Az EP a hosszú távú költségvetésről: a válságok kezeléséhez megfelelő pénzügyi forrás is kell 

 
 

Az EU-nak megfelelő pénzügyi forrásokra van szüksége az olyan válságok kezeléséhez, mint a koronavírus-járvány, vagy a menekültválság - mondják az EP-képviselők.

Charles Michel, a Tanács elnöke a plenári vitán  

A 2021-2027 közötti uniós költségvetés volt a március 10-i plenáris vita egyik fő témája. A Tanács elnöke ugyanis nemrég benyújtott egy javaslatot az állam- és kormányfők elé, ezt azonban nem fogadták el. A képviselők bírálták, hogy a tagállamok nem készek megadni az Európai Unió előtt álló kihívások kezeléséhez szükséges forrásokat.

Charles Michel a vitán elmondta, folytatja az egyeztetéseket a tagállamokkal, hogy jobban lássa, mikor érdemes összehívni egy újabb csúcstalálkozót. A Parlamentet folyamatosan tájékoztatja a fejleményekről.


Az EP-képviselők többen is kritizálták a Tanács által javasolt költségvetést, mert szerintük nem elég ambiciózus, és nem nyújt megfelelő biztonságot ahhoz, hogy az EU megbírkózzon az előre nem látható válságokkal, mint a koronavírus-járvány vagy a migráció.


José Manuel Fernandes (néppárti, portugál) szerint „Valószínűleg jobb is, hogy a Tanács nem jutott közös álláspontra. Az Európai Parlament ugyanis nem hagyna jóvá egy olyan megállapodást, amely nem az európaiak érdekeit szolgálja. Az EU vezetői nagy szavakat használnak és célokat határoznak meg, de amikor azok pénzügyi hátteréről van szó, meghátrálnak”.


Iratxe García Pérez (szocialista, spanyol) is úgy fogalmazott a költségvetési tárgyalások kapcsán: „Jobb nem egyezségre jutni, mint elfogadni egy rossz megállapodást”.


Az EU-nak fel kell készülnie az előtte álló kihívásokra


Az aktuális egészségügyi és migrációs válság jól illusztrálja, mennyire szükség van a megfelelő költségvetésre az EP szerint.


Dacian Cioloș (Renew Europe, román) szerint a hosszú távú uniós büdzsé segíthet abba, hogy az EU mérsékelje a koronavírus-járvány vállalkozásokra mért hatását. A görög-török határon zajló válság kapcsán úgy fogalmazott: „A határvédelmünk és a szolidaritásra vonatkozó politikánk megköveteli, hogy a Frontex megfelelő forrásokkal és olyan költségvetéssel rendelkezzen, amely lehetővé teszi, hogy a szolidaritás a gyakorlatban is megvalósuljon”.


Johan Van Overtveldt (konzervatív-reformer, belga), a költségvetési szakbizottság elnöke a védelmi és kutatási programok büdzséjének csökkentése ellen szólalt fel: „Ha egy olyan területet kell megneveznem, amelybe az EU-nak érdmes beruháznia, az a közös jövőnk.

Az innovációra kell összpontosítanunk”.


Margarida Marques (szocialista, portugál) elmondta: „Az éghajlatváltozással kapcsolatos, a demográfiai, a digitális és a nemzetközi kihívásokra az kell legyen a válazunk: több Európát. Olyan Európát, amely képes megoldani a határain adódó válságokat és választ talál a koronavírus-járvány okozta problémákra”. „Észben kell tartanunk, hogy a következő hét évben további váratlan helyzetekkel találhatjuk szemben magunkat, és nem mondhatjuk azt, mint 2007-2008-ban, hogy nem állunk készen a megoldásra” - figyelmeztetett a képviselő.


Rasmus Andresen (zöldpárti, német) megjegyezte, hogy a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük a megállapodás érdekében: „Új gazdasági válság előtt állunk, most nem vívhatjuk meg ezeket a nacionalista csatákat”.


Megszegett ígéretek


Siegfried Mureșan (néppárti, román) emlékeztetett arra, hogy 2019 júniusában a Tanács stratégiai menetrendet fogadott el a külső határok hatékony ellenőrzéséért, az európaiak biztonságáért, az egységes piac megerősítéséért és a digitális technika fejlesztéséért. Ehhez képest Charles Michel jelentősen csökkentené az EU határellenőrzésért felelős ügynökségére, a belső biztonságra, az egységes piacra és a digitális programokra szánt összeget a következő költségvetésben. „Charles Michel javaslata nem tartja tiszteletben a Tanács ígéretét. Ezért csak nemleges választ adhatunk rá.”


Jens Geier (szocialista, német) az ellentmondásokra mutatott rá, amelyeket az EU vezetőitől hallunk: „Évek óta ismétlődik ugyanaz a helyzet. Vasárnap elmondott beszédeikben szigorúbb határvédelmet kértek, és pénzt az éghajlatpolitikára, közös védelemre és így tovább. Hétfőn a tagállamok már nem akarják összeadni ezekre a pnzt. Keddre pedig már minden arról szól, hogy minden milyen rosszul áll, mert az EU nem tudja megoldani a problémáinkat”.