A képviselőkről 

A magatartási kódex 2012. január elsején lépett hatályba. Vezérelvei között szerepel, hogy a képviselők kizárólag a köz érdekében járnak el, és munkájuk során betartják az önzetlenség, feddhetetlenség, nyíltság, szorgalom, becsületesség, elszámoltathatóság és a Parlament hírnevének tiszteletben tartása elvét.

A magatartási kódex meghatározza, hogy mi az összeférhetetlenség, és hogy a képviselőknek hogyan kell e helyzetet orvosolniuk. Szabályokat tartalmaz például a képviselők által kapott ajándékokra és a volt képviselők szakmai tevékenységére vonatkozóan.

A magatartási kódex előírja a képviselők számára azt is, hogy részletes nyilatkozatot tegyenek pénzügyi érdekeltségeikről. A képviselőknek közzé kell tenniük minden olyan eseményen való részvételüket, amelyet harmadik fél szervez, és amely esetében a képviselők utazási, tartózkodási és szállásköltségeit, illetve e költségek közvetlen kifizetését harmadik fél fedezi. E nyilatkozatok tükrözik a magatartási kódexben rögzített, az átláthatósággal kapcsolatos szigorú szabályokat és előírásokat. A képviselők által a nyilatkozatban közölt információk megtalálhatók a képviselők egyéni adatlapján.

A képviselőknek a magatartási kódex végrehajtási intézkedéseiben rögzített feltételeknek megfelelően nyilatkozatot kell közzétenniük az olyan alkalmakkor kapott ajándékokról is, amikor hivatalos minőségükben képviselik a Parlamentet. Ezeket az ajándékokat bevezetik ajándékok nyilvántartásába.

A magatartási kódex szabályait megsértő képviselőt az elnök szankcióval sújthatja. A képviselővel szemben kiszabott szankciókat az elnök a plenáris ülésen kihirdeti, és azokat a parlamenti ciklus végéig a Parlament honlapján jól láthatóan közzéteszik.

A magatartási kódex rendelkezéseinek értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatban a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottság ad iránymutatást a képviselőknek. A tanácsadó bizottság az elnök kérésére a magatartási kódex feltételezhető megsértésének eseteit is megvizsgálja, és tanácsot ad az elnöknek a lehetséges intézkedésekkel kapcsolatban.

A tanácsadó bizottság öt tagból áll. A tagokat az elnök tapasztalatuk és a parlamenti képviselőcsoportok politikai súlyának figyelembevételével nevezi ki. A tanácsadó bizottság tagjai egymást váltva, egyenként hat-hat hónapig töltik be a bizottság elnöki tisztségét. A Parlament elnöke a tanácsadó bizottságban nem képviselt képviselőcsoportok mindegyikéből egy-egy tartaléktagot is kijelöl a tanácsadó bizottságba.

A tanácsadó bizottság évente jelentést tesz közzé tevékenységéről.

A 2009 júliusa óta hatályban lévő egységes képviselői szabályzat alapján általában minden EP-képviselő azonos tiszteletdíjat kap.

Az egységes képviselői szabályzat alapján 2018. július 1-jétől az EP-képviselők havi bruttó tiszteletdíja 8757,70 euró. A tiszteletdíjat a Parlament költségvetéséből folyósítják, belőle uniós adót és biztosítási járulékokat vonnak le, az ezután maradó nettó tiszteletdíj 6824,85 euró. A tagállamok nemzeti szinten is megadóztathatják a tiszteletdíjat. A tiszteletdíj alapösszege az Európai Bíróság bírói alapilletménye 38,5%-ának felel meg.

Létezik azonban néhány kivétel: Azok a képviselők, akiknek a 2009. évi választások előtt is európai parlamenti mandátumuk volt, dönthettek úgy, hogy megtartják az előző rendszerben tagállamuk által folyósított fizetést, átmeneti ellátást és nyugdíjat.

A szabályzat értelmében a volt képviselők 63 éves koruktól öregségi nyugdíjra jogosultak. A nyugdíj összege a mandátum minden teljes éve után a tiszteletdíj 3,5%-a, összesen azonban nem több mint 70%-a. A nyugdíjak költségét az Európai Unió költségvetése fedezi.

A képviselők számára 1989-ben bevezetett kiegészítő nyugdíjrendszer fokozatosan megszűnik, ebbe az új képviselők 2009 júliusától már nem léphetnek be.

E juttatás a megválasztásuk szerinti tagállamban felmerülő költségeket hivatott fedezni, mint például a képviselők irodáinak fenntartási költségeit, a telefon- és postaköltségeket, valamint a számítógépek és telematikai berendezések beszerzésének, működtetésének és karbantartásának költségét. A juttatás összegét megfelezik azon képviselők esetében, akik megfelelő indokolás nélkül nincsenek jelen a plenáris ülések felén egy parlamenti évben (szeptembertől augusztusig).

E juttatás összege 2019-ben havonta 4 513 EUR.

