Költségvetés és helyreállítás: az EU-nak előrelépést kell tennie a saját bevételi források terén a képviselők szerint 

 
 

Az EU-nak megfelelő pénzügyi hátteret kell biztosítania a helyreállítási tervhez, hogy megerősödve kerüljön ki a Covid19-válságból - mondták az EP-képviselők a július 8-i plenáris vitán.

Charles Michel az EP-ben tartott vitán  

Az Unió jövőbeli finanszírozásáról és a gazdasági helyreállításról vitáztak a képviselők az Európai Tanács június 19-i és a július 17-i csúcstalálkozói közti ülésen. A vitán az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, és a Bizottság elnökhelyettese, Maroš Šefčovič is részt vett.


Charles Michel beszámolt az EU vezetőivel folytatott kétoldalú egyeztetéseiről, amelyek célja, hogy konszenzust alakítson ki a tagállamok között az uniós büdzsé tekintetében. Elmondta, hogy a hét végéig kompromisszumos javaslatot terjeszt elő, de megjegyezte, hogy továbbra is vannak jelentős különbségek a tagállamok között: „A mostani egyeztetések sora után az a benyomásom, hogy még nem fejeztük be a tárgyalásokat, és még mindig sok munka áll előttünk”.


Maroš Šefčovič, a Bizottság alelnöke hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti együttműködés, és elmondta, reméli, hogy a három intézmény elnökei és a német uniós elnökséget képviselő Angela Merkel német kancellár közötti július 8-i találkozó eredményes lesz és lefekteti egy kompromisszum alapjait a költségvetés elfogadásához.


Számos képviselő hangsúlyozta, hogy amennyiben az EU vezetői között létrejött megállapodás nem biztosít elegendő pénzügyi hátteret, megtörténhet, hogy a Parlament nem hagyja jóvá. Siegfried Mureșan (néppárti, román) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Tanács nem vonja be eléggé a Parlamentet a tárgyalásokba. „Nem tudunk egyetérteni önnel, ha egy kisebb költségvetést javasol egy olyan Európai Uniónak, amelynek több feladata lesz" - mondta az Európai Tanács elnökének.


Iratxe García Pérez (szocialista, spanyol) szerint nem jó megoldás a válságra, ha azok a tagállamok kapnak pénzügyi segítséget a helyreállításhoz, amelyek megfelelnek bizonyos makrogazdasági feltételeknek: „Tudjuk, hogy mit jelent a megszorítás, milyen súlyosan érinti a munkavállalókat, hogyan jelent visszalépést a szociális kérdésekben. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy visszatérjünk ehhez a politikához" - mondta.


A képviselők sürgetik a tagállamok vezetőit, hogy állapodjanak meg végre az EU úgynevezett saját forrásainak bevezetésében. „Nem fogunk megelégedni csupán a műanyagokra kivetett adóval” - mondta Valérie Hayer (Renew Europe, francia). A képviselő azt is hangsúlyozta, hogy a helyreállítási terv keretében felvett támogatások visszafizetése nem róhat újabb terhet a jövő generációra, szerinte fő terhet a multinacionális cégeke kell kiróni.


Több EP-képviselő hangsúlyozta, milyen sok kihívással néz most szembe az Unió. Philippe Lamberts (zöldpárti, belga) rámutatott, hogy az emberek tartanak a nagyobb összeg visszafizetésétől, habár ez a GDP 1,5%-ának megfelelő összeg visszafizetését jelentené három év alatt. Rasmus Andresen (zöldpárti, német) szerint az éghajlatváltozás és a jogállamiság az EU fő prioritásai. Arra kérte az EU-s vezetőket: „Ne engedjék, hogy az éghajlatpolitika és a demokrácia legyen a kompromisszumok áldozata".


Johan Van Overtveldt, a költségvetési szakbizottság elnöke (konzervatív-reformer, belga) hangsúlyozta, hogy az európai intézmények egyik fontos feladata, hogy ezekben a nehéz időkben biztonságot nyújtsanak a vállalatoknak és az embereknek: „Az összes intézménynek meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy ne ütközzünk falba, az csak visszavetné a lendületet a szociális és gazdasági helyreállítás felé”.


Margarida Marques (szocialista, portugál) kiemelte: „A helyreállítási terv kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa kilábaljon a válságból. A többéves pénzügyi keret a kulcsa a következő generáció jövőjének”.


A Parlament az uniós költségvetés kapcsán új saját bevételi források bevezetését kéri, erről ide kattintva tudhat meg többet.