Háttér 
 

Klímakonferencia: a képviselők áttekintik a glasgow-i megállapodást  

A glasgow-i csúcson létrejött közös megállapodásról vitáznak a képviselők szerda reggel.

A Parlament az ENSZ 2021-es éghajlatváltozási konferenciája előtti állásfoglalásában bátrabb globális célok megfogalmazását kérte és határozott eredményeket várt a döntéshozóktól. A glasgow-i klímamegállapodást két hét vita után november 13-án fogadták el. A szerdai plenáris ülésen a képviselők reggel 9 órától vitatják meg az eredményeket.

A megállapodásról a konferencián részt vevő parlamenti küldöttséget vezető Pascal Canfin (Renew, Franciaország) és Peter Liese (EPP, Németország) már kifejtette véleményét. A küldöttség miniszterekkel, parlamenti képviselőkkel, és többek között Kína, Brazília, az Egyesült Államok, Oroszország, Pakisztán, Dél-Afrika, Törökország, Banglades és a Maldív-szigetek küldöttségével, emellett európai és a fejlődő országokból érkező nemzetközi és civilszervezetekkel is találkozott.

Háttér

A Parlament régóta nagyratörőbb uniós szabályzás mellett érvelt az éghajlatváltozás és a biológiai sokszínűség terén, 2019. november 28-án pedig éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett. 2021 júniusában elfogadta az európai klímatörvényt, amely az európai zöld megállapodásban található és 2050-re elérendő európai klímasemlegességre vonatkozó politikai ígéreteket alakítja az Unió és a tagállamok számára kötelező feladattá. A törvény emellett előírja, hogy az Unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez az érték korábban 40 százalék volt). 2021 júliusában a Bizottság bemutatta az „Irány az 55 százalék!" nevű intézkedéscsomagot, amely a magasabb 2030-as uniós célok eléréséhez szükséges.

Vita: november 24., szerda

Eljárás: vita időszerű témáról