It-tmien leġiżlatura Lívia JÁRÓKA

A munkavállalók szabad mozgása az Unió egyik alapszabadsága. A meglévő uniós szabályok egyértelműen rögzítik, hogy a szabad mozgás jogával élő munkavállalóknak a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket kell biztosítani. Az Európai Parlament álláspontja nagyon kevés teret adott a kompromisszum kialakítására, mert ugyanazt a protekcionista irányt követi, mint a kiküldetési irányelv. Célja a másik tagállamban történő munkavégzés megnehezítése, sőt ellehetetlenítése jogvesztést előidéző intézkedésekkel és adminisztratív akadályokkal. Az alkalmazandó jogra és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó fejezetek számos módosítója hátrányosan érinti a más tagállamban történő munkavégzést.
Egyes tagállamok, mint Ausztria, Dánia, Írország, Németország és Hollandia ráadásul szorgalmazzák a családi ellátások indexálásának uniós szintű bevezetését. Magyar képviselőként ellenzem a családi ellátások indexálását, ezért ez ellen szavaztam, mert az indexálás a mobil munkavállalók és családjaik helyzetének radikális romlását eredményezné.

A rendelet egy rendkívül széles hatáskörű ügynökséget hoz létre, amelyet a Bizottság és az EP nyomására „hatóságnak” szükséges nevezni. A Hatóság számos, már meglévő és jól működő uniós szervezetet fog magába olvasztani. Feladatköre magában foglalja a munkavállalók és munkáltatók számára történő információ- és szolgáltatásnyújtást, a tagállamok közötti együttműködés és információcsere támogatását, valamint a kockázatértékelést. Támogatni fogja a nemzeti hatóságokat a közös tevékenységek, ide értve a határon átnyúló munkaügyi ellenőrzések lebonyolításában is. Emellett mediátori szerepe is lesz a nemzeti hatóságok közötti vitás kérdésekben. A rendelettervezettel kapcsolatos koncepcionális hibák, valamint a tagállami hatáskörök veszélybe kerülése miatt azonban nem értek egyet a rendelet tervezetével.

Az Európai Bizottság a jelenlegi (2014 - 2020) Migrációs Alap II. mellékletét módosítaná egy felhatalmazáson alapuló rendelettel. Bár a módosítás maga alapvetően technikai jellegű, viszont célja, hogy a melléklet szövegébe bekerüljön az úgynevezett „ellenőrzött központok” fogalma, amely nem létező az uniós jogban. Ameddig ezek az „ellenőrzött központok” unión belül felállított központok, és ameddig pontos definíció hiányában nem lehet egyértelműen leválasztani a kötelező relokációt ezen „ellenőrzött központok” fogalmáról, addig számomra elfogadhatatlan a Bizottság javaslata.
Magyarország álláspontja szerint ezeket a migrációs központokat a harmadik országok területén kellene felállítani, mivel már az Unió területén kívül szét kell választani a gazdasági migránsokat a valódi menekültektől. Ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként szavazatommal támogattam a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szembeni kifogás emelését.