Mit várnak a francia EP-képviselők attól, hogy hazájuk az EU soros elnöke?

Franciaország január 1-jén vette át az EU Tanácsának soros elnökségét. Összefoglaltuk, milyen elvárásai vannak a francia EP-képviselőknek a következő hat hónapra vonatkozóan.

Január 19-én, szerdán Emmanuel Macron francia elnök az EP-képviselőkkel vitatja meg a Tanács elnökségének politikai stratégiáját és prioritásait. Kövesse élőben a vitát 11:30-tól!

Az új elnökség a tervek szerint egy erősebb és szuverénebb Európáért dolgozik és törekszik majd arra is, hogy meggyőzze az európaiakat arról: a közös válasz a legjobb megoldás az előttünk álló kihívásokra.

Íme néhány az elnökség által bejelentett prioritások közül:

- A zöld átmenet

- A digitális platformok gazdasági szabályozása és elszámoltathatósága

- Szociális Európa

Az EU Tanács francia soros elnökségének prioritásairól itt tudhat meg többet.

Megkérdeztük a francia EP-képviselőket, mit várnak az elnökségtől. Íme a válaszaik:

François-Xavier Bellamy (néppárti) szerint a francia elnökség nem lehet kommunikációs gyakorlat. Két-három, egyértelműen meghatározott prioritás megvalósítására kell koncentrálni egyetlen cél, méghozzá a sebezhetőségeink csökkentése érdekében. Véleménye szerint az elnökségnek három konkrét tervre kell összpontosítania: „az energiaellátásra, a szén-dioxid-kiigazítási mechanizmusra és az európai bevándorlási politika reformjára”.

Sylvie Guillaume (szocialista) szerint a francia elnökség munkáját a társadalmi és éghajlati igazságosság iránti igénynek kell vezérelnie. Pontosabban azt várja Franciaországtól, hogy a Tanács elé terjeszti a "Fit for 55" klímacsomagot és intézményközi megállapodás születhet a minimálbérről szóló európai irányelvről. Az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatban, amely a francia elnökség másik prioritása, Sylvie Guillaume szeretné, ha a konferencia következtetései valódi figyelmet kapnának még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a szerződéseket módosítani kell.

Marie-Pierre Vedrenne (Renew) számára a francia elnökségének egyik prioritása az innovatív, társadalmilag igazságos és gazdaságilag felelős helyreállítás biztosítása. Vedrenne is úgy véli, hogy az elnökségnek egy egyesült Európáért kell dolgoznia, amely nem köt kompromisszumot az értékek tekintetében. „Egy olyan Európát kell erősítenünk, amely megvédi a világról alkotott elképzelését, és amely erősíti az összetartozás érzését” – tette hozzá.

A Zöldek/EFA nevében David Cormand és Michèle Rivasi úgy nyilatkoztak: „kötelességünk az Európai Uniót a jogállamiság irányába állítani, hogy minden ember alapvető jogait megvédjük”. Azt is elmondták, hogy a klímaválságnak és a környezetvédelemnek az Európai Unió és a francia elnökség prioritásai közé kell tartoznia. „Az ökológiai, szociális és demokratikus válságra való tekintettel Franciaországnak ismét meg kell erősítenie Európa ambícióit, és megoldásokat kell találnia az EU-t túl gyakran megbénító akadályok megszüntetésére” – zárták.

Jordan Bardella (Identitás) azt várja az elnökségtől, hogy az reformálja meg Schengen területét, és csak az európai állampolgárok számára tartsa fenn a szabad mozgást. A francia elnökség „az alkalom lehet arra, hogy végre megvalósítsuk azokat a bátor reformokat, amelyekre a franciák és Európa összes népe vár” – mondta Bardella EP-képviselő.

Manon Aubry (baloldali) szerint a francia elnökségnek teljes mértékben korunk két legsürgetőbb problémájára kell összpontosítania: a klímaválságra és az egyenlőtlenségek növekedésére. Kifejtette: Franciaországnak „egy ambiciózusabb zöld megállapodást kellene szorgalmaznia és védelmeznie, valamint harcolnia kell egy valós európai minimálbérért, és szorgalmaznia kell a jelenlegi gazdaságirányítási keret teljes átalakítását”.

Franciaország Szlovákiától vette át a Tanács soros elnökségét és 13. alkalommal tölti be a tisztséget. A következő ország a sorban Csehország lesz 2022. július 1-től.

További információ

• (megnyitás új fülön) A francia soros elnökség honlapja