Uniós pénzektől eshetnek el a jogállamiságot megsértő tagállamok 

 
 

Megosztás itt: 

A képviselők szerint a jogállamiságot megsértő tagállamoknak konkrét költségvetési következményekkel kell szembe nézniük.

Justitia ©AP images/European Union-EP 

A Parlament elfogadta azt a tervezetet, amely szerint az Európai Bizottság feladata lesz, hogy megállapítsa, hogy a tagállamok betartják-e a jogállamiság alapelveit, hogy foglalkoznak-e az adócsalásokkal és korrupcióval, vagy hogy megfelelően költik-e el az uniós pénzeket. Ebben egy alkotmányjogban és pénzügyben járatos, független szakemberekből álló testület lesz a Bizottság segítségére.

Ha hiányosságokat találnak abban, ahogy egy tagállam az uniós pénzeket felhasználja, a Bizottság válaszul például csökkentheti az előfinanszírozás mértékét, vagy felfüggesztheti az uniós támogatást, ha azt a Parlament és a Tanács is jóváhagyja. Az új szabályok az EU következő hosszú távú költségvetésével (2021-2027) lépnének életbe.

A teszt folyamatos

Január 16-án, a Günther Oettinger képviselővel, aki a költségvetési szakbizottság tagja, való vitán a képviselők kihangsúlyozták: a demokrácia biztosítása érdekében szükség van a jogállamiság védelmére.

Eider Gardiazabal Rubial (szocialista, spanyol) képviselő, aki a tervezet egyik jelentéstevője, elmondta: „Európa nem egy olyan hely, ahol a jogainkhoz ragaszkodunk ugyan, de a kötelességeinket már nem tartjuk be.”

Kiemelte, ha egy ország csatlakozni akar az EU-hoz, eleget kell tennie a gazdasági, politikai, adózási és jogi követelményeknek, ezért is tart olyan sokáig a csatlakozási folyamat. „És mi történik, ha valaki csatlakozik az Unióhoz? Ha valaki átmegy a teszten, az azt is jelenti, hogy utána bármit megtehet? Természetesen nem. A tesztnek folyamatosan meg kell felelni.”

Günther Oettinger hozzátette, az EU a következő hosszú távú költségvetés ideje alatt jobb helyzetben lesz, hiszen „lesz egy eszköz a kezünkben, amellyel megvédhetjük Európát, a költségvetését és így a polgárait is attól, hogy csalások áldozataivá váljanak és rosszul használják fel a pénzüket.”

„Ha a tagországokban, a régiókban vagy az önkormányzatoknál felmerülnek megoldandó problémák, van, hogy a bíróság elé kerül az ügy. Ilyen esetben biztosnak kell lennünk, hogy a bíróságok minden tagállamban pártatlanok, hogy tisztelik a jogállamiságot, és hogy biztosíték van az elfogulatlan bírósági döntésekre” - mondta el a képviselő.

Ingeborg Grässle (néppárti, német), a költségvetési szakbizottság elnöke rámutatott arra a problémára, hogy bizonyos kormányok tagjai arra használják a hatalmukat és pozíciójukat, hogy magukat, a barátaikat és rokonaikat juttassák vagyonhoz. „Illegálisan jutnak hozzá az uniós pénzekhez és illegálisan használják azt. Ez feljogosít minket arra, hogy küzdjünk ez ellen.”

A végső kedvezményezettek védelme

A törvényjavaslat szövege szerint, ha egy döntés megszületett, például a kifizetések leállításáról, az adott kormánynak akkor is meg kell valósítania a szóban forgó uniós programot. A Bizottság így próbálja meg biztosítani azokat, akik a végső kedvezményezettjei a támogatásoknak.

Iskra Mihaylova (liberális, bolgár), a regionális fejlesztésekért felelős szakbizottság elnöke és Petri Sarvamaa (néppárti, finn), az egyik társelőadó kiemelte, hogy a kutatók, a civil szervezetek és a polgárok számára akkor is biztosítani kell a támogatást, ha az uniós pénzek kifizetését leállítják.

Ryszard Czarnecki (konzervatív-reformer, lengyel), szerint nagyon fontos, hogy Európát azoktól kell megvédeni, akik le akarják rombolni. „A kérdés az, hogy ki az, aki tönkre akarja tenni Európát? Az, aki előidézte az euroszkepticizmust az országában, vagy az, aki akadályozza az adott tagállam belpolitikai törekvéseit?”

Következő lépések

A Parlament kész megkezdeni a tárgyalásokat az uniós miniszterekkel a jelentés végleges formájáról. Ők erről még nem nyilvánították ki álláspontjukat.