Az EU 2035-től tiltja az új benzines és dízelautók értékesítését
Az EU-ban 2035-től eladott új személygépkocsik és kisteherautók nem lehetnek szén-dioxid-kibocsátók. De mit jelent ez a gyakorlatban? Összeszedtük a leggyakoribb kérdéseket és válaszokat.
A 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok elérése érdekében az EU a személygépkocsik kibocsátásának csökkentésén dolgozik, mivel a közúti közlekedés adja az EU CO2-kibocsátásának egyötödét. Az EU célja, hogy 2021-hez képest 2030-ra az autók esetében 55%-kal, a kisteherautók esetében 50%-kal csökkentse a kibocsátást, hogy 2035-re elérje az új kibocsátási célját.
Jan Huitema (Renew, holland) EP-képviselő, aki az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó uniós CO2-szabványok felülvizsgálatáról szóló jelentést írója 2022. júliusában adott élő interjút az új kibocsátási szabályokról a Facebookon. Az alábbi cikk alapja ez az interjú volt.
Mikor tiltják be a szén-dioxidot kibocsátó az új autók értékesítését, beleértve a benzines és dízelmotoros autókat is?
A 2035-től a piacra kerülő új autók nem bocsáthatnak ki szén-dioxidot. Ennek célja, hogy 2050-re a közlekedési ágazat szén-dioxid-semlegessé váljon.
Mi lesz a jelenlegi benzines és dízelmotoros autókkal? 2035 után is vezethetjük őket?
Igen, továbbra is forgalomban lehetnek ezek az autók. Az új szabályok nem jelentik azt, hogy 2035-ig minden autónak nulla kibocsátással kell rendelkeznie. Ezek a szabályok nem érintik a már forgalomban lévő autókat. Ha valaki most vesz új autót, akkor az az élettartama végéig vezethető. De mivel egy autó átlagos élettartama 15 év, 2035-től kell kezdenünk, hogy 2050-re minden autó CO2-semleges legyen.
2035 után is lehet majd használt benzines és dízelmotoros autókat vásárolni és eladni, illetve üzemanyagot venni hozzájuk?
Igen, mindez továbbra is lehetséges lesz. A teljes tulajdonlási költség – az üzemanyag, a karbantartás, a beszerzés és a biztosítás költsége – azonban növekedhet.
Milyen nulla CO2-kibocsátású autókat vezenek majd az emberek?
A tendencia leginkább az akkumulátoros elektromos járművek felé irányul, mivel ennek összköltsége alacsonyabb, mint az alternatíváké. A hidrogén és az e-üzemanyagok előállítása drágább, mivel sok áramot igényel. Az akkumulátorok azonban nehezek, ami azt jelenti, hogy egyes szállítóeszközöket nem könnyű akkumulátorral működtetni – ezért a hidrogén vagy az e-üzemanyag jó megoldás lehet hajók, repülők vagy nehézgépjárművek esetében.
Megfizethetőek lesznek az elektromos autók?
Költséghatékonyabb az elektromos járművek használata, mivel az áram ára jelenleg alacsonyabb, mint a benzié, és kevesebb karbantartást igényelnek. Így a vásárlást követően egy akkumulátoros autó teljes tulajdonlási költsége megegyezik vagy olcsóbb, mint egy benzines vagy dízelmotoros autóé. Ma azonban az elektromos autók drágák. Az új szabályok nagyobb versenyt kell ösztönözzenek, és arra kell motiválniuk a gyártókat, hogy fektessenek be az elektromos járművekkel kapcsolatos kutatásokba és innovációkba, ami csökkenti a vételárat.
Felmerül a használt autók piacával kapcsolatos kérdés is, az ugyanis még nem elég fejledt ki az elektromos járművek esetében.
Mi lesz az elektromos akkumulátorokkal, mikor azok hulladékká válnak?
Ezzel más jogszabályok – például a megújuló energiáról szóló irányelv és az új akkumulátor-szabályozás – foglalkozik majd, amelyek biztosítják, hogy a gyártási folyamat CO2-semleges legyen, ne károsítsa a környezetet, és hogy az akkumulátorokat újrahasznosítjuk. Rengeteg munka van folyamatban az akkumulátorok innovációjáról is, és nem csak az autókra vonatkozóan.
Van elegendő infrastruktúra a zéró CO2-kibocsátású autókhoz? Ezek csak a városokban élőknek szólnak?
A gyártók jelenleg több mint 600 kilométeres hatótávolságú autókon dolgoznak. A hatékonyság javulásának köszönhetően az autókat nem kell olyan gyakran tölteni, vagy otthon is lehet tölteni normál csatlakozóval. A Parlament a közelmúltban megállapodott azon álláspontjáról is, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája több elektromos töltő- és hidrogén-töltőállomást biztosítson.
Háttér
A Parlament és a tagállamok 2022 októberében állapodtak meg a szabályok végleges formájáról. Ezt a Parlament 2023 februárjában hagyta jóvá, és a Tanács 2023 márciusában fogadta el. A jogszabály2023 áprilisában lépett hatályba.
