Az antibiotikumrezisztencia egyre komolyabb probléma Európában
Évente 25 ezer ember hal meg úgynevezett szuperbaktériumok okozta megbetegedésben Európában. Az ilyen, antibiotikumoknak különösen ellenálló kórokozók száma pedig egyre nő.
(Videó idotartama:
)
Világszerte évente 700 ezer ember, ebből 25 ezer EU-s állampolgár hal meg antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban.
- Az antibiotikumok mellett ide tartozik minden olyan mesterséges vagy természetes eredetű szer, amellyel kiirtják vagy megakadályozzák a vírusok, gombák, vagy más mikróbák növekedését.
Mi okozza az antibiotikumrezisztenciát?
Az antibiotikum- és általában az antimikrobiális rezisztencia nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem az antibiotikumok tartós helytelen használata és túlhasználata miatt, valamint azért, mert az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a kórokozók változásával.
Hosszú távon antibiotikumrezisztencia kialakulásához vezethet például, ha vírusos megbetegedést antibiotikummal kezelnek, ha a fel nem használt gyógyszerekből származó hulladékot helytelenül kezelik és így a hatóanyag bekerül a talajvízbe, vagy ha az állattartás területén feleslegesen, megelőzésként alkalmaznak antibiotikumos kezelést. Utóbbi esetében a rezisztens kórokozó nem csak az állatokkal való közvetlen érintkezés során kerülhet át az emberre, de a táplálékláncon keresztül is.
Az EU 1999 óta 1,3 milliárd eurót fektetett az antimikrobiális rezisztencia kutatásába, de az egyre több ellenálló kórokozó miatt az EP-képviselők további lépéseket sürgetnek.
Mit tehet az EP?
Az antimikrobiális rezisztencia elleni uniós fellépésre válaszul Karin Kadenbach (szocialista, osztrák) saját kezdeményezésű jelentését szeptember 12-én fogadta el a Parlament plenáris ülése. Ebben az EP-képviselők:
- Hangsúlyozzák, hogy itt is az „Egy Föld egy egészségügy” megközelítésnek kell érvényesülnie, hiszen az emberi és állati egészségügy valamint a környezet szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a kórokozók állatról emberre, emberről állatra vándorolhatnak.
- Kiemelik az antimikrobiális szerek helyes és körültekintő használatának fontosságát, felszólítanak az embereknek és az állatoknak adott antibiotikumok kereskedelmének szigorítására, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítására.
- Új szerek kifejlesztését kérik, mivel az antimikrobiális szerek fejlesztése és kutatása jelentősen lelassult az elmúlt húsz évben.
- Olcsóbban, széles körben elérhetővé tennék az olyan gyors diagnózisteszteket, amellyel már egy háziorvosi rendelés alatt is megállapítható, hogy bakteriális vagy vírusos fertőzéssel állnak szemben.
- Tájékoztató kampányokat javasolnak, amelyben egyrészt a megelőzésre és a higiéniára hívnák fel a figyelmet, másrészt tudatosítanák a túlzott gyógyszerszedés és az öngyógyítás kockázatait.
Állatorvosi gyógyszerek
Az egészségügyi szakbizottság nemrég elfogadta azt az előzetes megállapodást a Tanáccsal, amely az állattenyésztésben használatos antibiotikumokra vonatkozik.
Ezentúl korlátozzák az állattenyésztésben megelőzésre, vagy csoportosan beadott antibiotikumok használatát, az importált élelmiszereknek pedig ebből a szempontból is meg kell felelniük az uniós előírásoknak.
Mik a következő lépések?
A Parlament várhatóan az októberi második plenáris ülésen szavaz a jelentésről.
Az EU közegészségügy területén végzett munkájáról ide kattintva olvashat többet.