Jelenlegi nyelv: HU - magyar  

Magyar- és Lengyelország: a Parlament felméri, mire jutottak eddig a 7. cikk szerinti eljárások 

A képviselők felmérik, mennyiben léptek előre az uniós miniszterek annak megállapításában, hogy veszélyben van-e a magyar és a lengyel jogállamiság.

A Parlament csütörtökön szavaz az állásfoglalásról.

A Parlament 2018 szeptemberében kérte a Tanácstól, hogy akadályozza meg a magyar hatóságokat az Unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.

Lengyelország esetében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást 2017 decemberében azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával.

A Szerződés 7. cikke értelmében a két kérést elbíráló Tanács az érintett országokban egyértelműnek minősítheti az uniós értékek súlyos megsértését. A döntés előtt a Tanács meghallgatja az értintett országok kormányának álláspontját.

Az Unió miniszterei eddig kétszer: 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt. A képviselők többször kifogásolták, hogy hivatalosan nem vehettek részt a meghallgatásokon. A lengyel kormányt 2018 júniusa és decembere között három alkalommal hallgatták meg a Tanácsban.

Az Európai Tanács a 7. cikk szerinti eljárás későbbi szakaszában egyhangúlag és a Parlament jóváhagyásának birtokában megállapíthatja, hogy a tagállamok hatóságai súlyos mértékben és folyamatosan megsértik a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. A döntés szankciókhoz, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet.

Vita: január 15., szerda

Szavazás: január 16., csütörtök

Eljárás: a Tanács és a Bizottság felszólalása, állásfoglalással