Megújuló energia: ambiciózus célok Európa számára
Azért, hogy az EU elérje ambiciózus kibocsátáscsökkentési céljait, a Parlament azon dolgozik, hogy gyorsítsa a zöldebb alternatívák, például a megújuló energia felhasználását.
(Videó idotartama:
)
A jelenlegi energiaválság, amelyet Oroszország ukrajna elleni agressziója is felerősít, rávilágított arra, hogy az EU-nak csökkenteni kell az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, valamint biztosítani kell az EU energiaellátását a zöldebb alternatívákra – például a megújulókra – összpontosítva. Ezzel párhuzamosan a klímaválság leküzdése érdekében az EU élen szeretne maradni a zöld átmenet terén is.
Olvasson többet az EU klímaváltozásra adott válaszáról!
- nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia; szél-, nap-, geotermikus-, víz- és környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert energia, biomassza,hulladéklerakókban és szennyvíztisztítókban keletkező gázok,biogáz energia
Döntés a 2030-ig szóló új uniós megújulóenergia-célokról
Európa ambiciózus klímapolitikai erőfeszítéseit az „Irány az 55%” klímacsomag tartalmazza. Az EU célja, hogy 2030-ra 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását, és 2050-re klímasemlegessé váljon.
A jogszabálycsomag tartalmazza az EU megújuló energiáról szóló irányelvének aktualizálását is, hogy 2030-ra növeljék a megújuló energiaforrások arányát az EU energiamixében a jelenlegi 32%-os célról.
2023 szeptemberében a Parlament megszavazta a Tanáccsal kötött megállapodást, amely új célként tűzi ki a megújuló energiaforrások arányának 42,5%-ra növelését 2030-ra, bár a tagállamokat arra ösztönzik, hogy törekedjenek 45%-ra – ezt a célt a Bizottság is támogatta a REPowerEU tervvel. A 2022 májusában előterjesztett dokumentum hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást, és fokozatosan meg kell szüntetni az Oroszországból származó energiaimportot azáltal, hogy 2030-ra 45%-ra növelik a megújuló energiaforrások arányát az energiatermelésben, az iparban, az épületekben és a közlekedésben.
Az új jogszabály felgyorsítja az új vagy átalakított, megújuló energiát hasznosító erőművek jóváhagyási folyamatát, beleértve a napelemeket és a szélmalmokat.
Tudjon meg többet az “Irány az 55%!” csomagról és a zöld megállapodásról!
A megújuló energiaforrások arányának növelése az EU ágazataiban
21,8% ; a megújuló energiaforrások részesedése az EU energiafogyasztásában 2021-ben. Ez meghaladja a 2020-ra kitűzött 20%-os célt, és 2004 óta több mint duplájára nőtt (9,6%).
A következő ágazatokban a célokat is frissítették:
- épületek – megújuló energiaforrások aránya 49%-a 2030-ra.
- ipar – a megújuló energiaforrások évi 1,6% átlagos növekedésének új mércéje.
A megállapodás figyelembe veszi a Parlament azon kérését, hogy a tagállamok az innovatív megújulóenergia-technológia irányadó célját tűzzék ki 2030-ig az új telepített megújulóenergia-kapacitás legalább 5%-ára, valamint a határokon átnyúló energiaprojektekkel kapcsolatos együttműködési keret létrehozására.
Ez egyúttal követi a Parlamentnek a biomassza felhasználására vonatkozó szigorúbb kritériumokról szóló felhívását is, hogy csökkentse a nem fenntartható gyakorlatok finanszírozásának kockázatát, és megelőzze a talajminőségre és a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatásokat.
A Tanácsnak most hivatalosan el kell fogadnia a megállapodást ahhoz, hogy a megújuló energiáról szóló új irányelv hatályba lépjen.
Megújulóenergia-célok nemzeti szinten
A táblázat azt mutatja, hogy a tagállamok hogyan teljesítették a 2020-as megújulóenergia-célokat.
Megújuló energiaforrásokból származó energia aránya országonként (a teljes energiafogyasztás %-ában):
|
2016 |
2020-as cél |
2020 figures (performance) |
|
|
Svédország |
53.8 |
49 |
60.1 |
|
Finnország |
38.7 |
38 |
43.8 |
|
Lettország |
37.2 |
40 |
42.1 |
|
Ausztria |
33.5 |
34 |
36.5 |
|
Dánia |
32.2 |
30 |
31.6 |
|
Észtország |
28.8 |
25 |
30.2 |
|
Portugália |
28.5 |
31 |
34.0 |
|
Horvátország |
28.3 |
20 |
31.0 |
|
Litvánia |
25.6 |
23 |
26.8 |
|
Románia |
25 |
24 |
24.5 |
|
Szlovénia |
21.3 |
25 |
25.0 |
|
Bulgária |
18.8 |
16 |
23.3 |
|
Olaszország |
17.4 |
17 |
20.4 |
|
Spanyolország |
17.3 |
20 |
21.2 |
|
EU átlag |
17 |
20 |
22 |
|
Franciaország |
16 |
23 |
19.1 |
|
Görögország |
15.2 |
18 |
21.7 |
|
Csehország |
14.9 |
13 |
17.3 |
|
Németország |
14.8 |
18 |
19.3 |
|
Magyarország |
14.2 |
13 |
13.9 |
|
Szlovákia |
12 |
14 |
17.3 |
|
Lengyelország |
11.3 |
15 |
16.1 |
|
Írország |
9.5 |
16 |
16.2 |
|
Ciprus |
9.3 |
13 |
16.9 |
|
Belgium |
8.7 |
13 |
13.0 |
|
Málta |
6 |
10 |
10.7 |
|
Hollandia |
6 |
14 |
14.0 |
|
Luxemburg |
5.4 |
11 |
11.7 |
Forrás: Eurostat
A tisztább energiát előmozdító uniós intézkedések az épületek, és a háztartási készülékek energiahatékonyságával és az energiaszegénység kérdésével is foglalkoznak.
Következő lépések
A Parlament tárgyalói megbeszélésésket kezdenek a Tanáccsal a frissített szabályok végleges formájáról.
Ez a cikk először 2017 novemberében jelent meg, majd frissítettük, hogy tükrözze a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos legújabb fejleményeket az EU-ban.