Az Európai Unió jövője: vita az EU reformjáról 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Min változtatnának az EP-képviselők ahhoz, hogy a jövőben az EU sikeresen kezelje a nehézségeit és kihívásait, például a migráció, a gazdaság, vagy a biztonság terén?

Szükség van a reformokra

Az Európai Unió története során már többször is megújult, legutóbb a 2009 óta hatályban lévő Lisszaboni szerződés elfogadásakor, amely új jogalkotási hatáskörökkel ruházta fel az Európai Parlamentet.

Az utóbbi években a digitális gazdaság fejlődése, a klímaváltozás, a migrációs válság és a terrorizmus azonban új kihívások elé állította az EU-t, és egyre többen sürgetnek újabb reformokat. A problémák ugyanis nem nemzeti, hanem globális szinten jelentkeznek, így nemzetközi választ kívánnak. Az EU egy újabb reformja rugalmasabbá tenné az intézmények működését és így lehetővé tenné számukra, hogy hatékonyabb választ adjanak a kihívásokra, miközben erősítik az együttműködést a tagállamok között.

A Brexit-szavazás (az Egyesült Királyság döntése, hogy kilép az EU-ból) után még világosabbá vált, hogy az Uniónak meg kell újulnia, hogy demokratikusabbá váljon és közelebb kerüljön az emberekhez.

Az EU ezzel a céllal indította el az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozatot. A Parlament és a Bizottság már a korábbi években is számos módon vizsgálta, hogy léphet fel Európa hatékonyabban napjaink kihívásaival szemben.

Európa jövője - konferenciasorozat

A kezdeményezés célja, hogy felmérje, milyen főbb kihívásokkal kell majd szembe néznie az EU-nak a következő időszakban, és hogyan tud ezekre felkészülni. A konferenciasorozatot a következő két évre tervezik, a civil társadalom képviselőinek bevonásával.

Az EP-képviselők január 15-én fogadtak el állásfoglalást a témában, amelyben kiemelték, hogy az állampolgároknak kell az EU reformjáról szóló egyeztetések középpontjában állniuk. Az EP az első uniós intézmény, amely elfogadta véleményét a témában, a Bizottságnak és a Tanácsnak is ki kell még alakítani álláspontját a konferenciasorozat május 9-i indulása előtt.

Az Európai Parlament javaslatai

Az Európai Parlament 2017 februárjában három, az EU jövőjével foglalkozó állásfoglalást fogadott el, amelyben az EP-képviselők kifejtik, min változtatnának a jövőben ahhoz, hogy az EU sikeresen kezelje a nehézségeit.

Mercedes Bresso (szocialista, olasz) és Elmar Brok (néppárti, német) állásfoglalása azt vizsgálta, hogyan lehet hatékonyabban kihasználni a Lisszaboni szerződésben foglalt lehetőségeket.

Guy Verhofstadt (liberális, belga) állásfoglalása a szerződések sürgető és mélyre ható reformjára tesz javaslatokat.

Reimer Böge (néppárti, német) és Pervenche Berès (szocialista, francia) állásfoglalásukban arra tesznek javaslatot, hogyan közeledjenek egymáshoz az eurózóna gazdaságai, valamint hogyan legyen az övezet ellenállóbb a külső problémákkal szemben.

Bizottsági fehér könyv Európa jövőjéről

Az Európai Bizottság március 1-jén ismertette az EU jövőjére vonatkozó 5 forgatókönyvét.  Emellett az EU jövőjéről folyó vita részeként 2017-ben öt témában tett közzé vitaanyagokat: Európa szociális dimenziójának kialakítása, az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése az öt elnök 2015. júniusi jelentése alapján, a globalizáció kiaknázása, Európa védelmének jövője, az uniós pénzügyek jövője. A vitaanyagok elképzeléseket, javaslatokat, lehetőségeket és forgatókönyveket mutatnak be arra vonatkozóan, hogy hogyan fog kinézni Európa 2025-ben.