Az EU klímaváltozási céljai és a zöld megállapodás

A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében a Parlament elfogadta az európai klímatörvényt, amely az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátás-csökkentési célját a jelenlegi 40%-ról legalább 55%-ra emeli 2030-ra, és 2050-ig jogilag kötelező érvényűvé teszi a klímasemlegességet.

Az uniós klímarendelet az európai zöld megállapodás része, amely kijelöli az utat az éghajlatsemlegesség felé.

A klímacélok elérése érdekében a Unió egy ambiciózus jogszabálycsomagot is előterjesztett, amely „Irány az 55%!” csomag néven ismert. Ez több, egymással összefüggő felülvizsgált törvényből és új törvényjavaslatból áll, melyek a klímára és az energiára fókuszálnak.

Tények és számadatok az európai éghajlatváltozásról.

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének reformja

A rendszer az ipari tevékenység miatt keletkező káros anyagokra vonatkozik. Meghatároz egy szén-dioxid kibocsátási küszöböt, és ez alatt a határérték alatt a vállalatok csak szén-dioxid kvótákért cserébe szennyezhetik a levegőt, amelyekért pedig aukciók keretében fizetniük kell. A fel nem használt kvótát eladhatják.

Az ETS több mint 11 ezer erőművet és gyárat érint és az Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 40%-át lefedi.

Annak érdekében, hogy az ETS összhangba kerüljön az európai zöld megállapodás kibocsátáscsökkentési céljaival, a Parlament 2023 áprilisában jóváhagyta a rendszer frissítését. A reform szerint az ETS-ágazatokban a kibocsátás 2030-ra 63%-kal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest.

A kibocsátás-kereskedelmi rendszerről és reformjáról ide kattintva lehet többet megtudni.

A szállításból származó kibocsátások csökkentése Európában

Repülőgépek és hajók kibocsátása

A polgári repülés az EU közlekedéséből származó összes kibocsátásának 13,4%-át teszi ki. 2023 áprilisában a Parlament támogatta a légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatát, amely minden, az Európai Gazdasági Térségből induló járatra vonatkozna. Azokat, akik a területen kívülről indulnak és szállnak le jelenleg a nemzetközi légi közlekedés önkéntes szén-dioxid-kiegyenlítési és -csökkentési rendszere fedi le. Az EU emellett 2026-ig fokozatosan megszünteti az ingyenes légiközlekedési kiosztást, és segíteni szeretné a fenntartható repülési üzemanyagok használatát.

A Parlament és a Tanács megállapodott, hogy a használt étolaj, a szintetikus üzemanyag vagy akár a hidrogén fokozatosan a repülőgép-üzemanyag norma kell legyen és szeretnék, ha a beszállítók 2025-től elkezdenének fenntartható üzemanyagot szállítani, 2050-re pedig elérnék az EU repülőterein az összes repülőgép-üzemanyag 70%-át.

A tengeri ágazatra is vonatkozik az ETS. A képviselők szeretnék, ha a 2020-as szinthez képest 2%-kal, 2035-tól 14,5%-kal, 2050-től pedig 80%-kal csökkentse a hajók károsanyag-kibocsátását. A csökkentésnek az 5000 tonna feletti hajókra kell vonatkoznia, ezek adják ugyanis a CO2-kibocsátás 90%-át.

További információk a repülőgépek és hajók kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós intézkedésekről.

Károsanyag-kibocsátó autók az utakon

A Parlament támogatta a Bizottság személygépkocsik és kisteherautók nulla kibocsátására vonatkozó javaslatát 2035-ig. A köztes kibocsátáscsökkentési cél 2030-ra a személygépkocsik esetében 55%, a kisteherautók esetében pedig 50%.

Bővebben az autókra vonatkozó új CO2-célértékekről.

E célok elérése érdekében a 2035-től az EU-ban forgalomba kerülő összes új autó nulla kibocsátású kell legyen. Ezek a szabályok nem érintik a meglévő autókat.

