Menedékkérelmek: a képviselők szerint központi, Uniós rendszerre és nemzeti kvótákra van szükség
Az EU menekültügyi rendszere képtelen megbirkózni a migránsok egyre növekvő számával, ezért a dublini szabályok radikális átalakítására van szükség, mondták szerdán az EP állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) képviselői. Javaslatuk szerint a menekültügyi kérelmeket egy központi rendszerben kellene begyűjteni és szétosztani. A tagállami kvótákat is magában foglaló rendszer az úgynevezett hotspot-okra épülne, az Európába érkező menekülteket ugyanis innen osztanák szét.
A bizottság által elfogadott határozat a Dublin III rendelet felülvizsgálatát javasolja (ez a jogszabály állapítja meg, hogy melyik állam felelős a menedékkérelmek elbírálásáért). A Roberta Metsola (EPP, Málta) és Kashetu Kyenge (S&D, Olaszország) által jegyzett határozati javaslatot 44 igen szavazattal, 11 ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadták el.
"A helyzet rendkívül súlyos. Tavaly 3771 ember veszett a tengerbe, idén pedig már 450-en fulladtak meg, köztük 77 gyermek. Politikusként kötelességünk tenni róla, hogy belőlük ne csak névtelen statisztikai adat legyen, hiszen hús-vér emberekről, valódi életekről beszélünk. Mindannyiunknak többet kell tennie, nem lehetünk közönyösek. Ahogy a jelentés is hangsúlyozza, minden területen cselekedni kell" - mondta a szavazás után Roberta Metsola.
"Európának a migrációt a tagállami szolidaritást és a globális perspektívát szem előtt tartva kell kezelnie. Olyan globális válságkezelésre van szükség, amely a szolidaritáson alapul, arányosan osztja el a felelősséget és az emberi életet, illetve az alapvető jogokat helyezi a középpontba" - tett hozzá Kashetu Kyenge.
Az elfogadott szöveg hangsúlyozza, hogy a mostani menekültügyi rendszer nem veszi kellőképpen figyelembe az EU külső határain található országokra nehezedő migrációs nyomást. A képviselők olyan változtatásokat követelnek, amelyek nagyobb szolidaritást, igazságos viszonyokat, megosztott felelősséget, illetve a menedékkérelmek gyors elbírálását biztosítják.
A határozat megjegyzi, hogy 2015-ben 1 millió 830ezer ember lépte át szabálytalanul az EU külső határait (ez a szám 2014-ben 282 500 volt) és mintegy 1 millió 400 ezren kértek nemzetközi védelmet az EU, Norvégia és Svájc területén. A kérelmek száma különösen tavaly áprilistól nőtt meredeken.
A menedékkérők áthelyezése és a menekültek áttelepítése
A határozat felszólítja a tagállamokat, hogy a menedékkérők azonnali áthelyezése kapcsán tartsák magukat vállalt kötelezettségeikhez, hiszen idén március 3-ig a Görögországban és Olaszországban áthelyezésre váró 106 ezer menedékkérőből csupán 660-at került át ténylegesen más Uniós országba.
A menekültek letelepítése kapcsán a képviselők szerint mindenképp "kötelező érvényű törvényhozási megközelítésre" van szükség. Hogy ennek igazi hatása legyen, ahhoz az Unió területén menedéket kérők számához mérten is jelentős számú menekültet kell áttelepíteni.
Az úgynevezett hotspot-ok működésével kapcsolatban a bizottság tagjai technikai és pénzügyi segítséget kérnek olyan országok, mint Olaszország és Görögország számára, ahová a menedékkérők Európán belül először érkeznek, mert ez hozzásegítené őket ahhoz, hogy minden migránst regisztrálni tudjanak. A szóban forgó tagállamokat ugyanakkor arra kérik, hogy a felajánlott támogatást fogadják el.
A képviselők felhívják a figyelmet a gyermekek, különösen a kísérő nélkül érkező kiskorúak kiszolgáltatott helyzetére és olyan rendszer létrehozását sürgetik, amely hatékony védi a gyermekeket az erőszak és kizsákmányolás minden formájától.
A schengeni térség
A jelentés szerint aggasztó, hogy egyes tagállamok lezárják határaikat vagy átmeneti határellenőrzést vezetnek be, mivel ezek az intézkedések a schengeni térség zavartalan működését veszélyeztetik.
Visszaküldés
Új, Uniós szintű visszafogadási megállapodásokra van szükség, amelyek felülírják a tagállamok közötti, illetve a harmadik országokkal kötött kétoldalú megállapodásokat - javasolják a képviselők. A bizottság tagjai kitartanak amellett, hogy a migránsokat csak abban az esetben szabad visszaküldeni egy másik országba, ha az adott állam számukra biztonságos.
A következő lépés
A jelentésről az áprilisi 13-i strasbourgi plenáris ülés fog szavazni.
Eljárás: Nem jogalkotási állásfoglalás
(Videó idotartama:
)
(Videó idotartama:
)
(Videó idotartama:
)
Kapcsolatok:
-
Estefania NARRILLOS
Press Officer -
Balint LINDER
Kapcsolattartási adatok: