Globalizáció: így segíti az EU kereskedelempolitikája az emberi jogok előmozdítását 

 
 
Az EP-képviselők a textiliparban dolgozók körülményeinek javítását kérik  

A globalizáció és a nemzetközi kereskedelem hatással lehet az emberi jogokra is, így az EU kereskedelempolitikája olyan eszközöket is tartalmaz, amelyek ezek védelmét szolgálják.

A nemzetközi kereskedelem és a globalizácó hatalmas lehetőségeket rejt magában a munkahelyteremtésre az Unióban és azon kívül. A globális verseny ugyanakkor az emberi jogokat is veszélyeztetheti, például azáltal, hogy a munkavállalók kizsákmányolásához vezet. Az EU – miután az emberi jogokat prioritásnak tekinti külpolitikájában – felhasználja kereskedelempolitikáját annak érdekében, hogy kedvezményes kereskedelmi megállapodások és egyoldalú kereskedelmi korlátozások révén előmozdítsa és védje az emberi jogokat az Unión kívüli országokban.

Kedvezményes kereskedelmi hozzáférés

Az EU egyik legfőbb eszközeként az általános vámkedvezmény-rendszerre (GPS) támaszkodik annak érdekében, hogy védje az emberi jogokat és a munkavállalói jogokat az Unión kívüli országokban. Ez a rendszer 90 fejlődő országnak nyújt kedvezményes hozzáférést az EU piacához. Ennek feltétele azonban az emberi jogok tiszteletben tartása, a hozzáférés pedig rendszeres jogsértés esetén megvonható.

Az EU stratégiája az, hogy párbeszéd és nyomon követés révén ösztönzi a fokozatos előrelépést. Szankciók alkalmazására csak szélsőséges esetekben kerül sor. A GSP kedvezményeit eddig három alkalommal függesztették fel: Mianmarral szemben 1997-ben, Belarusszal szemben 2007-ben, Srí Lankával szemben pedig 2010-ben.

Noha ez a rendszer az emberi jogokat előmozdító jogalkotási és intézményi változásokat eredményezett a kedvezményezett országokban, a végrehajtás számos országban lassabb volt.

Kereskedelmi korlátozások

Az EU emellett egyoldalú kereskedelmi korlátozásokat, illetve az importőrökre vonatkozó, a kellő gondosság elvén alapuló kötelezettségeket is bevezethet annak biztosítására, hogy az Unióval folytatott kereskedelemből származó pénzeket ne használják fel konfliktusok és emberi jogi jogsértések finanszírozására az érintett országokban.

Az EU szigorú szabályokat alkalmaz továbbá annak megakadályozására, hogy az európai árukat és technológiákat máshol etikátlan célokra használják, például a kivégzések során felhasználható orvosi anyagok esetében.

Korlátozás alá esik az emberi jogok megsértéséhez kapcsolódó módon előállított árucikkek, többek között a konfliktusövezetből származó ásványok és a kínzás céljából való felhasználásra alkalmas tárgyak behozatala is.

Behozatali tilalom a konfliktusövezetből származó ásványokra

Az EU lépéseket tett a konfliktusövezetből származó ásványok behozatalának megtiltására.

A nemzetközi gyémántkereskedelem emberi jogokra gyakorolt hatásának felismerését követően, 2002-ben, az EU olyan szabályokat fogadott el, amelyek megtiltják a nyers gyémántok származási bizonyítvány nélküli behozatalát. Ugyanígy például a csúcstechnológiai eszközök gyártásához felhasznált egyes ásványok is gyakran konfliktus sújtotta országokból származnak. Az Unióba exportált ásványokból származó jövedelem a múltban gyakran szolgált fegyveres felkelések fenntartására.

Annak megakadályozására, hogy az ásványok nemzetközi kereskedelme konfliktusok és emberi jogi jogsértések finanszírozására szolgáljon, az EP képviselői 2017-ben olyan szabályokat fogadtak el, amely kötelezi az uniós importőröket arra, hogy a kellő gondosság elvén alapuló ellenőrzéseket végezzenek szállítóik tekintetében. Ez a rendelet 2021-ben lép teljes körűen hatályba.

