Jogállamiság: új mechanizmus az EU-s pénzek és értékek védelméért 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Az EU új szabályokat fogadott el, hogy lehetővé váljon az uniós kifizetések folyósításának leállítása ha egy tagállam nem tartja tiszteletben a jogállamiságot.

A Parlament 2020 december 16-án megszavazta a megállapodást a Tanáccsal, ezzel bevezetve egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az uniós kifizetések felfüggesztését a jogállamiságot megsértő tagállamok esetében.

A kifizetések leállításáról szóló döntést a Bizottság javaslata alapján a Tanácsnak kell majd meghoznia, minősített többséggel.

Az új szabályozást 2021 január 1-jétől kell alkalmazni. Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult megkérdőjelezve a mechanizmus jogszerűségét, de ez nem függeszti fel annak alkalmazását.

A Parlament 2021. március 25-én állásfoglalást fogadott el, mely szerint ellenkező bírósági ítélet hiányában a jogállamisági mechanizmus működik, és a Bizottságnak jogi kötelessége megvédeni az EU pénzügyi érdekeit.Az állásfoglalás szerint a Parlament kész jogi lépéseket tenni a Bizottsággal szemben, ha az nem teljesíti kötelezettségeit.



Az EP-képviselők számos alkalommal felhívták a figyelmet arra, hogy veszélyben vannak az uniós alapértékek és kérték, hogy a hosszú távú költségvetés és a helyreállítási alap forrásai ne kerüljenek azoknak a kezébe, akik a demokrácia és az alapvető jogok ellenében tevékenykednek.

A 2020 október 7-én elfogadott jelentésükben a képviselők egy olyan új mechanizmus létrehozására szólítottak fel, amely megerősíti a jogállamiságot Európa-szerte, és hatékony szankciók bevezetését kérték az azt megsértő tagállamokkal szemben. Szerintük az uniós intézményeknek meg kell állapodniuk olyan egyértelmű szabályokban, amelyek összekapcsolják a jogállamiság tiszteletben tartását és az uniós pénzek folyósítását a tagállamok számára.

©Helmutvogler /Adobe Stock  

A jogállamiság kérdése


Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke a jogállamiságot az EU egyik alapértékeként határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok kormányait törvény kötelezi arra, hogy ne hozzanak önkényes döntéseket, és hogy az állampolgároknak mindig megvan a lehetősége, hogy azokat független bíróságokon támadhatják meg.

Magában foglalja a korrupció elleni küzdelem fontosságát is, amely igazságtalanul kedvez egyeseknek, vagy egy szűk rétegnek mások kárára. Emellett védi a média szabadságát, biztosítva, hogy az emberek megfelelő tájékoztatást kapnak a kormányzati intézkedésekről.

A jogállamiság helyzetének kérdése sok európait foglalkoztat, egy 2019-es Eurobarometer-felmérésben a válaszadók 85%-a nevezte a jogállamiság különböző aspektusait kulcsfontosságúak és nélkülözhetetlenek. A 2020 októberi Eurobarometer-felmérésből kiderül, hogy az európaiak 77%-a szerint a jogállamisághoz kell kötni az uniós kifizetéseket. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72%-a inkább (36%) vagy teljesen (36%) egyetért az elvvel.


Már léteznek uniós eszközök a jogállamiság védelmére


A jogállamiság védelmére már eddig is létezett uniós mechanizmus. A Bizottság szeptember 30-án ismertette éves jogállamisági jelentését, amely a jogállamiság helyzetére vonatkozó pozitív és negatív fejleményeket tartalmazza tagállamonkénti bontásban. A jogállamiság helyzetét Romániában és Bulgáriában 2007-es csatlakozásuk óta figyelemmel kíséri.

Éves jogállamisági párbeszéd folyt a Tanácsban is, a német elnökség pedig országspecifikus megbeszéléseket tartott öt országgal.

Ha a Bizottság úgy véli, hogy egy tagállam megsérti az uniós jogszabályokat, kötelezettségszegési eljárást indíthat, amely az Európai Bíróság által meghatározott pénzügyi szankciókhoz vezethetnek. Egy másik eljárás pedig az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke értelmében lehetővé teszi a Tanács számára, hogy ajánlásokat tegyen, vagy egyhangú döntéssel határozzon egy tagállam elleni szankciókról, ideértve akár a tagságának felfüggesztését is.


