Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek
Megmutatjuk, mely EU-s országok bocsátják ki a legtöbb üvegházhatású gázt, és milyen mértékben sikerült a tagállamoknak csökkenteniük a kibocsátásukat.
A klímaváltozás globális jelenség, de pontosan milyen hatással van Európára, és mit tehet az EU? Az alábbiakban bemutatjuk az uniós tagországok szerepét az üvegházhatású gázok kibocsátásában és a probléma kezelésében egyaránt.
Nem a csak a szén-dioxid felel a globális felmelegedésért
A legismertebb üvegházhatású gáz a szén-dioxid (CO2). 2021-ben az EU összes üvegházhatást okozó gázkibocsátásának csaknem 80%-át ez tette ki.
Más üvegházhatású gázok kisebb mennyiségben vannak jelen a légkörben, ugyanakkor nagyobb hatásuk lehet a felmelegedésre. A metán például 2021-ben az EU üvegházhatást okozó gázkibocsátásának 12%-át tette ki.
Egyes üvegházhatású gázok természetesen előfordulnak a légkörben, de az emberi tevékenység hozzájárul a felhalmozódásukhoz. Mások mesterségesek, például fluortartalmú gázok, amelyeket az iparban használnak. Globális felmelegedési potenciáljuk gyakran több ezerszer erősebb, mint a szén-dioxidé.
Tudjon meg többet a különböző üvegházhatású gázokról, forrásaikról és felmelegedést okozó hatásukról.
A legnagyobb EU-s kibocsátói - országok és szektorok
Az EU 2019-ben Kína, az Egyesült Államok és India után a negyedik legnagyobb üvágházhatást okozó gázkibocsátó volt. Az EU részesedése a globális kibocsátásában az 1990-es 15,2%-ról 2019-re 7,3%-ra esett vissza.
Az EU-n belül 2019-ben Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország voltak a legnagyobb kibocsátók. Az energiaszektor az összes uniós kibocsátás 77,01 %-áért felelt, ezt követte a mezőgazdasági tevékenységből származó kibocsátás 10,55 %-kal, majd az ipari tevékenységből származó kibocsátás, ami 9,10 % volt és végül a hulladékgazdálkodás 3,32%-kal.
Az országokra vonatkozó részletes adatokat az üvegházhatású gázok kibocsátásáról szóló infografikánkon talál.
Az EU üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása 1990 óta
2008-ban az EU-s országok megegyeztek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 1990-es szinthez viszonyított legalább 20%-os csökkentésében 2020-ra. A legutóbbi adatok szerint az EU jó úton halad a klímacélok elérésében, 2019-re az üvegházhatású gázok kibocsátása 24%-kal csökkent. 2020-ban a kibocsátás 31%-kal maradt el az 1990-es szinttől, részben a Covid19 világjárvány miatt.
2021-ben az EU új célt tűzött ki, mely szerint 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 2050-re pedig eléri a klímasemlegességet. A legfrissebb tagállami előrejelzések szerint azonban a nettó kibocsátás-csökkenés 41 % körül lesz 2030-ra.
Tekintse meg infografikánkat az EU 2020-ra kitűzött éghajlatváltozási céljainak elérése felé tett előrehaladásáról.
A klímaváltozás hatása Európára
A klímaváltozás már most is különbözőképpen ugyan, de hatással van az európai régiókra. A biológiai sokféleség csökkenéséhez, erdőtüzekhez, a terméshozamok csökkenéséhez és magasabb hőmérsékletekhez vezethet. Az emberek egészségére is hatással lehet, a hőhullámok akár halálosak is lehetnek az emberek számára.
Térképünk, amely bemutatja, hogy az éghajlatváltozás hogyan érinti a különböző európai régiókat itt érhető el.
A szállítás kibocsátása az EU-ban: tények és adatok
A közlekedés az egyetlen olyan ágazat, amelyben a kibocsátások még mindig magasabbak, mint 1990-ben. Ez a felelős az EU teljes CO2-kibocsátásának közel 30%-áért, amelynek 72%-a a közúti közlekedésből származik.
Az autók kibocsátása
A személygépkocsik és a kisteherautók felelősek az EU szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül 15%-áért, míg a közúti közlekedésből származó CO2-kibocsátás 60%-át teszik ki. Mivel Európában átlagosan 1,7 fő jut egy autóra, más közlekedési módok, például a buszok jelenleg tisztább alternatívát jelentenek. A modern autók azonban a legtisztább közlekedési módok közé tartozhatnak, ha megosztják őket, ahelyett, hogy egyedül utaznának bennük.
További adatok az autók CO2-kibocsátásáról infografikánkon érhetők el.
Repülőgépek és hajók kibocsátása
A nemzetközi légi közlekedés és a hajózás az EU összes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának kevesebb mint 3,5%-át teszi ki, de ezek a kibocsátás leggyorsabban növekvő forrásai. A repülőgépek kibocsátása az előrejelzések szerint 2050-ben tízszerese lesz 1990-hez képest, míg a hajók kibocsátása akár 50%-kal is növekedhet.
Tudjon meg többet a repülőgépek és hajók károsanyag-kibocsátásáról infografikánkból!
Az ENSZ klímatárgyalásainak ütemterve
Az EU kulcsszerepet játszik az ENSZ klímatárgyalásai során, valamennyi tagállam aláírta a párizsi megállapodást is, összehangolják álláspontjukat és uniós szinten közös kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki.
A klímaváltozással kapcsolatos tárgyalások ütemterve itt érhető el.