Egyre sürgetőbb kérdés a gázellátás biztonsága Európában
Infografikán mutatjuk be, hogyan alakul a földgázellátás az uniós tagállamokban, és hogyan tesz az EU a gázellátás biztonságáért.
Felkészültebbek lesznek az uniós tagállamok a gázellátási krízishelyzetekre annak a mechanizmusnak köszönhetően, amelyet szeptember 12-én, kedden fogadott el a Parlament.
A földgáz egyre nagyobb szerepet játszik Európa energiafogyasztásában - szemben például a kőolajjal és a kőszénnel. A gázkészlet csaknem felét fűtésre és hűtésre használják, jelentős részét (16,4%) pedig villamos energia termelésére.
A földgáznak Magyarországon kiemelkedő szerepe van az energiaszektorban, az energiafogyasztás csaknem 30%-át adja.
Az importra támaszkodik az EU
Az Unió a földgáz kétharmadát importból szerzi be, főként Oroszországból, Norvégiából, Algériából és Katarból. Az uniós tagállamok nagy része teljes mértékben az importra támaszkodik és általában egy helyről, például kizárólag Oroszországtól szerzi be a földgázt.
A földgázellátás biztonsága
Mindig kockázatos, ha egy tagállam csupán egyetlen országra támaszkodik, vagy egyetlen útvonalon szerzi be a földgázt, hiszen ez akár technikai problémák esetén, akár gazdasági, vagy politikai döntések következtében veszélyeztetheti az ország gázellátását.
Az EU éppen egy ilyen problémát követően változtatott a gázellátás biztonságára vonatkozó szabályokon 2010-ben. Kötelezte a tagállamokat arra, hogy krízishelyzet esetén is biztosítsák a lakások és a fontos intézmények, például kórházak számára a gázellátást. 2014-ben az Európai Bizottság tesztelte is a gázellátás biztonságát, és arra jutott, hogy az uniós tagállamok csak akkor lesznek ellenállóak a krízishelyzetekben, ha szorosabbra fűzik az együttműködést.
Ezért a Bizottság tavaly a 2010-es szabályok frissítését javasolta többek között azzal a kiegészítéssel, hogy ha egy tagország bajba kerül, hivatalos vészjelzést tud majd leadni és ezzel a gázellátás folyamatosságát lehetővé tévő segítségben részesül szomszédjaitól.
„A szolidaritás azt jelenti, hogy nehéz időkben küldeni lehet gázt egyik országból a másikba, hogy biztosítva legyen az összes háztartás, a fontos társadalmi szolgáltatásokat ellátó intézmények, mint például kórházak, valamint egyes gázerőművek gázellátása az áramszünetek elkerüléséhez” - mondta Jerzy Buzek (néppárti, lengyel) jelentéstevő.
A Parlament és a Tanács áprilisban kötött előzetes megállapodást a végleges szövegről, erről döntött szeptember 12-én, kedden a plenáris.
