Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és intézkedései 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Összefoglaltuk, hogy az „Irány az 55%!” csomag részeként milyen intézkedéseket hoz az Európai Unió a kibocsátás csökkentésére irányuló célok eléréséért.

Az EU elkötelezett az üvegházhatású gázok kibocsátása mellett ©AP Images/European Union-EP  

Az EU klímaváltozási céljai


A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében a Parlament elfogadta az európai klímatörvényt, amely az EU 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célját 40%-ról legalább 55%-ra emeli, és 2050-ig jogilag kötelező érvényűvé teszi a klímasemlegességet.

Az uniós klímarendelet az európai zöld megállapodás része, amely kijelöli az utat az éghajlatsemlegesség felé.

A klímacélok elérése érdekében a Unió egy ambiciózus jogszabálycsomagot is előterjesztett, amely „Irány az 55%!” csomag néven ismert. Ez 13, egymással összefüggő felülvizsgált törvényből és hat törvényjavaslatból áll, melyek a klímára és az energiára fókuszálnak.

Ide kattintva infografikánkból megtudhatja, hogyan áll az EU a klímacélok elérésében.

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének reformja


A rendszer az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt, amelyekért pedig aukciók keretében fizetniük kell. A fel nem használt kvótát eladhatják.

Az ETS több mint 11 ezer erőművet és gyárat érint és az Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 40%-át lefedi.

Annak érdekében, hogy az ETS összhangba kerüljön az európai zöld megállapodás kibocsátáscsökkentési céljaival, az EU a rendszer frissítésén dolgozik. A Parlament szeretné, ha az ETS-ágazatokban a kibocsátás 2030-ra 63%-kal csökkenne a 2005-ös szinthez képest, szemben a Bizottság 61%-os javaslatával.


A kibocsátás-kereskedelmi rendszerről és reformjáról ide kattintva lehet többet megtudni.

A szállításból származó kibocsátások csökkentése


Repülőgépek és hajók kibocsátása

A polgári repülés az EU közlekedéséből származó összes kibocsátásának 13,4%-át teszi ki. 2022. június 8-án a Parlament támogatta a légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát, amely minden, az Európai Gazdasági Térségből induló járatra vonatkozna, beleértve a területen kívülre érkezőket is.

A képviselők szeretnék, ha a használt étolaj, a szintetikus üzemanyag vagy akár a hidrogén fokozatosan a repülőgép-üzemanyag normává válna és a beszállítók 2025-től elkezdenének fenntartható üzemanyagot szállítani, 2050-re pedig elérnék az EU repülőterein az összes repülőgép-üzemanyag 85%-át.

A Parlament az ipar dekarbonizációját is fel akarja gyorsítani az ETS tengeri szállításra való kiterjesztésével.

A képviselők szeretnék elérni, hogy a tengeri ágazat a 2020-as szinthez képest 2%-kal, 2035-tól 20%-kal, 2050-től pedig 80%-kal csökkentse a hajók károsanyag-kibocsátását. A csökkentésnek az 5000 tonna feletti hajókra kell vonatkoznia, ezek adják ugyanis a CO2-kibocsátás 90%-át.

További információk a repülőgépek és hajók kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós intézkedésekről.

Károsanyag-kibocsátó autók az utakon


A Parlament támogatta a Bizottság személygépkocsik és kisteherautók nulla kibocsátására vonatkozó javaslatát 2035-ig. A köztes kibocsátáscsökkentési célokat 2030-ra a személygépkocsik esetében 55%-ban, a kisteherautók esetében pedig 50%-ban határoznák meg.

Bővebben az autókra vonatkozó új CO2-célértékekről.

E célok elérése érdekében a 2035-től forgalomba kerülő összes új autó nulla károsanyag-kibocsátású kell legyen, vagyis nem bocsáthat ki semmilyen CO2-t. Ezek a szabályok nem érintik a meglévő autókat.

Bővebben az új benzines és dízelmotoros autók uniós értékesítési tilalmáról

A nulla kibocsátású járművekre való átállás megköveteli a fenntartható üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztését. A képviselők szeretnék, ha 2026-ra a főbb uniós utak mentén legalább 60 kilométerenként elektromos töltőállomások lennének, 2028-ra pedig 100 kilométerenként lenne elérhető hidrogéntöltő állomás.

Bővebben arról, hogy az EU hogyan szeretné növelni a fenntartható üzemanyagok használatát

A Parlament beleegyezett a szén-dioxid-díj bevezetésébe a közúti közlekedés és a fűtés esetében. A képviselők szeretnék, hogy a vállalkozások szén-dioxid-illetéket fizessenek olyan termékekért, mint az üzemanyag vagy a fűtőolaj, míg a rendszeres fogyasztók 2029-ig mentesülnének.

Szén-dioxid-illeték az import árukra


A szén-dioxid-határ kiigazítási eljárás az EU és az EU-n kívüli kereskedelmi ágazatot is a karbonmentesítésre ösztönözné, azáltal, hogy bizonyos áruk behozatalára szén-dioxid-illetéket vetne ki, amennyiben azok olyan országokból származnak, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban lazább a szabályozás. A cél annak elkerülése, hogy a termelést az EU-ból ilyen országokba helyezzék át. A Bizottság várhatóan 2021 második negyedévében nyújtja be javaslatát az új eljárásról.

Az Irány az 55%! csomag részeként az Európai Bizottság 2021 júliusában javasolta a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmust (CBAM), amely szén-dioxid-illetéket vetne ki bizonyos áruk EU-n kívüli behozatalára. A képviselők szeretnék, ha ezt 2023. január 1-től lenne érvényben, 2026-ig tartó átmeneti időszakkal és teljes körű végrehajtással 2032-ig.

Bővebben a kibocsátási-díjról.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása a többi ágazatban


Az iparon kívül eső ágazatokból, mint a közlekedés, vagy a mezőgazdaság származik az üvegházhatású gázok körülbelül 60%-a az EU-ban. A Bizottság javasolta, hogy 40%-kal csökkentsék a károsanyag-kibocsátást ezekben a szektorokban 2030-ra, a 2005-ös szinthez képest.

Ahhoz, hogy ezt a vállalást tagállami szinten be tudja tartatni, az EU kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határoz meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t) a 2013–2020-as időszakra.

Az egyes tagállamok kibocsátáscsökkentési céljairól ide kattintva lehet többet megtudni.

Az erdők védelmével a klímaváltozás ellen


Az erdők természetes szén-elnyelők, vagyis több szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. Az erdők az üvegházhatású gázok 7%-át semlegesítik egy évben az EU-ban (2014-es adat), ezért az Unió nagy hangsúlyt fektet a földhasználatra és az erdők szerepére a klímaváltozás elleni harcban.

2022 júniusában a képviselők támogatták a szén-dioxid-elnyelési cél növelését a talaj-, fák- és növényhasználattal kapcsolatos ágazatokban. Ez kivitelezhető például a vizes élőhelyek és lápok helyreállításával, új erdők telepítésével és az erdőirtás megállításával.

Klímaváltozás: az erdők védelmével a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásáért.

Az erdőirtás globális probléma. Éppen ezért az EU egy olyan szabályozáson dolgozik, amely arra kötelezi a vállalatokat, hogy ellenőrizzék, hogy az EU-ba importált termékeket nem erdőirtott vagy leromlott területeken állították elő.

Bővebben az erdőirtás okairól és arról, hogy az EU hogyan kezeli ezeket.

 

További információk