Az Európai Parlament üléseinek (plenáris ülések, bizottsági ülések, a képviselőcsoportok ülései) többsége Brüsszelben vagy Strasbourgban zajlik. Az EP-képviselőknek a bemutatott bizonylatok alapján megtérítik az ilyen ülésekre való utazáshoz használt jegyek tényleges költségét, legfeljebb a „D” üzleti osztályú („business class D”) vagy hasonló repülőjegy vagy az első osztályú vonatjegy áráig, illetve gépjárművel történő utazás esetén km-enként 0,53 euróig (legfeljebb 1000 km-ig), továbbá átalányösszegű juttatást kapnak a távolság és a kiküldetés időtartama alapján egyéb utazási költségeik (pl. autópályadíj, többletpoggyász után fizetendő díj vagy foglalási díj) fedezésére.

A képviselőknek megbízatásuk keretében gyakran kell utazniuk mind a megválasztásuk szerinti tagállamban lévő, mind azon kívül eső helyszínekre olyan esetekben is, amikor az utazást nem valamely hivatalos ülésen való részvétel indokolja (például egy konferencián való részvétel vagy munkalátogatás céljából).

E célból a képviselők a megválasztásuk szerinti tagállamon kívüli tevékenységeikkel összefüggésben részesülhetnek úti- és szállásköltségeik, továbbá egyéb kiadásaik utáni költségtérítésben, 4 454 eurós éves küszöb erejéig. A megválasztásuk szerinti tagállamban végzett tevékenységeikkel összefüggésben kizárólag útiköltség-térítésre jogosultak, melynek éves összeghatárát az egyes tagállamok határozzák meg.

• A Parlament 320 EUR átalányjellegű napidíjat fizet a képviselőknek a parlamenti tevékenység ideje alatt felmerülő minden egyéb költségük fedezésére, feltéve, hogy a kedvezményezett az e célra fenntartott hivatalos jelenléti íven aláírásával igazolja jelenlétét.
• A napidíjnak azonban csak a fele kerül folyósításra abban az esetben, ha az érintett képviselő nem vesz részt a plenáris ülésnapokon tartott név szerinti szavazások legalább felén, akkor is, ha jelenlétét az adott napra igazolta. Az Európai Unió területén kívül megtartott ülések esetében a napidíj összege 160 EUR (a jelenléti ív aláírása itt is szükséges feltétel), a szállásköltségek térítése pedig ezen felül, külön történik.

Az európai parlamenti képviselők maguk választhatják meg asszisztenseiket a Parlament által meghatározott költségvetési keret határain belül, illetve a képviselői statútum alkalmazási szabályainak 5. fejezetében rögzített feltételek mellett.

2019-ban a képviselőnként rendelkezésére álló maximális havi összeg 24 943 euró. Ezt az összeget nem a képviselőnek utalják, hanem a feltételeknek megfelelő és érvényes szerződéssel rendelkező asszisztenseknek, illetve fizetések adóterhének beszedésével megbízott szerveknek fizetik ki.

A képviselők föbbféle asszisztenst alkalmazhatnak.

A Brüsszelben (vagy Luxembourgban/Strasbourgban) alkalmazott akkreditált asszisztenseket közvetlenül a Parlament foglalkoztatja. A képviselők három, bizonyos feltételekkel négy akkreditált asszisztenst vehetnek fel. A parlamenti asszisztensi keret legalább 25%-a az akkreditált asszisztensek számára van fenntartva.

A helyi asszisztensek a megválasztás szerinti tagállamban segítik a képviselőt. Ezeket a szerződéseket jóváhagyott kifizetőhelyek kezelik, amelyek garantálják a társadalombiztosítási és adóügyi előírások betartását. A helyi asszisztensek munkaszerződés vagy szolgáltatási szerződés keretében alkalmazhatók.

Gyakornokok is dolgozhatnak a képviselőnek akár a Parlament munkahelyein, akár a megválasztás szerinti tagállamban.

A helyi asszisztensek és a gyakornokok költségei nem haladhatják meg a parlamenti asszisztensi keret 75%-át. A szolgáltatóknak kifizetett költségek pedig nem haladhatják meg a keret 25%-át.

A fizetésekről itt talál további információkat.

Hasonló plafonértékeket határoztak meg a jogi személynek minősülő szolgáltatók és a kifizetőhelyek esetében is.

A képviselők képviselői csoportot is alkothatnak, hogy közösen alkalmazzanak egy vagy több akkreditált vagy a megválasztás szerinti tagállamban foglalkoztatott asszisztenst. Ebben az esetben a képviselők határozzák meg az ezzel járó költségek egymás közti megosztását.

A képviselők nem alkalmazhatják asszisztensként a közeli hozzátartozóikat. Az asszisztenseknek kerülniük kell az olyan külső tevékenységeket, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek.

A szerződésük időtartama alatt az összes asszisztens nevét vagy cégnevét közzéteszik az Európai Parlament honlapján, hacsak kellően indokolt esetben felmentést nem kaptak ezen kötelezettség alól.

The publication focuses on the results of the European elections of May 2014, on the history of 40 years of direct elections to the European Parliament, as well as on different national elections. The updated edition incorporates all the changes occurred in the composition of the Parliament, and includes details of the national elections held since that date.