Bántalmazás, bizonytalan munkahelyek és egyenlőtlenség - a Covid19 hatása a nőkre (infografika) 

 
 

A járvány tovább növelte a nemek közti egyenlőtlenségeket és rontott az erőszaknak kitett nők helyzetén is. Sokan bizonytalan munkahelyeken dolgoznak, vagy nincs egészségbiztosításuk.

Egy évvel a koronavírus járvány kitörése után a pandémia hatása nem csak a társadalomban és gazdaságban, de a nemek közti egyenlőségben is megmutatkozik, veszélyeztetve az eddig elért eredményeket, 47 millió nőt és lányt a szegénységi küszöb alá szorítva.

Ugyan a nők jogainak érvényesítéséről szóló Pekingi Nyilatkozat elfogadásának tavaly volt a 25. évfordulója, a nemek közötti egyenlőség megteremtéséig még mindig hosszú az út. A nemek közötti egyenlőség mutatója az EU-ban 67,9% volt a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) 2018-as adatai szerint és ha a jelenlegi ütemben haladunk, még legalább 60 évre van szükség a teljes egyenlőség eléréshez.

Arról, hogy az Európai Parlament mit tesz a nemek közti egyenlőség eléréséért ide kattintva tudhat meg többet, az eddigi mérföldkövekről pedig itt írtunk.

Több nő a frontvonalban


Az EU-ban dolgozó, a járványnak leginkább kitett 49 millió ápoló 76%-a nő.

A nők felülreprezentáltak a világjárvány alatt változatlanul nyitva tartó, működő munkahelyeken: a kereskedelemben és a gyermekgondozásban is. Az EU-ban dolgozó pénztárosok 82% -át nők teszik ki, és a háztartási takarítók, valamint otthonápolók 95% -át is ők képviselik. 

Infografika a frontvonalban dolgozókról  

Növekszik a bizonytalan munkahelyek száma

A nők a járvány által leginkább érintett szolgáltató szektorban is felülreprezentáltak, ahol a dolgozók 84%-át adják a 15-64 év közötti korosztályban. A pandémia következtében sokak veszítették el állásukat a szektorban.

De nem csak a szolgáltató szektorban dolgozó nők helyzete vált nehézzé az utóbbi hónapokban. A karantén hatással volt a gazdaság azon ágazatait is, ahol magas a női foglalkoztatottak száma, ilyenek az óvodák, a titkárságok és a házimunka területe is.

Az EU-ban a nők több mint 30% -a részmunkaidőben dolgozik és informálisan foglalkoztatják, ami bizonyos mértékben a munkajogok és a szociális védelem, egészségügyi ellátás és egyéb előnyök hiányával jár.

A nők esetében sokkal valószínűbb az is, hogy szabadságot vesznek ki a gyermekek és hozzátartozók gondozása miatt, és a koronavírus miatti korlátozások idején gyakran szimultán dolgoztak távmunkában és gondozták a gyermekeket.

Munkanélküliség és bizonytalan munkaheyek 2020-ban (infografika)  

A nemek közti bérszakadékról az EU-ban és az EP vonatkozó lépéseiről a linkelt cikkekben írtunk bővebben.

A nők elleni erőszak terjedése


Az EU-ban hetente körülbelül 50 nő veszíti életét családon belüli erőszak következtében, és ez a szám a korlátozások idején tovább nőtt. Az áldozatoknak ráadásul nehezebbé vált a segítség kérés is.

A világjárvány miatti fokozottabb internethasználata növelte a nemi alapú online erőszak megjelenését és a gyermekek, különösen a lányok online szexuális bántalmazását. Számos tagállam új intézkedéseket hozott, a járvány alatti nemi alapú erőszak felszámolásáért.

A Parlament lépései


A március 8-ai nemzetközi nőnap közeledtével a Parlament az egyenlőtlenségek kezelésére szólít fel, és több különböző programmal is készül, amelyeket online is lehet követni. Március 8-án a plenáris ülés élőben ide kattintva követhető.

A nőjogi szakbizottság március 4-én parlamentközi találkozót szervez, hogy felhívja a figyelmet arra, mivel kell szembenézniük a nőknek a koronavírus okozta válság miatt. A konferencia címe:„Erősek vagyunk: nők a Covid19 elleni küzdelem élén”.

A március 3-án rendezett, a női tudósokra és ápolókra fókuszáló webináriumon a gyógyszeripar kutatói, a nemek közötti egyenlőség szakértői, az egészségügyi- és szociális munkások, valamint az EP-képviselők találkoznak. Az eseményen Dr Karikó Katalin (BioNTech) is felszólal. A webináriumot magyar tolmácsolással is lehet követni.