A globalizáció hatása a foglalkoztatásra és az EU-ra 

 
 

Megosztás itt: 

Tájékozódjon, hogy az EU milyen mértékben élvezi a globalizáció nyújtotta előnyöket, és hogyan kezeli ennek a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatásait.

Globalisation Photo by Soo Ann Woon on Unsplash  

A globalizáció munkalehetőségeket teremt, de munkahelyek megszűnéséhez is vezethet. A globalizáció kezelése annak érdekében, hogy a benne rejlő lehetőségeket a lehető legjobban ki lehessen aknázni, valamint egy olyan szociális Európa kiépítése, amely segít az elbocsátott munkavállalóknak új munkát találni, az EU prioritásait képezik.


A globalizáció munkalehetőségeket teremt Európában


Az Unión kívülre irányuló uniós export által közvetlenül vagy közvetve biztosított munkahelyek száma folyamatosan növekszik. Ez a szám a 2000. évi 21,7 millióról 2017-re 36 millióra nőtt. Az uniós export minden milliárdja átlagosan mintegy 13 000 uniós munkahelyet biztosít.


A munkalehetőségek nemcsak az exportáló vállalatokra korlátozódnak, hanem kiterjednek a számukra árukat és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra is.


Németországban például az Unión kívülre irányuló export 6,8 millió munkahelyet biztosít. Az EU egységes piacának köszönhetően további 1,1 millió német munkahely függ más uniós országok harmadik országokba irányuló exportjától. Németországban a munkahelyek 18%-a az uniós exporttól függ.


Az exporthoz kapcsolódó munkahelyeken növekszik a magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók aránya, és az exporthoz kapcsolódó munkák a többinél átlagosan 12%-kal jobban fizetettek.

Az eu-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemnek köszönhető munkahelyek száma  

A globalizáció foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatása


A globalizáció kiélezi a vállalatok közötti versenyt, ami vállalatbezárást, munkahely-áthelyezést (offshore) és munkahelymegszűnést eredményezhet.


A legsebezhetőbb uniós ágazatokat az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek túlsúlya jellemzi: textil- és ruhaipar, lábbeli- és bőráru-készítés, fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek előállítása, valamint feldolgozóipar.


A munkahelyek áthelyezésének leginkább a feldolgozóipar van kitéve az alacsony jövedelmű országokkal folytatott verseny miatt.


Míg a munkahelyek áthelyezése a globalizációról szóló vita központi elemét képezi, az adatok azt mutatják, hogy a munkahelyek áthelyezése miatt bekövetkező munkahelymegszűnések száma az EU-ban folyamatosan csökken.


A munkahely-áthelyezési trendek egyre inkább eltolódnak, és jelenleg a kelet-európai országokban nagyobb méreteket ölt, mint a nyugati tagállamokban. A célországok Észak-Afrikában és Ázsiában találhatók.


Bár a nemzetközi kereskedelem liberalizációjának általános eredményei pozitívak, egyes ágazatok nehéz helyzetbe kerülnek, és a munkavállalók más ágazatokba történő áthelyezéséhez szükséges alkalmazkodási időszak hossza hátrányos hatással lehet a kezdeti előnyökre.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA)


A globalizáció negatív hatásainak csökkentése és a munkanélküliség csökkentése érdekében az EU 2006-ban létrehozta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot. Célja, hogy támogatást nyújtson az elbocsátott munkavállalóknak, akik a globalizáció miatt veszítették el munkahelyüket.


Ez a sürgősségi szolidaritási alap a foglalkoztatási politikák 60%-át társfinanszírozza a munkavállalók újbóli foglalkoztatása vagy vállalkozások létrehozása érdekében. Az EGAA-ból finanszírozott projektek oktatást és képzést, pályaorientációs tanácsadást, munkakereséshez nyújtott segítséget, mentorálást és vállalkozásalapítást foglalnak magukban.


2009-ben az alapot kiterjesztették a gazdasági és pénzügyi válság által kiváltott fő strukturális változásokból eredő munkahelymegszűnésekre is.

Az alapot az alábbi esetekben lehet felhasználni: 
  • amikor egyetlen társaság és annak beszállítói több mint 500 munkavállalót bocsát el, vagy  
  • amikor egy meghatározott ágazatban a munkavállalók nagy számban egy vagy több szomszédos régióban elveszítik a munkájukat.