Bővebben az új benzines és dízelmotoros autók uniós értékesítési tilalmáról

A nulla kibocsátású járművekre való átállás megköveteli a fenntartható üzemanyagok infrastruktúrájának fejlesztését. A képviselők szeretnék, ha 2026-ra a főbb uniós utak mentén legalább 60 kilométerenként elektromos töltőállomások lennének, 2028-ra pedig 100 kilométerenként lenne elérhető hidrogéntöltő állomás.

Bővebben arról, hogy az EU hogyan szeretné növelni a fenntartható üzemanyagok használatát

2027-től külön kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS II) jön létre az épületek és a közúti közlekedés számára.

Az energiaszektorból származó kibocsátások csökkentése

Az EU üvegházhatást okozó kibocsátásának több mint háromnegyedéért az üzemanyag elégetése a felelős. Az energiafogyasztás csökkentése és a tisztább energiaforrások fejlesztése kulcsfontosságú az EU klímapolitikai céljainak eléréséhez és a harmadik országokból származó importtól való függetlenedéshez.

Kevesebb energiafogyasztás

Az energiafogyasztás visszaszorítása érdekében a Parlament 2022 szeptemberében támogatta a célt, hogy a végső energiafogyasztás (például a háztartások villamosenergia-fogyasztása) legalább 40%-kal csökkenjen 2030-ig és a primerenergia-fogyasztás (az országon belüli teljes energiaigény, például a villamos energia előállítása miatt az elégetett üzemanyag) 42,5%-kal csökkenjen.

2023 márciusában a Parlament és a Tanács tárgyalói új szabályokról állapodtak meg az energiamegtakarítás növelése érdekében.

A tagállamoknak együttesen kell biztosítaniuk az energiafogyasztás legalább 11,7%-os csökkentését uniós szinten 2030-ig (a 2030-as energiafogyasztás 2020-as előrejelzéséhez képest). 2025 végéig pedig országonként átlagosan 1,5%-os éves energiamegtakarítást kell elérniük. A Parlament várhatóan nyáron fogadja el ezt a megállapodást, mielőtt a Tanács is jóváhagyja és a jogszabály hatályba lép.

Ma az épületek fűtése és hűtése az EU-ban felhasznált összes energia 40%-át adja. A Parlament az épületek energiateljesítményére vonatkozó szabályokon dolgozik, hogy 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátású épületállományt. A szabályok kitérnek arra, hogy:

• felújítási stratégiákra van szükség
• az EU-ban minden új épületnek nulla kibocsátásúnak kell lennie 2030-tól
• napelemek telepítése új épületekre

Bővebben az energiafogyasztás csökkentése érdekében tett uniós lépésekről.

A megújuló energiaforrások növelése

A tiszta energiaforrások fejlesztése szintén segítik a kibocsátás csökkentését, mivel ezek lehetnek a fosszilis tüzelőanyagok alternatívái.

Jelenleg az EU-ban elhasznált energia több mint 20%-a megújuló forrásokból származik.

2022 decemberében a képviselők követelték, hogy gyorsabban adják ki az engedélyeket a megújuló energiát (például napelemeklet vagy szélmalmokat) hasznosító erőművek számára.

A képviselők a megújuló hidrogén és a tengeri megújuló források, például a hullámenergia fellendítését is vizsgálják. Fokozatosan megszűnik a földgáz-infrastruktúra-projektekre szánt uniós finanszírozás, és a pénzt a hidrogén- és tengeri megújulóenergia-infrastruktúrákra irányítják át.

Összhangban a zöld megállapodással és az orosz energiától való függetlenedés erőfeszítéseivel a Parlament és a Tanács 2023 márciusában megállapodásra jutott a megújuló energia alkalmazásának fellendítéséről. Eszerint 2030-ra 42,5%-ra emelik a megújulók arányát az EU végső energiafogyasztásában, miközben a tagállamoknak 45%-ra kell törekedniük.

Bővebben arról, hogyan támogatja az EU a megújuló energiát.

