Az EP-képviselőket az európai polgárok választják meg, hogy képviseljék őket. Ők uniós jogalkotók, akiknek a Bizottság és a tagállamok is elszámolással tartoznak. Az EP-képviselők kulcsszerepet játszanak korunk olyan fontos kérdéseiben, mint az éghajlatváltozás, a migráció, az emberi jogok és a pénzügyi piacok szabályozásának módja.
Az EP-képviselők napi munkaterhelése megoszlik a választókerületi munka, a képviselőcsoportokon belüli viták, valamint a bizottságokban és a plenáris üléseken folytatott tárgyalások és szavazások között.
Munka a bizottságokban
A Parlamentben számos szakbizottság működik, amelyek a szakpolitikai területek széles körével foglalkoznak. A jogalkotási javaslatok ellenőrzése során jelentéseket módosítanak és fogadnak el. A bizottságok kineveznek egy EP-képviselőkből álló csoportot is, amely tárgyalásokat folytat a Tanáccsal az uniós jogszabályokról. Emellett saját kezdeményezésű állásfoglalásokat fogadnak el, szakértői meghallgatásokat szerveznek, valamint ellenőrzik a többi uniós szervet és intézményt.
Egy-egy bizottság 25–76 rendes tagból és ugyanannyi póttagból áll.
Mindegyik bizottság egy elnököt és legfeljebb négy alelnököt választ rendes tagjai közül, akik együttesen „a bizottság elnökségét” alkotják két és fél éves mandátummal.
A Parlament meghatározott kérdések tárgyalásához albizottságokat és ideiglenes különbizottságokat is létrehozhat, továbbá vizsgálóbizottságokat állíthat fel az uniós jog állítólagos megsértése és a hivatali visszásságok kivizsgálása érdekében. A parlamenti bizottságok rendszerint Brüsszelben üléseznek. Vitáik nyilvánosak, és elvben online elérhetők az EU valamennyi hivatalos nyelvén.
(Videó idotartama:
)