Brexit-tárgyalások: Az EU–Egyesült Királyság kapcsolatok a brit népszavazás után
Miután az Egyesült Királyság bejelentette, hogy elindítja kilépését az EU-ból, egy hosszú tárgyalási folyamat vette kezdetét, hogy a felek meghatározzák a jövőbeni együttműködés formáját.
Az Egyesült Királyság uniós tagságról szóló népszavazásán 2016. június 23-án az állampolgárok többsége az EU-ból történő kilépés mellett voksolt. Az ország 2017. március 29-én hivatalosan is bejelentette, hogy elindítja az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti eljárást és ezzel kilépését az EU-ból.
Az 50. cikk meghatározza a kilépésre vonatkozó tárgyalások folyamatát, emellett a feleknek jövőbeni együttműködésük kereteit is le kell fektetniük. Ahhoz, hogy a kilépésről szóló megállapodás életbe lépjen, az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Két egyezményt tárgyalnak
Kilépésről szóló megállapodás
Az EU és az Egyesült Királyság a következő két évben a kilépésről szóló megállapodást tárgyalja: ez „az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel” meghatározza a kilépés részletes szabályait.
Megállapodás a jövőbeli kapcsolatokról
A jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó kereteket egy másik megállapodásban határozzák meg a felek, amelynek tárgyalása tovább tarthat, mint két év.
Mire vonatkozik a kilépésről szóló megállapodás?
Ez az egyezmény szabályozza többek között a következő kérdéseket:
- az EU-s állampolgárok jogai az Egyesült Királyságban
- az Egyesült Királyság uniós tagországokban élő állampolgárainak jogai
- az Egyesült Királyság tagállamként tett pénzügyi vállalásai
- határvédelmi kérdések - főként az Egyesült Királyság és Írország határán
- az ország területén működő uniós ügynökségek székhelye
- az Egyesült Királyság tagállamként tett nemzetközi vállalásai - például a párizsi klímaegyezmény.
Mire terjed ki a jövőbeli kapcsolatokról szóló megállapodás?
Ez az egyezmény határozza meg a két fél közötti együttműködés feltételeit a védelemtől a terrorizmus elleni fellépésen, környezetvédelmi kérdéseken, és kutatási témákon keresztül az oktatásig számos területen.
Az egyik kulcsfontosságú pont a kereskedelmi kapcsolatok meghatározása, amely magában foglalja a vámok, a termékek sztenderdjei és a viták rendezésének szabályait.
A tárgyalások folyamata
Miután az Egyesült Királyság az 50. cikk szerint bejelentette kilépési szándékát, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács a tárgyalás menetét meghatározó elveket és álláspontokat, úgynevezett iránymutatásokat fogad el.
A tárgyalásokat az EU nevében a Bizottság folytatja le, és Michel Barnier volt uniós biztos vezeti. Az akár pár héten belül kezdődő egyeztetések során a Tanács bármikor aktualizálhatja, módosíthatja iránymutatásait.
A tárgyalások első köre - az EU prioritásai
Az Európai Unió már az egyeztetések megkezdésekor egyértelművé tette, hogy komoly eredményt szeretne elérni a tárgyalások során három területen, mielőtt megkezdik a jövőbeni kapcsolatok meghatározását: ezek az állampolgárok jogai, Észak-Írország kérdése, illetve a pénzügyek.
A tagállamok 2017. december 15-én úgy határoztak, hogy történt annyi előrelépés a kilépési megállapodás kapcsán, hogy elkezdődhessenek a tárgyalások a jövőbeni viszonyokról.
Mi történik, ha nem születik kilépési megállapodás?
Amennyiben sem megállapodást, sem a tárgyalási folyamatok meghosszabbításáról szóló egyezséget nem kötnek a felek, akkor a két év letelte után (2020 januárjában) az Egyesült Királyságnak ki kell lépnie az EU-ból.
Ha a kereskedelemre vonatkozóan sem fogadnak el megállapodást, akkor a továbbiakban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai határozzák meg az Unióval folytatott kereskedelmét.
A Parlament szerepe
Ahhoz, hogy a kilépésről szóló megállapodás életbe lépjen, a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia. A tárgyalások során a Parlamentet Guy Verhofstadt képviseli, munkáját a szakbizottságok és egy különbizottság segítik.
A Parlament szerepéről ide kattintva lehet többet megtudni.
Brexit - az EP feltételei
Az EP-képviselők 2017. április 5-én fogadták el azt a határozati javaslatot, amely az EP feltételeit tartalmazza az Egyesült Királyság kilépési szerződésének elfogadásához. A Parlament prioritásként határozta meg az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és az EU-s tagországokban élő brit állampolgárok jogainak tiszteletben tartását, az észak-írországi békefolyamatok fenntartását és azt, hogy az Egyesült Királyság a kilépésig tartsa be a jelenlegi hosszú távú uniós költségvetésből eredő kötelezettségeit.
Az EP 2017. december 13-án vitázott a Brexitről, majd állásfoglalást fogadott el, amelyben üdvözölte a Brexit-tárgyalások eredményeiről szóló, a felek által december 8-án ismertetett közös jelentést, és a tárgyalások második szakaszának elkezdését javasolta.
A képviselők felsoroltak öt olyan ügyet, amelyek megoldása nélkül a Parlament nem tudja áldását adni a kilépési megállapodásra:
- az állampolgári jogok szavatolása,
- az állandó tartózkodási engedélyért egy egyszerű, bejelentésre alapozott eljárással lehessen jelentkezni,
- az Európai Bíróság állampolgári jogokkal kapcsolatos döntései kötelező érvényűek legyenek az Egyesült Királyságban és határozzák meg a panaszokkal foglalkozó ombudsman szerepét,
- szavatolják a 27 EU-tagállamban élő brit állampolgár szabad mozgáshoz való jogát,
- a brit fél Észak-Írországgal kapcsolatos kötelezettségvállalásait végre kell hajtani.
További információ
- Összeállítás: Brexit
- Összeállítás: Európa jövője
- Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékáról szóló értesítést követő tárgyalásokról
- Háttéranyag: jogi kérdések a Brexit kapcsán (angolul)
- Háttéranyag: a Brexit gazdasági hatása az EU többi 27 tagállamára