Hogyan működik az adóelkerülés a gyakorlatban és hogyan harcol ellene az EU? 

 
 
A társasági adózásról számokban  

A vállalati adóelkerülés elleni csomag részleteiről a keddi plenáris ülésen vitázik, szerdán pedig szavaz a Parlament. Az EP gazdasági szakbizottsága már elfogadta a Bizottság erre tett javaslatát, van még azonban néhány nyitott kérdés. Összefoglaltuk a fontosabb tudnivalókat, infografikánkon pedig bemutatjuk, hogyan alakul a társasági adó mértéke az EU tagállamaiban.

Az irányelv


Az új szabályozás alapvetően arra az elvre épül, hogy a vállalatoknak ott kell fizetniük az adót, ahol a nyereséget termelik.


Az irányelv hat kulcsfontosságú javaslatot tartalmaz a vállalatok agresszív adótervezése ellen, valamint egységes definíciókat vezetne be, például a telephely és az adóparadicsom kifejezésekre. Ezeket ugyanis mostanáig szabadon értelmezték a tagállamok és a vállalatok.


A Bizottság az OECD cselekvési tervére válaszul dolgozta ki javaslatait, amely az adóalap eróziója és a vállalatok nyereségének átcsoportosítása ellen szólít fel.


A Parlament álláspontja


A gazdasági szakbizottság május 24-i szavazásán támogatta a Bizottság javaslatait. Hugues Bayet (szocialista, belga) témafelelős a szavazás után elmondta: „Elfogadhatatlan, hogy amíg a munkavállalóknak, nyugdíjasoknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak egyre növekvő közösségi hozzájárulást kell fizetniük, addig a tehetősebbek és a multinacionális vállalatok aránytalan mértékben járulnak hozzá a költségvetési kiadásokhoz”.


A Parlament szorgalmazza, hogy a Bizottság vizsgálja felül a belső hitelezés kérdését, ami az egyik leggyakoribb módja, hogy a vállalatok a valódinál alacsonyabb nyereséget mutassanak ki és ez által kevesebb adót kelljen fizetniük. Ezért az EP-képviselők szigorítanák a kamatfizetés adóalapból való leírhatóságát.


A kamatfizetés levonása az adóalapból


Bizonyos szempontból ez a vállalati megfelelője a jelzáloghitel-kamatoknak, amelyeket azok vonhatnak le éves adóköteles jövedelmükből, akik kamatot fizetnek a lakossági lakáshitelük után.


Hogyan működik mindez a multinacionális vállalatok esetében? Egy Unión belüli vállalat létrehoz egy leányvállalatot egy alacsony vállalati adókulcsot kínáló tagállamban, majd hitelt nyújt ennek a vállalatnak, amely után magas kamatot számít fel. Az uniós székhelyű cégnek tehát számottevő kamatot kell fizetnie. Ezeket a kamatfizetéseket ugyanakkor többnyire le lehet vonni az adóból. A kamatfizetést követően az uniós székhelyű cégnél kevés nyereség marad, ezáltal a befizetett adó összege is alacsonyabb, míg a nyereség nagyobb része a vállaltcsoporton belül marad.


Az EU korlátozni szeretné a kamatfizetés összegét, amelyet egy adóalany egy adóévben jogosult levonni az adóalapjából, és ezzel növelné a befizetett adó mértékét. A Bizottság azt javasolja, hogy a vállalatok legfeljebb a bevételük 30%-át írhassák le adóalapjukból, míg az EP-képviselők elképzelése csupán 20%, vagy kétmillió euró (a kettő közül a magasabb összeg).


Az irányelv végső hatályba lépéséhez a Parlament megvitatja azt, majd a tagállamok vezetői határoznak róla a Tanácsban.


Infografika a társasági adózásról


Infografikánkon bemutatjuk, hogyan alakul a kötelező társasági adókulcs mértéke az egyes tagállamokban, ebben a tekintetben Magyarország a középmezőnyben szerepel. A második rész azt mutatja, hogy milyen nagyságrendű adóbevétel folyik be a vállalati szektorból, illetve mekkora a hozzájárulása a GDP-hez.


A vállalati adóelkerülés elleni intézkedésekről szóló vitát élőben lehet követni honlapunkon június 7-én, kedden 9 órától. A javaslatról másnap szavaznak az EP-képviselők.