és szállásköltségeit, illetve e költségek közvetlen kifizetését harmadik fél fedezi. E nyilatkozatok tükrözik a magatartási kódexben rögzített, az átláthatósággal kapcsolatos szigorú szabályokat és előírásokat. A képviselők által a nyilatkozatban közölt információk megtalálhatók a képviselők egyéni adatlapján.
A képviselőknek a magatartási kódex végrehajtási intézkedéseiben rögzített feltételeknek megfelelően nyilatkozatot kell közzétenniük az olyan alkalmakkor kapott ajándékokról is, amikor hivatalos minőségükben képviselik a Parlamentet. Ezeket az ajándékokat bevezetik ajándékok nyilvántartásába.
A magatartási kódex szabályait megsértő képviselőt az elnök szankcióval sújthatja. A képviselővel szemben kiszabott szankciókat az elnök a plenáris ülésen kihirdeti, és azokat a parlamenti ciklus végéig a Parlament honlapján jól láthatóan közzéteszik.
Tekintse meg:
- Az európai parlamenti képviselők pénzügyi érdekeltségekre és összeférhetetlenségre vonatkozó magatartási kódexe
- Végrehajtási intézkedések a magatartási kódexhez
- Nyilatkozat a képviselő pénzügyi érdekeltségeiről
- Nyilatkozat a képviselők részvételéről harmadik fél által szervezett eseményeken
- A Parlament hivatalos képviseletében eljáró képviselők által kapott ajándékok bejelentése
- Az ajándékok nyilvántartása - 7. parlamenti ciklus
- Az ajándékok nyilvántartása - 8. parlamenti ciklus
- Az ajándékok nyilvántartása - 9. parlamenti ciklus
A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság
A magatartási kódex rendelkezéseinek értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság ad iránymutatást a képviselőknek. A tanácsadó bizottság az elnök kérésére a magatartási kódex feltételezhető megsértésének eseteit is megvizsgálja, és tanácsot ad az elnöknek a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban.
A tanácsadó bizottság öt tagból áll. A tagokat az elnök tapasztalatuk és a parlamenti képviselőcsoportok politikai súlyának figyelembevételével nevezi ki. A tanácsadó bizottság tagjai egymást váltva, egyenként hat-hat hónapig töltik be a bizottság elnöki tisztségét. A Parlament elnöke a tanácsadó bizottságban nem képviselt képviselőcsoportok mindegyikéből egy-egy tartaléktagot is kijelöl a tanácsadó bizottságba.
A tanácsadó bizottság évente jelentést tesz közzé tevékenységéről.
Tekintse meg:
7. parlamenti ciklus:
8. parlamenti ciklus:
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Éves jelentés – 2014 – második félév)
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Éves jelentés – 2015
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Éves jelentés – 2016
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Éves jelentés – 2017
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Éves jelentés – 2018
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Éves jelentés – 2019 – első félév
9. parlamenti ciklus:
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Éves jelentés – 2019 – második félév
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Éves jelentés – 2020
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – A soros elnökség ütemezése – 9. parlamenti ciklus – első félév
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Ülésnaptár-tervezet – 2019 és 2020
- A képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság – Ülésnaptár-tervezet – 2021
A tanácsadó bizottság tagjai
Tiszteletdíjak és nyugdíjak
Az EP-képviselők tiszteletdíja
A 2009 júliusa óta hatályban lévő egységes képviselői szabályzat alapján általában minden EP-képviselő azonos tiszteletdíjat kap.
Az egységes képviselői szabályzat alapján 2019. július 1-jétől az EP-képviselők havi bruttó tiszteletdíja 8932,86 euró. A tiszteletdíjat a Parlament költségvetéséből folyósítják, belőle uniós adót és biztosítási járulékokat vonnak le, az ezután maradó nettó tiszteletdíj 6962,95 euró. A tagállamok nemzeti szinten is megadóztathatják a tiszteletdíjat. A tiszteletdíj alapösszege az Európai Bíróság bírói alapilletménye 38,5%-ának felel meg.
Létezik azonban néhány kivétel: Azok a képviselők, akiknek a 2009. évi választások előtt is európai parlamenti mandátumuk volt, dönthettek úgy, hogy megtartják az előző rendszerben tagállamuk által folyósított fizetést, átmeneti ellátást és nyugdíjat.
Nyugdíjak
A szabályzat értelmében a volt képviselők 63 éves koruktól öregségi nyugdíjra jogosultak. A nyugdíj összege a mandátum minden teljes éve után a tiszteletdíj 3,5%-a, összesen azonban nem több mint 70%-a. A nyugdíjak költségét az Európai Unió költségvetése fedezi.
A képviselők számára 1989-ben bevezetett kiegészítő nyugdíjrendszer fokozatosan megszűnik, ebbe az új képviselők 2009 júliusától már nem léphetnek be.
Az európai parlamenti képviselőknek fizetett juttatások
A nemzeti parlamentek képviselőihez hasonlóan az Európai Parlament képviselői is számos juttatást kapnak, amelyek a parlamenti feladataik teljesítése során felmerülő kiadások fedezésére szolgálnak.
Általános költségtérítés
E juttatás a megválasztásuk szerinti tagállamban felmerülő költségeket hivatott fedezni, mint például a képviselők irodáinak fenntartási költségeit, a telefon- és postaköltségeket, valamint a számítógépek és telematikai berendezések beszerzésének, működtetésének és karbantartásának költségét. A juttatás összegét megfelezik azon képviselők esetében, akik megfelelő indokolás nélkül nincsenek jelen a plenáris ülések felén egy parlamenti évben (szeptembertől augusztusig).
