Uniós csúcs: fókuszban a hosszú távú költségvetés 

 
 

Az EU következő hosszú távú költségvetése volt a csütörtöki uniós csúcstalálkozó egyik fő témája. A büdzséért felelős EP-képviselők szerint mielőbb dönteni kell a fontos kérdésekben.

Az EU hosszú távú költségvetésének tükröznie kell az EU céljait  

Az EP-képviselők arra kérik a tagállamokat, hogy mielőbb jussanak dűlőre a 2021–2027 közötti hosszú távú költségvetés (többéves pénzügyi keret - MFF) kérdésében. A költségvetés megvitatása a tagállamok különböző érdekei miatt mindig hosszú folyamat, azonban ha késik annak végrehajtása - mint ahogyan ez történt az előző időszakban - annak komoly következményei lehetnek, akár munkahelyek elvesztésével is járhat. Az EP és a Bizottság már 2018-ban kialakították saját álláspontjukat a büdzsére vonatkozóan, a labda a tagállamok térfelén pattog.

Megfelelő pénzügyi háttér kell az EU ambiciózus terveihez

Jan Olbrycht (néppárti, lengyel), az egyik jelentéstevő elmondta: „Nem szabad elfelejtenünk, hogy a döntéseinknek fontos következményei vannak azokra nézve, akik az EU hosszú távú költségvetéséből profitálnak. Ezért is fontos, hogy az EU vezetői egyértelmű üzenetet küldjenek a diákok, a kis- és középvállalkozások, a helyi és regionális kormányok, az egyetemek és a gazdák felé. Tudniuk kell, hogy mire számíthatnak a jövőben”.

„Ha valóban elköteleztük magunkat, és eredményeket akarunk felmutatni a polgárok felé, a költségvetést elosztó, erős uniós költségvetésre van szükségünk a következő hét évre, amit nem fogunk elérni úgy, hogy kevesebbet fordítunk a migrációra, és a Bizottság már így is kevesebbet fordítana a kohéziós politikára és a mezőgazdaságra” - véli Margarida Marques (szocialista, portugál) jelentéstevő.

A Parlament célja, hogy olyan hosszú távú költségvetés kerüljön elfogadásra, amelynek köszönhetően az EU megvalósíthatja a következő időszakra kitűzött céljait. Ilyen például a klímaváltozás elleni küzdelem, a kutatások ösztönzése és a közös agrárpolitika, a kohéziós politika támogatása.

A bevételi oldalt is átalakítaná az EP

A képviselők szerint emellett változtatni kell a bevételeken is, és új saját bevételi források kijelölését kérik a következő költségvetési időszakban. Ilyen lehetne például egy új vállalati adó (amely a digitális ágazatban tevékenykedő nagy cégek megadóztatását is magába foglalná), az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből származó bevétel, vagy egy műanyagadó.

Valérie Haver (Renew Europe, francia) jelentéstevő úgy fogalmazott: „A tagállamok állam- és kormányfőinek túl kell lépniük a saját érdekeiken és számításba kell venniük, mennyi mindent kapnak az Uniótól gazdasági értelemben”.

José Manuel Fernandes (néppárti, portugál) jelentéstevő szerint is nagyon fontos hogy a következő pénzügyi keret tükrözze az EU-val szembeni elvárásokat: „Az EU csak így válhat prominens tényezővé globális szinten és így tudja megvalósítani amit megígért a polgároknak”.

Az EP költségvetési szakbizottságának elnöke, Johan Van Overtveldt (konzervatív-reformer, belga) és Rasmus Andersen (zöldpárti, német) szintén részei a Parlament delegációjának, amely a következő pénzügyi keretről tárgyal.