A félretájékoztatás elleni harc és annak hatása a szólásszabadságra
A képviselők a koronavírus-járvány terjedése elleni harc alapvető jogokra gyakorolt mellékhatásairól vitáznak csütörtök délelőtt.
Az Unió külpolitikai vezetőjével, Josep Borrellel és a Tanács képviselőjével folytatott vita során a képviselők a nemzeti vészhelyzeti intézkedéseket az alapvető jogokra gyakorolt hatásuk szemszögéből vizsgálják meg. A vita elsősorban a szólásszabadságra koncentrál majd annak kapcsán, hogy külföldi szereplők dezinformációs kampányokkal próbálják kiaknázni a társadalomban megjelent bizonytalanságot és az emberek félelmeit.
A képviselők várhatóan az Európai Bizottság napokban az európai demokrácia-cselekvési tervvel és a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabállyal kapcsolatban kiadott közös közleményét is véleményezik majd.
Háttér
A képviselők egy április 17-én elfogadott állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy a koronavírus-járvány kapcsán terjedő álinformációk komoly közegészségügyi problémat okoznak. Szorgalmazták egy olyan, mindenki számára elérhető európai információforrás létrehozását, amely ellenőrzött forrásból származó, pontos tájékoztatást biztosítana. A képviselők felszólították a közösségi médiákat, hogy oldalaikon lépjenek fel a koronavírussal kapcsolatos álhírek és gyűlöletbeszéd ellen.
Az állásfoglalásban ugyanakkor a képviselők aggodalmukat fejezték ki az uniós médiaiparág állapota miatt, és kiemelték: „a kormányok által hozott intézkedéseknek mindig tiszteletben kell tartaniuk minden egyén alapvető jogait" és „ezeknek az intézkedéseknek szükségesnek, arányosnak és ideiglenesnek kell lenniük". A Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottsága (különösen annak Demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok ellenőrző csoportja) a válság során folyamatosan figyelemmel követte ezt a kérdést.
Vita: június 18., csütörtök
Eljárás: A Tanács és a Bizottság felszólalása, majd vita (állásfoglalás nélkül)