Schengen: valóban veszélyben van a belső határok nélküli Európa?
Schengen olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek a létét veszélyeztethetik. Tudjon meg többet ezekről a kérdésekről és a határmentes övezetre gyakorolt hatásaikról.
A schengeni térség az elmúlt évtizedben az egymást követő válságok miatt folyamatos nyomásnak volt kitéve. A schengeni szabályok szerint a belső határokon a határellenőrzés visszaállításának ideiglenes és kivételes intézkedésnek kell lennie, és több uniós ország a terrortámadásokra és az EU-ba érkező jelentős menekültáradatra válaszul 2015-ben belső határellenőrzést vezetett be.
Az Európát 2015-ben elérő menekültáradat több tagország szerint is veszélyt jelentett a belső biztonságra, így éltek a Schengeni határellenőrzési kódexben foglalt lehetőséggel és néhány szakaszon ideiglenesen újra bevezették az ellenőrzéseket.
A 2020-ban kitört Covid19 is több uniós országot késztetett arra, hogy visszaállítsák a határellenőrzést a vírus terjedésének megfékezése érdekében.
Mennyibe kerül mindez?
A belső határok ellenőrzése akadályozza az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, így a negatív hatása leginkább a nemzetközi áruszállításban, az ingázás során és a turizmusban érződik, de az adminisztráció és az infrastruktúra miatt többletköltséget jelent a közigazgatás számára is. Az elmúlt két évben a határellenőrzések miatt mintegy 2 milliárd euróval nőtt az éves működési kiadások összege az EU-ban.
A schengeni övezet megerősítése
Az utóbbi időben az EU számos új jogszabályt fogadott el a schengeni övezet külső határainak védelmére.
- 2017 áprilisától szisztematikus ellenőrzéseket vezettek be az Európai Unió külső határainál mindenkire, aki belép az EU-ba – beleértve az uniós polgárokat is.
- Új elektronikus ki- és beléptetési rendszer rögzíti a nem uniós állampolgárok schengeni övezeten keresztüli mozgását, és felgyorsítja az ellenőrzést.
- Megerősített külső határőrizet az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásával.
- A terrorizmus elleni küzdelem fokozása érdekében nagyobb jogkör az Europolnak.
Schengen visszaállítása
2021 decemberében az Európai Bizottság javaslatot tett a schengeni övezetre vonatkozó szabályok frissítésére, amelynek célja, hogy a belső határellenőrzés visszaállítása végső megoldás legyen, és ehelyett az alternatív intézkedések – például célzott rendőri ellenőrzések és fokozott rendőri együttműködés – alkalmazását ösztönözze.
Az Európai Parlament dolgozik a javaslaton. Az EP-képviselők több alkalommal is érveltek az ellenőrzések gyakori visszaállítása ellen, amely akadályozza a személyek szabad mozgását az EU-ban.
A 2022. október 18-i szavazáson a képviselők ismét Románia és Bulgária mielőbbi felvételét sürgették a schengeni övezetbe, hangsúlyozva, hogy a szabad mozgás az uniós projekt középpontjában áll.
2022. november 10-én a Parlament megszavazta Horvátország csatlakozását 2022 vége előtt.
- 26 tagja van a térségnek
- 4 nem uniós ország is része: Norvégia, Izland, Lichtenstein és Svájc
- 5 uniós tagállam nem része: Írország, Románia, Bulgária, Ciprus, Horvátország
- 50 000 km a schengeni térség külső határainak hossza
Ezt a cikket eredetileg 2018 májusában tették közzé, utoljára 2022 novemberében frissítették.