Szén-dioxid-illeték az import árukra

A szén-dioxid-határ kiigazítási eljárás az EU és az EU-n kívüli kereskedelmi ágazatot is a karbonmentesítésre ösztönözné, azáltal, hogy bizonyos áruk behozatalára szén-dioxid-illetéket vetne ki, amennyiben azok olyan országokból származnak, ahol az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban lazább a szabályozás. A cél annak elkerülése, hogy a termelést az EU-ból ilyen országokba helyezzék át. A Bizottság várhatóan 2021 második negyedévében nyújtja be javaslatát az új eljárásról.

Az Irány az 55%! csomag részeként az EU létrehozza a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmust (CBAM), amely szén-dioxid-illetéket vet ki bizonyos áruk EU-n kívüli behozatalára.

Ez kiterjed például a vasra, az acélra, a cementre, az alumíniumra, a műtrágyákra és a hidrogénre.

Az importőröknek meg kell fizetniük a termelő országban fizetett szén-dioxid-ár és az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere szerinti szén-dioxid-kibocsátási egységek ára közötti különbséget.

A CBAM bevezetése 2026 és 2034 között történik, ugyanolyan ütemben, ahogy az ingyenes kibocsátási egységek fokozatosan megszűnnek az EU ETS-ben.

A Parlament 2023 áprilisában fogadta el a szabályokat.

Bővebben a kibocsátási-díjról.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása a többi ágazatban

Az iparon kívül eső ágazatokból, mint a közlekedés, vagy a mezőgazdaság származik az üvegházhatású gázok körülbelül 60%-a az EU-ban. A Bizottság javasolta, hogy 40%-kal csökkentsék a károsanyag-kibocsátást ezekben a szektorokban 2030-ra, a 2005-ös szinthez képest.

Ahhoz, hogy ezt a vállalást tagállami szinten be tudja tartatni, az EU kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határoz meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t) a 2013–2020-as időszakra.

2023 márciusában a Parlament megszavazta, hogy 2030-ra 30-ról 40%-ra emeljék az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentésére vonatkozó célt a 2005-ös szinthez képest.

Az egyes tagállamok kibocsátáscsökkentési céljairól ide kattintva lehet többet megtudni.

Az erdők védelmével a klímaváltozás ellen

Az erdők természetes szén-elnyelők, vagyis több szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, mint amennyit kibocsátanak. Az erdők az üvegházhatású gázok 7%-át semlegesítik egy évben az EU-ban (2014-es adat), ezért az Unió nagy hangsúlyt fektet a földhasználatra és az erdők szerepére a klímaváltozás elleni harcban.

2023 márciusában a Parlament és a Tanács új szabályokat fogadott el a földhasználatra, a földhasználat megváltoztatására és az erdészeti ágazatra vonatkozóan, amelyek 2030-ra 15%-kal növelik az EU szén-dioxid elnyelőit.

Klímaváltozás: az erdők védelmével a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásáért.

Az erdőirtás és az erdőpusztulás hatással van az EU környezetvédelmi célkitűzéseire, például a klímaváltozás elleni küzdelemre és a biológiai sokféleség csökkenésére, de hatással van az emberi jogokra, a békére és a biztonságra is. Az EU ezért törekszik a globális erdőpusztulás leküzdésére.

2023 áprilisában a Parlament új szabályokat fogadott el, amelyek arra kötelezik a vállalatokat, hogy ellenőrizzék, hogy az európai piacon értékesített termékek a világon sehol nem járultak-e hozzá az erdőirtáshoz vagy az erdők pusztulásához.

Bővebben az erdőirtás okairól és arról, hogy az EU hogyan kezeli ezeket.

A CO2-n túli üvegházhatást okozó gázok csökkentése

A globális felmelegedés visszaszorítása érdekében az EU komoly erőfeszítéseket tesz a felmelegedésért felelős egyéb üvegházhatású gázok szabályozása terén is. Ilyenek például a metán, a fluortartalmú gázok (más néven F-gázok) és az ózonréteget lebontó anyagok. Ezek ugyan CO2-nál kisebb mennyiségben vannak jelen a légkörben, mégis jelentős hatást fejthetnek ki és a párizsi megállapdásnak is részei.

Bővebben arról, hogyan csökkenti az EU az üvegházhatást okozó gázokat.