Az üvegházhatású gázok csökkentése az EU-ban: nemzeti célkitűzések 2030-ra
A közös kötelezettségvállalási rendelet nemzeti célkitűzéseket határoz meg az üvegházhatású gázok csökkentésére, hogy az EU elérje a klímasemlegességi célokat 2050-re.
A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében az EU ambiciózus célokat tűzött ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az EU 2050-re klímasemlegességet szeretne. Ezt, valamint a 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentési célt az európai klímaváltozási törvény tartalmazza. Az EU különféle kezdeményezéseket indított e célok elérése érdekében. Ezek egyike a közös kötelezettségvállalási rendelet, amelyet az „Irány az 55%!” jogalkotási csomag részeként aktualizálnak.
Miért fontos a közös kötelezettségvállalási rendelet?
A közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező érvényű célokat határoz meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről minden tagállamban a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban, mint például a közlekedés, a mezőgazdaság, az épületek és a hulladékgazdálkodás. Ezek az ágazatok adják az EU üvegházhatású gázkibocssátásának nagy részét (az EU teljes kibocsátásának körülbelül 60%-át).
Ahhoz, hogy ezeket a vállalásokat tagállami szinten be tudja tartatni, a közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határoz meg a tagállamok számára a 2021–2030-as időszakra.
A Parlament 2023. március 14-én megszavazta, hogy 2030-ra 30%-ról 40%-ra emelkedjen az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének célértéke a 2005-ös szinthez képest.
A javasolt nemzeti kibocsátási küszöbök
Most először minden tagállam köteles 10 és 50% között csökkenteni a kibocsátását. A nemzeti célok az egyes országok egy főre jutó bruttó hazai termékétől és költséghatékonyságától függően változnak. Ezenkívül a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ne lépjék túl az éves károsanyag-kibocsátásukat.
Tagállam |
Korábbi 2030-as cél 2005-höz képest |
Új 2030-as cél 2005-höz képest (a Bizottság javaslata) |
Luxemburg |
-40% |
-50% |
Svédország |
-40% |
-50% |
Dánia |
-39% |
-50% |
Finnország |
-39% |
-50% |
Németország |
-38% |
-50% |
Franciaország |
-37% |
-47.5% |
Holandia |
-36% |
-48% |
Ausztria |
-36% |
-48% |
Belgium |
-35% |
-47% |
Olaszország |
-33% |
-43.7% |
Írország |
-30% |
-42% |
Spanyolroszág |
-26% |
-37.7% |
Ciprus |
-24% |
-32% |
Málta |
-19% |
-19% |
Portugália |
-17% |
-28.7% |
Görögország |
-16% |
-22.7% |
Szlovénia |
-15% |
-27% |
Csehország |
-14% |
-26% |
Észtország |
-13% |
-24% |
Szlovákia |
-12% |
-22.7% |
Litvánia |
-9% |
-21% |
Lengyelország |
-7% |
-17.7% |
Horvátország |
-7% |
-16.7% |
Magyarország |
-7% |
-18.7% |
Lettország |
-6% |
-17% |
Románia |
-2% |
-12.7% |
Bulgária |
0% |
-10% |
Forrás: A Bizottság javaslata az (EU) 2018/842 rendelet frissítésére
A tagállamok korlátozott rugalmassággal rendelkeznek a korábbi évekből megtakarítható kibocsátások mennyiségét illetően, akárcsak a következő évekből kölcsönkérhető mennyiséget, illetve azt illetően, hogy mennyi kibocsátási egységgel kereskedhetnek más uniós országokkal.
A Parlament kérésére az elszámoltathatóság biztosítása érdekében a tagállamok hozzáférhető formában közzéteszik az erőfeszítések megosztásáról szóló rendelet szerinti nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos információkat.
A rendeletet a Tanácsnak hivatalosan jóvá kell hagynia, mielőtt hatályba lép.
Egyéb kezdeményezések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére
Léteznek további intézkedések is, amelyek segítik az EU-t a klímaváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalások teljesítésében:
- Új limit az autók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátására
- Kibocsátási-díjat fizethet, aki megkerülné a szabályokat
-
A repülésből és hajózásból származó károsanyag-kibocsátás számokban
Infografikánk az EU 2020-ra kitűzött éghajlatváltozási céljainak eléréséről.