2018-ban az Európai Parlament a klímaváltozás elleni küzdelmet segítő, valamint az EU fosszilis tüzelőanyag-importtól való függőségének csökkentését, és a háztartások saját zöldenergia-termelését támogató jogszabályt fogadott el.

Ez a jogalkotási csomag a megújuló energiáról, az energiahatékonyságról és az ellenőrzési mechanizmusról szóló törvényből áll.

A megújuló energiafelhasználásról és az energiahatékonyságról szóló törvények jelenleg felülvizsgálat alatt állnak, hogy hatékonyabban támogassák az EU-t abban, hogy elérje a 2021-ben zöld megállapodás keretében kitűzött új, ambiciózus klímapolitikai célokat. A megújuló energia részarányának növelése és az energiahatékonyság javítása szintén hozzájárul ahhoz, hogy Európa csökkentse a függőségét fosszilis tüzelőanyag-import, amely nagyrészt Oroszországból érkezik.

Bővebben a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos uniós fellépésekről.

A megújuló energiaforrások növelése

A megújuló energiaforrásokból felhasznált energia aránya az elmúlt években több mint a duplájára nőtt: a 2004. évi 9,6%-ról 2020-ra 22,1%-ra emelkedett. Ezzel az EU elérte a 20%-os célkitűzését.

A jelenlegi szabályok szerint 2030-ra a megújuló energia aránya legalább 32% kell legyen, de ezt a célt felülvizsgálták és 2022 szeptemberében a Parlament a cél 45 százalékra emelésére szólított.

Magyarország és a többi uniós tagállam célkitűzéseiről itt írtunk bővebben.

Az energiahatékonyság fejlesztése

Az energiahatékonyság javítása nemcsak a széndioxid-kibocsátást, hanem az EU energiaimportra költött büdzséjét is csökkentheti, amely éves szinten mintegy 330 milliárd euróra rúg. Éppen ezért az uniós jogalkotók a 2018-ban elfogadott, 2030-ra kitűzött 32,5%-os energiahatékonysági cél aktualizálásán dolgoznak. Az energiahatékonyság azt jelenti, hogy kevesebb energiát kell felhasználni ugyanazon eredmény eléréséhez.

Az új célok, amelyeket 2022 szeptemberében a Parlament is támogatott a végső energiafogyasztás legalább 40%-os és a primerenergia-fogyasztás 42,5%-os csökkentése. A végső energiafogyasztás a végső fogyasztók által felhasznált energiát jelenti (például a háztartások villamosenergia-fogyasztását), míg a primerenergia-fogyasztás az országon belüli teljes energiaszükségletet jelenti (például villamosenergia-termeléshez elégetett tüzelőanyag).

Az egyik legfontosabb terület az energiapazarló épületek fűtésének és hűtésének korszerűsítése, mivel ezek energiafelhasználása az EU teljes igényének 40%-át teszi ki, és 75%-uk a legkisebb mértékben sem energiatakarékos.

A Parlament 2018 áprilisában elfogadta az épületek energiahatékonyságáról szóló jelentését. Az új szabályok szerint az uniós tagállamoknak ki kell alakítaniuk egy hosszú távú nemzeti stratégiát a lakó- és nem lakóépületek felújításának támogatására. A cél, hogy 2050-re az európai épületek közel nulla energiát használjanak.

Az EP emellett egyszerűbb energiafogyasztási címkékre vonatkozó szabályozást fogadott el 2017-ben a háztartási gépekre, mint például a porszívókra, vagy a tévékre. A technológiai fejlődéssel lépést tartó új, A-tól G-ig tartó jelölési rendszer jóvoltából egyszerűbb lesz energiatakarékos gépek révén villanyszámlánkat csökkenteni, a gyártókat pedig arra sarkallja, hogy még többet fektessenek az energiafogyasztás mérséklésébe.

Ellenőrző mechanizmusok

2018-ban az EP-képviselők új szabályokat fogadtak el az úgynevezett „energiaunió kormányzásról” is, amellyel egyrészt ellenőriznék, hogyan állnak a tagállamok a 2030-as energetikai és klímaváltozással kapcsolatos célkitűzések végrehajtásában, másrészt együttműködési lehetőséget adnának arra az esetre, ha egy tagállam lemaradna, és közösen kellene behozni az így keletkező uniós lemaradást.

A szeptemberi plenáris ülésen a képviselők megvitatják és szavaznak a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos frissítésekről.

Mik a következő lépések?

A Parlament és a Tanács megkezdi a tárgyalásokat az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó szabályok frissítéséről.

Az EP klímaváltozás elleni küzdelme:

• Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és intézkedései

• Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek

Ezt a cikket eredetileg 2018-ban tettük közzé, majd frissítettük, hogy tükrözze a jelenleg tárgyalt ambiciózusabb célokat.