Csere helyett javítás: a fenntartható fogyasztást ösztönözné az EP

Az EP-képviselők egy sor új intézkedést javasolnak, amelyek a termékek javítását ösztönözné az eldobásuk helyett. A fenntartható fogyasztás mindannyiunk érdeke.

Closeup on hands repairing a mobile phone. ©AdobeStock/Olexandr
Az eldobásuk helyett a termékek javítását ösztönözné az EP ©AdobeStock/Olexandr

Az EP-képviselők hétfőn vitáztak arról, hogy milyen konkrét lépéseket kell tenni a fenntartható fogyasztás előmozdítása érdekében a közös európai piacon, David Cormand (zöldpárti, francia) állásfoglalása alapján.

Miért olyan fontos a fenntartható fogyasztás ösztönzése?


A bolygónk felélése a tét. A statisztikák szerint 2019. május 10-én volt az európai túlfogyasztás napja – az a nap, amelyen a kontinens ökológiai lábnyoma meghaladta a bolygó biológiai kapacitását. Ha a bolygó minden lakója annyit fogyasztana, mint az európaiak, akkor 2,8 bolygóra lenne szükségünk, hogy minden fogyasztó elégedett legyen.

Az állásfoglalás szerint a jelenlegi elavult rendszer, valamint a pótalkatrészek, a garanciákkal és a javítási lehetőségekkel kapcsolatos információk hiánya arra késztetik az embereket, hogy javítás helyett új termékeket vásároljanak. Egy 2015 decemberében végzett felmérés szerint a fogyasztók 59%-a nem tudja, hogy az EU-ban a jótállási időszak legalább két évig tart.


A körkörös gazdaság fontosságáról és szerepéről ide kattintva olvashat többet.

Javítás vs. csere - mit gondolnak az európaiak?


Az Eurobarometer felmérése szerint az európaiak 77%-a megpróbálja megjavíttatni a termékeket, mielőtt újat vásárolna. A Bizottság 2018-as tanulmánya szerint a fogyasztók háromszor nagyobb eséllyel vásárolnak meg egy terméket, ha az tartósnak és javíthatónak van minősítve. 79%-uk pedig úgy gondolja, hogy a digitális eszközök gyártóit kötelezni kellene egyes alkatrészek javítására vagy cseréjére.

Az újrahasznosításról és az európai statisztikákról ide kattintva olvashat többet.

Az EP-képviselők javaslatai


Az állásfoglalás egyik legfontosabb eleme a „javításhoz való jog”. A képviselők szerint a termékek javításának egyszerűnek és megfizethetőnek kell lennie, támogatni kell a helyi, független javítóműhelyeket és minél több emberhez el kell juttatni a termékjavítással kapcsolatos garanciákról szóló információt.

Ezenkívül olyan címkékről szóló jogszabályok kidolgozását kérik, amelyek jelzik az adott termék tartósságát és javíthatóságát.

Az EP szerint az újrahasznosítást is ösztönözni kell, és garanciát kell adni a használt termékek esetében is, hogy a vásárlók jobban bízzanak azok minőségében.

A képviselők szerint a digitális technológiákat is hatékonyabban lehetne használni a fenntartható piac népszerűsítésére: közös adatbázist hoznának létre, és egy útlevelet a termékek számára, hogy nyomon lehessen követni az alkatrészeik származási helyét és idejét a gyártás során, valamint komolyabb ellenőrzéseket vezetnének be. Alaposabban vizsgálnák azt is, hogy egy adott termék valóban fenntartható módon készült-e és egész élettartama során környezetbarát marad-e.

Emellett felszólítják a közintézményeket, amelyek az EU GDP-jének 16%-át adják, hogy mutassanak példát és a kis, helyi és fenntartható vállalatokat prioritásként kezeljék a nyilvános pályázatokon.

David Cormand, a témáért felelős EP-képviselő elmondta: „Véget kell vetnünk a termékek korai elavulásának azáltal, hogy felvesszük a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistájára, és a jogi garanciák időtartamát arányossá tesszük a termékek becsült élettartamával, támogatjuk a valódi „javításhoz való jogot”, valamint egyértelmű és következetes információkat adunk a kötelező címkékkel ellátott termékek tartósságáról és javíthatóságáról. Emellett ki kell használnunk az új technológiák adta lehetőségeket, hogy felgyorsítsuk a körforgásos gazdaság kialakítását"

A képviselők mindemellett felelősségteljesebb reklámozást is szeretnének, beleértve a személyre szabott hirdetésekhez szükséges személyes adatok kinyerésére vonatkozó szabályokat és a zöldmosás szabályozását. A zöldmosás az, amikor a cégek azt a benyomást keltik, hogy egy termék környezetbarátabb, mint amilyen valójában.

Bővebben arról, hogyan szabályozza az EU a zöldmosásra és a tartósságra vonatkozó állításokat.