Új eszközök a jogállamiság megsértése ellen


Sok EP-képviselő szerint a jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem hatékonyak. Habár jelenleg is folyamatban vannak a 7. cikkben meghatározottak szerint a meghallgatások a Tanácsban Magyarország és Lengyelország helyzetéről, a Parlament januárban rámutatott, hogy a két tagállam esetében nem történt előrelépés a kritizált kérdések kezelésében.

Egy 2020. október 5-i plenáris vitán az EP-képviselők üdvözölték a Bizottság éves jogállamisági jelentését, de további lépéseket kértek, amelyek lehetővé teszik a szabályok betartatását. „A monitoring önmagában nem fogja visszaállítani az igazságszolgáltatás függetlenségét Lengyelországban, és nem fogja megmenteni az Indexet Magyarországon” - mondta Michal Šimečka (Renew Europe, szlovák) képviselő.

Október 7-én megszavazta az EP Šimečka jelentését, amely egy mechanizmus létrehozását kéri, hogy megszilárdítsa a már meglévő, jogállamiságot védő eszközöket, valamint egy új éves ellenőrzési ciklus bevezetését javasolja, országspecifikus ajánlásokkal, ütemtervekkel és a megvalósítás ellenőrzésével. Ez a ciklusnak szolgálna a 7. cikk szerinti eljárás elindításának, vagy a pénzügyi források felfüggesztésének alapjául.

Az EU pénzügyi érdekeinek védelme

A korrupció, vagy a nem független bíróságok rendszere miatt előfordulhat, hogy az adott tagállamban nincs eszköz, ami garantálja, hogy nem élnek vissza az EU-s pénzekkel. A Bizottság 2018-ban jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelynek célja az volt, hogy megvédje az uniós költségvetést a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló általánossá vált hiányosságokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatoktól.

A Parlament 2019 elején fogadta el álláspontját a témában. A javaslat összefüggött az EU hosszú távú költségvetéséről folytatott tárgyalásokkal, és a Parlament ragaszkodott hozzá, hogy a 2021–2027 közötti költségvetésről csak akkor szülessen megállapodás, ha megfelelő előrelépés történt e jogszabály ügyében.

Az EU vezetői 2020 júliusában megállapodtak abban, hogy a jogállamisághoz kötődő feltételrendszer kerül majd bevezetésre a költségvetés kapcsán. A német elnökség egy kompromisszumos megoldást javasolt az ősz elején, amely azonban az EP-képviselők többségének október 5-én elmondott véleménye szerint túl gyenge.

„Az a mechanizmus, amelyet a kiskapuk, vagy a nem eléggé határozott folyamatok miatt a valóságban nem lehet alkalmazni, csak azok érdekeit szolgálja, akik nem akarják, hogy bármilyen intézkedés történjen” - mondta Petri Sarvamaa (néppárti, finn) az október 5-i vitán.

Megállapodás a Tanáccsal


A képviselők októberben kezdték meg a tárgyalásokat a Tanáccsal. A jelentéstevők Petri Sarvamaa (néppárti, finn) és Eider Gardiazabal Rubial (szocialista, spanyol) voltak.

2020 november 5-én előzetes megállapodás született. A Parlament kéréseinek széles körét figyelembe vették, biztosították például, hogy az új jogszabály nem csak akkor érvényes, amikor például korrupció vagy csalás révén konkrétan visszaélnek az uniós forrásokkal. A jogszabály akkor is alkalmazható, ha a minden tagállam által tiszteletben tartandó alapvető jogok - például a demokrácia vagy az igazságszolgáltatás függetlensége - rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van - vagy hatása lehet - az uniós források kezelésére.

Az előzetesen elfogadott szöveg védelmet nyújt az uniós alapok kedvezményezettjeinek, mint a diákok, a gazdák, vagy civil szervezetek. Ők ugyanis panasszal élhetnek a Bizottság erre a célra felállított weboldalán, ahol segítséget kapnak ahhoz, hogy hozzájussanak a számukra megítélt összeghez. „Számunkra létfontosságú volt, hogy a végső kedvezményezetteket ne büntessük meg kormányuk esetleges jogsértése miatt, és továbbra is megkapják a nekik ígért pénzeket" - mondta Eider Gardiazabal Rubial.