A kínzás során alkalmazható árukra vonatkozó kiviteli tilalom

Az EU szabályai tiltják minden olyan áru vagy szolgáltatás kereskedelmét, amely felhasználható kínzás vagy kivégzés során.

2004 óta olyan kiviteli ellenőrzés működik, amely ellenőrzi és megtiltja azon áruk kivitelét, amelyek az emberekkel szembeni rossz bánásmódra használhatók. A legitim rendeltetésű, de egyúttal az emberi jogok megsértésére is alkalmas cikkekhez, például az orvosi anyagokhoz engedélyezés szükséges.

A szabályok tiltják továbbá a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódra szolgáló azon felszerelések – például a villamosszékek vagy az automatikus fecskendőrendszerek – forgalmazását és szállítását, amelyek a halálbüntetés végrehajtásán és a kínzáson kívül más célokra nem használhatók.

Az emberi jogok megsértésére használható cikkek kereskedelmére vonatkozó kiviteli ellenőrzés

Az EU szabályokat hozott annak biztosítására, hogy az Európában eredetileg polgári felhasználásra előállított termékeket és technológiákat ne lehessen az emberi jogok megsértésére felhasználni.

A kettős felhasználású cikkek olyan áruk, szoftverek és technológiák, amelyek eredeti rendeltetésük mellett visszaélésszerűen is használhatók. Ilyen egyéb felhasználás lehet például a fegyverzetfejlesztés, terrorcselekmények elkövetése, az emberek utáni kémkedés vagy a számítógépes rendszerekbe való beszivárgás, a számítógépekbe való betörlés vagy a mobiltelefonok lehallgatása.

Folyamatban van a szabályok aktualizálása, amely szigorítja a kettős felhasználású termékek kivitelének, brókertevékenységének, tranzitjának és transzferének ellenőrzését, és figyelembe veszi a technológiai fejlődést. A kivitel ellenőrzését megkönnyíti a kettős felhasználású termékek közös uniós jegyzéke.

Uniós szabályok a munkavállalók kizsákmányolásának megelőzésére

A Parlament 2017-ben állásfoglalást fogadott el, amelyben szorgalmazta, hogy fogadjanak el olyan uniós szabályokat, amelyek kötelezik a textil- és ruhaipari szállítókat a munkavállalói jogok tiszteletben tartására. Olyan rendszert javasolt, amely a kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségeken alapul, azaz a kereskedelmi megállapodás megkötése előtt az emberi jogokkal kapcsolatos vizsgálatot ír elő. Az Unión kívüli országoknak eleget kell tenniük az uniós normáknak ahhoz, hogy fenntartható és etikus textiltermékeket állítsanak elő. A Parlament emellett el kívánja érni, hogy az EU és tagállamai mozdítsák elő aNemzetközi Munkaügyi Szervezet bérekre és munkaidőre vonatkozó normáit a partnerországoknál a ruházati ágazatban.

Gyermek- és kényszermunka

A Parlament egy 2016-os állásfoglalásában szorgalmazta a gyermek- és kényszermunkára vonatkozó bizonyítékok nyomon követésére szolgáló módszerek alkalmazását. Ezen intézkedések körébe tartozik a gyermekmunkamentes termékek címkézése, kereskedelmi kedvezmények megadása azon országoknak, amelyek eleget tesznek bizonyos munkaügyi normáknak, valamint a gyermekmunkával előállított termékek importjának tilalma.

A hatékony nyomon követhetőségi mechanizmus megvalósítása elvezetne az ilyen termékek teljes tilalmához. Az állásfoglalás emellett szorgalmazza, hogy a gyermek- és kényszermunka elleni küzdelem az emberi jogok nemzetközi kereskedelem útján történő előmozdítása érdekében kerüljön be az EU megállapodásainak kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezeteibe.

A globalizációról és az Európai Unióról bővebben

Ha többet szeretne megtudni, tájékozódjon a következő cikkekből: