EP-képviselők vizsgálták, hogyan kezeli Törökország a menekültválságot
Gülhan fizikát hallgatott Latakia egyik egyetemén, amikor Szíriában kitört a polgárháború. Most 32 éves, immár négy éve él az Osmaniye menekülttáborban Törökország déli részén. Ez az életforma mára már természetessé vált az ő és három gyermeke számára. A szír polgárháború a II. világháború óta nem látott mértékű humanitárius válságot idézett elő. A múlt héten az EP két delegációja Törökországba látogatott és menekültekkel is találkozott, akiknek az életét felforgatta a háború.
Gülhan szíriai állampolgár, története egy volt a számos közül, amelyet az EP delegációinak tagjai hallottak törökországi látogatásuk során. A Parlament állampolgári jogi szakbizottságának és költségvetési szakbizottságának tagjai február 8 és 11 között jártak az országban.
A Szíriában mintegy öt éve tartó harcok következtében már több mint 250 ezer szír veszítette életét és Gülhan csak egy a mintegy 11 millió menekült közül, akiknek el kellett hagyniuk otthonukat.
A szír menekültválság egyik gócpontja Törökország, ahol eddig mintegy 2,5 millió szír menekültet regisztráltak. Az EP-képviselők a kezdetektől fogva figyelemmel követik a problémát, a januári plenáris ülésén arra kérték a tagállamokat, hogy mielőbb folyósítsák Törökországnak a beígért 3 milliárd eurós menekülttámogatási keretet.
Állampolgári jogi szakbizottság
Az állampolgári jogi szakbizottság 7 főből álló delegációja Sylvie Guillaume (szocialista, francia) vezetésével a Nizip menekülttáborba látogatott február 9-én. A tábor a szír határtól 45 kilométerre fekszik és mintegy 15 ezer szír menekültnek ad szállást. Sylvie Guillaume elmondta, hogy a Parlament látja és értékeli a munkát, amelyet a török hatóságok és a helyi szervezetek végeznek a menekültekért.
A delegáció tagjai szerint rendkívüli, ahogyan a törökök szállást, élelmet, egészségügyi ellátást és oktatást biztosítanak a menekülttáborokban élők számára. Az EP-képviselők kiemelték ugyanakkor, hogy a Törökországban élő szír menekültek mindössze 10 százaléka él menekülttáborban.
Sylvie Guillaume elmondta: „Tisztán látszik a különbség azok életvitele között, akik menekülttáborban, és akik azon kívül élnek. A táborokon kívül élők helyzete nagyon bizonytalan és sürgősen segítségre szorulnak, főként az oktatás és a munkakeresés terén”. A becslések szerint a szír menekültek több mint fele gyermek, a táborokon kívül élő iskoláskorúaknak pedig mindössze 14 százaléka jár iskolába.
Törökország mára a legnagyobb számú menekültet befogadó ország lett a világon. Az állampolgári jogi szakbizottság tagjai a török hatóságok és az ENSZ menekültügyért felelős ügynöksége képviselőivel is találkoztak Ankarában, hogy minél teljesebb képet kapjanak a törökországi helyzetről. Az EP-képviselők egy menekülteket regisztráló központba is ellátogattak.
Költségvetési szakbizottság
A költségvetési szakbizottság tizenegy tagja szintén a múlt héten utazott Törökországba, hogy az országnak folyósított, szír és iraki menekültek befogadására szánt uniós támogatások felhasználásáról egyeztessen a török hatóságokkal.
A delegáció február 10-én ellátogatott az Osmaniye tartományban lévő menekülttáborba, ahol szír családokkal találkoztak. Jean Arthuis (liberális, francia), a delegáció vezetője a látogatás után elmondta: „Érezni lehet a türelmetlen várakozást, hogy visszatérhessenek az országukba. Az kell, hogy legyen a prioritás, hogy békét teremtsünk a Közel-Keleten, mert csak a béke fogja tudni megoldani a migráció problémáját”.
A törökországnak folyósítandó 3 milliárd eurós menekülttámogatási keretről beszélve Jean Arthuis kiemelte, hogy mielőbb meg kell kezdeni a támogatás felhasználását: „Nagyon fontos az átláthatóság a törökök részéről. Valódi szükséghelyzet van és ilyenkor a bizalom elengedhetetlen, ha gyorsan akarunk cselekedni”.
Az Osmaniye menekülttáborban az EP-képviselők ellátogattak az EU által alapított élelmiszerüzletbe és könyvtárba. A delegáció az ENSZ menekültügyért felelős ügynöksége, az Élelmezési Világprogram, a UNICEF és a török kormány képviselőivel is találkozott.
Hogyan segíti az EU a szír válság megoldását?
Az Európai Unió és tagállamai fordították nemzetközi szinten a legnagyobb összeget a szír válság megoldására, mintegy 5 milliárd eurót adományozva humanitárius, fejlesztési és gazdasági célokra. Az EP-képviselők február 2-án vitatták meg a Törökországnak folyósítandó 3 milliárd eurós menekülttámogatási keretet és reményüket fejezték ki, hogy a támogatás jelentős lépés lesz a válság megoldása felé.
Törökország amellett, hogy a legtöbb menekültet befogadó ország, a legnépszerűbb tranzitország is a migránsok számára, akik akár életük kockáztatása árán is útnak indulnak Európába. 2015-ben több mint 850 ezer, Törökországból a tenger felől Görögországba érkező menekültet regisztráltak, többségük szíriai.
Egyelőre nem látszik, hogy a menekültáradat csökkenne. Az ENSZ menekültügyért felelős ügynökségének legfrissebb adatai szerint 2016 első hat hetében több mint 80 ezer menekült és migráns érkezett hajóval Európába. Ez több, mint a 2015 első négy hónapjában összesen érkezettek száma. Idén már mintegy 400 ember veszítette életét, ahogy a tengeren keresztült próbált eljutni Európába.
A szír konfliktusról ide kattintva lehet többet megtudni, a menekültválságról pedig összefoglalónkban lehet olvasni. Az EP delegációinak törökországi látogatásáról készült Storify-oldalunk itt érhető el.
További információ
- Állampolgári jogi szakbizottság
- Költségvetési szakbizottság
- (megnyitás új fülön) Storify-oldalunk az EP delegációinak törökországi látogatásról
- (megnyitás új fülön) Fotógaléria a törökországi látogatásról
- (megnyitás új fülön) Audiovizuális anyagok
- Opens in a new window Tények a szíriai válságról (2016. február, angolul)
- (megnyitás új fülön) Háttéranyag a szíriai válságról (2016. január, angolul)