E juttatás összege 2021-ben havonta 4 576 EUR.
Utazási költségek
Az Európai Parlament üléseinek (plenáris ülések, bizottsági ülések, a képviselőcsoportok ülései) többsége Brüsszelben vagy Strasbourgban zajlik. Az EP-képviselőknek a bemutatott bizonylatok alapján megtérítik az ilyen ülésekre való utazáshoz használt jegyek tényleges költségét, legfeljebb a „D” üzleti osztályú („business class D”) vagy hasonló repülőjegy vagy az első osztályú vonatjegy áráig, illetve gépjárművel történő utazás esetén km-enként 0,53 euróig (legfeljebb 1000 km-ig), továbbá átalányösszegű juttatást kapnak a távolság és a kiküldetés időtartama alapján egyéb utazási költségeik (pl. autópályadíj, többletpoggyász után fizetendő díj vagy foglalási díj) fedezésére.
Egyéb utazási költségek
A képviselőknek megbízatásuk keretében gyakran kell utazniuk mind a megválasztásuk szerinti tagállamban lévő, mind azon kívül eső helyszínekre olyan esetekben is, amikor az utazást nem valamely hivatalos ülésen való részvétel indokolja (például egy konferencián való részvétel vagy munkalátogatás céljából).
E célból a képviselők a megválasztásuk szerinti tagállamon kívüli tevékenységeikkel összefüggésben részesülhetnek úti- és szállásköltségeik, továbbá egyéb kiadásaik utáni költségtérítésben, 4 517 eurós éves küszöb erejéig. A megválasztásuk szerinti tagállamban végzett tevékenységeikkel összefüggésben kizárólag útiköltség-térítésre jogosultak, melynek éves összeghatárát az egyes tagállamok határozzák meg.
Napidíj
- A Parlament 324 EUR átalányjellegű napidíjat fizet a képviselőknek a parlamenti tevékenység ideje alatt felmerülő minden egyéb költségük fedezésére, feltéve, hogy a kedvezményezett az e célra fenntartott hivatalos jelenléti íven aláírásával igazolja jelenlétét.
- A napidíjnak azonban csak a fele kerül folyósításra abban az esetben, ha az érintett képviselő nem vesz részt a plenáris ülésnapokon tartott név szerinti szavazások legalább felén, akkor is, ha jelenlétét az adott napra igazolta. Az Európai Unió területén kívül megtartott ülések esetében a napidíj összege 162 EUR (a jelenléti ív aláírása itt is szükséges feltétel), a szállásköltségek térítése pedig ezen felül, külön történik.
A személyzettel kapcsolatos rendelkezések
Az európai parlamenti képviselők maguk választhatják meg asszisztenseiket a Parlament által meghatározott költségvetési keret határain belül, illetve a képviselői statútum alkalmazási szabályainak 5. fejezetében rögzített feltételek mellett.
2020-ban a képviselőnként rendelkezésére álló maximális havi összeg 25 442 euró. Ezt az összeget nem a képviselőnek utalják, hanem a feltételeknek megfelelő és érvényes szerződéssel rendelkező asszisztenseknek, illetve fizetések adóterhének beszedésével megbízott szerveknek fizetik ki.
A képviselők föbbféle asszisztenst alkalmazhatnak.
A Brüsszelben (vagy Luxembourgban/Strasbourgban) alkalmazott akkreditált asszisztenseket közvetlenül a Parlament foglalkoztatja. A képviselők három, bizonyos feltételekkel négy akkreditált asszisztenst vehetnek fel. A parlamenti asszisztensi keret legalább 25%-a az akkreditált asszisztensek számára van fenntartva.
A helyi asszisztensek a megválasztás szerinti tagállamban segítik a képviselőt. Ezeket a szerződéseket jóváhagyott kifizetőhelyek kezelik, amelyek garantálják a társadalombiztosítási és adóügyi előírások betartását. A helyi asszisztensek munkaszerződés vagy szolgáltatási szerződés keretében alkalmazhatók.
Gyakornokok is dolgozhatnak a képviselőnek akár a Parlament munkahelyein, akár a megválasztás szerinti tagállamban.
A helyi asszisztensek és a gyakornokok költségei nem haladhatják meg a parlamenti asszisztensi keret 75%-át. A szolgáltatóknak kifizetett költségek pedig nem haladhatják meg a keret 25%-át.
A fizetésekről itt talál további információkat.
Hasonló plafonértékeket határoztak meg a jogi személynek minősülő szolgáltatók és a kifizetőhelyek esetében is.
A képviselők képviselői csoportot is alkothatnak, hogy közösen alkalmazzanak egy vagy több akkreditált vagy a megválasztás szerinti tagállamban foglalkoztatott asszisztenst. Ebben az esetben a képviselők határozzák meg az ezzel járó költségek egymás közti megosztását.
A képviselők nem alkalmazhatják asszisztensként a közeli hozzátartozóikat. Az asszisztenseknek kerülniük kell az olyan külső tevékenységeket, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek.
A szerződésük időtartama alatt az összes asszisztens nevét vagy cégnevét közzéteszik az Európai Parlament honlapján, hacsak kellően indokolt esetben felmentést nem kaptak ezen kötelezettség alól.
Az európai és nemzeti választások számokban
A kiadvány az elérhető legteljesebb és legátfogóbb adatbázis, amely bemutatja az egész EU-ban a politikai színtéren bekövetkezett fejleményeket, a választási eredményekre és az Európai Parlament összetételére való visszatekintéssel az 1979. évi első közvetlen EP-választásokig. A kiadvány emellett áttekintést ad az utóbbi időben az EU valamennyi tagállamában lezajlott nemzeti választásokról is.