Miért sürgeti a Parlament új bevételi források bevezetését az Unió számára? 

 
 

Az EP szerint az Uniónak mielőbb be kell vezetnie új, saját forrásokat a költségvetés fedezésére, hogy hatékonyan fel tudja venni a harcot a koronavírus okozta válsággal.

Az egyik javaslat új saját bevételekre a nem újrafeldolgozott műanyag mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájáruláson alapul  

Zajlanak a tárgyalások az EU 2021–2027 közötti hosszú távú költségvetéséről és a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagról, amely a Covid19-járvány utáni gazdasági talpra állást segíti. Az egyik fő kérdés az új saját források bevezetése.

Az EU hosszú távú költségvetéséről ide kattintva olvashat többet.

Melyek az EU saját bevételi forrásai?


Az EU költségvetésének finanszírozása szinte teljes egészében saját forrásokból történik, ezt írja elő az Európai Unió működéséről szóló szerződés. A nemzeti kormányok költségvetésével ellentétben az EU esetében az éves bevételeknek teljes mértékben fedezniük kell az éves kiadásokat. A saját források rendszeréről a Tanács az Európai Parlament véleményét figyelembe véve egyhangúlag határoz, és azt a tagállamoknak meg kell erősíteniük.

Milyen saját bevételi forrásokkal rendelkezik az EU jelenleg?


A jelenlegi költségvetési időszakban (2014–2020) a saját források teljes összege nem haladhatja meg az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 1,23% -át.

  • „tradicionális” saját források - főként vámokból állnak
  • a héaalapú saját források - a tagállamok által beszedett héa becsült összegének bizonyos százalékát átutalják az Uniónak
  • a GNI-alapú saját források - tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének az adott év költségvetési eljárása során meghatározott egységes százalékát lefölözik
  • egyéb bevételek és az előző évről áthozott egyenleg - ide tartoznak az EU személyzete által fizetett adók, a nem uniós országok egyes uniós programokhoz teljesített hozzájárulásai, valamint a versenyjogi vagy egyéb szabályokat megsértő vállalkozásokra kirótt bírságok.


A saját források jelenlegi rendszerének célja továbbá a tagállami hozzájárulások közötti költségvetési eltérések kiigazítása.

Hogyan reformálná meg a Parlament a bevételi források rendszerét?


A Parlament már régóta azon a véleményen van, hogy az EU bevételi forrásainak rendszere átláthatatlan, igazságtalan és reformra szorul ahhoz, hogy képes legyen kezelni a jelenlegi kihívásokat.

Azért, hogy csökkentse a tagállamok GNI- és héaalapú hozzájárulásaira való támaszkodást, a Parlament új valódi bevételi források bevezetését szorgalmazza, amelyek kapcsolódnak az EU politikáihoz és célkitűzéseihez. A Parlament által javasolt új ütemterv az új bevételi források bevezetésére:

  • 2021. január 1.: a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájáruláson alapuló bevétel
  • 2021. január 1.: az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből származó források
  • 2023. január 1.: a digitális szolgáltatások adóztatásából származó bevételek
  • 2023. január 1.: az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
  • 2024. január 1.: pénzügyi tranzakciós adó
  • 2026. január 1.: közös összevont társaságiadó-alaphoz kötődő bevételek

A képviselők emellett megszüntetnék a tagállami hozzájárulások közötti költségvetési eltérések kiigazítását szolgáló mechanizmust.

Az új saját bevételi források bevezetésének előnyei


Ezek az új bevételi források fedeznék a tagállamok által a helyreállítási alap finanszírozására felvett közös kölcsönt. Új saját források nélkül a felvett pénzeket az uniós programok további csökkentése, vagy a tagállamok magasabb hozzájárulása révén lehetne visszafizetni.

A Parlament célja, hogy a terhet ne az adófizetők, hanem például a nagy tech cégek, az adóelkerülők, a nagy külföldi szennyezők fizessék meg.

A javasolt saját források azt is biztosítanák, hogy az EU prioritásai - mint például az európai zöld megállapodás - jobban tükröződjenek a költségvetés finanszírozásában. Emellett támogatnák az egységes piac működését és csökkentenék a GNI-alapú nemzeti hozzájárulásokra való támaszkodást.