A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében az EU ambiciózus célokat tűzött ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az EU 2050-re klímasemlegességet szeretne. Ezt, valamint a 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentési célt az európai klímaváltozási törvény tartalmazza. Az EU különféle kezdeményezéseket indított e célok elérése érdekében. Ezek egyike a közös kötelezettségvállalási rendelet, amelyet az „Irány az 55%!” jogalkotási csomag részeként aktualizálnak.

Miért fontos a közös kötelezettségvállalási rendelet?

A közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező érvényű célokat határoz meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről minden tagállamban a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban, mint például a közlekedés, a mezőgazdaság, az épületek és a hulladékgazdálkodás. Ezek az ágazatok adják az EU üvegházhatású gázkibocssátásának nagy részét (az EU teljes kibocsátásának körülbelül 60%-át).

Ahhoz, hogy ezeket a vállalásokat tagállami szinten be tudja tartatni, a közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határoz meg a tagállamok számára a 2021–2030-as időszakra.

A rendelet hatálya alá tartozó ágazatok jelenlegi csökkentési célja 2030-ra 29%. Az európai zöld megállapodás céljaival összhangban azonban ezt a számot felül kell vizsgálni. A Parlament június 8-án megszavazta, hogy 2030-ig a cél 40% legyen.

A javasolt nemzeti kibocsátási küszöbök

 
Amikor az EU meghatározta, hogy melyik tagállam mennyivel járul hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, figyelembe vette többek között a tagállamok GDP-jét is. Az egyes országok célkitűzései 2030-ra így -10%-tól -50%-ig terjednek (a 2005-ös adatokhoz képest), és együtt adják ki az uniós szintű 40%-os csökkentést.

 Forrás: A Bizottság javaslata az (EU) 2018/842 rendelet frissítésére

Minden EU-tagállam kibocsátáscsökkentési stratégiát dolgoz ki annak érdekében, hogy a kibocsátást az időszak során állandó ütemben csökkentsék.

A rendszer azonban rugalmas. A tagállamok például éves kibocsátási egységeket utalhatnak, kölcsönözhetnek egymásnak egyik évről a másikra. A Bizottság további tartalék felállítását javasolta. A nemzeti kibocsátáscsökkentési célok eléréséért küzdő tagállamok bizonyos feltételek teljesülése esetén támaszkodhatnának erre a tartalékra.

A Parlament javaslata

AZ EP-képviselők nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot szeretnének a tagállamok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban, valamint kevesebb rugalmasságot a kibocsátási egységek kölcsönvételét vagy átutalását illetően. A Bizottság által javasolt kiegészítő tartalékot is el akarják törölni.

A Parlament most megkezdheti a tárgyalásokat a Tanáccsal a végső szabályokról.

Egyéb kezdeményezések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére

Léteznek további intézkedések is, amelyek segítik az EU-t a klímaváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalások teljesítésében:

• Új limit az autók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátására
• Kibocsátási-díjat fizethet, aki megkerülné a szabályokat

• A repülésből és hajózásból származó károsanyag-kibocsátás számokban

Infografikánk az EU 2020-ra kitűzött éghajlatváltozási céljainak eléréséről.