A Lisszaboni Szerződés és az Alapjogi Charta: tíz éve történtek az alapvető uniós reformok
A képviselők szerda reggel emlékeznek meg a demokráciát és a Parlamentet megerősítő, és az európaiak jogait kiterjesztő reformokról.
A Parlament elnöke, David Sassoli a szerda reggeli ünnepélyes ülésen a Lisszaboni Szerződés életbe lépésének tíz éves évfordulójára emlékezve rövid beszédben hangsúlyozza a lisszaboni reformok jelentősségét. A beszédet a képviselőcsoportok vezetőinek felszólalása követi.
A szerződésnagyobb hatáskört adott a Parlamentnek az intézmények ellenőrzésében és a demokratikus elszámoltatásban. A Parlament a jogalkotási és a költségvetési folyamatokban is nagyobb szerephez jutott. A szerződés emellett leszögezte, hogy „a Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll", és a Parlament kezébe adta a Bizottság elnöke megválasztásának jogát.
A Lisszaboni Szerződés az Európai Unió alapértékeként ismerte el a demokratikus egyenlőséget, a képviseleti és részvételi demokráciát, emellett jogilag kötelező érvényűvé tette az Európai Unió Alapjogi Chartáját. A charta az Euópai Unióban élvezett személyes, állampolgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat foglalja össze.
Vita: december 18., szerda
Eljárás: vita