Az EU intézkedései a klímaváltozás megfékezésére
Hogyan lép fel az EU és az Európai Parlament a klímaváltozás ellen? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
A globális felmelegedés megfékezése
Az átlaghőmérséklet az ipari forradalom óta emelkedik, a 2011–2020 közötti időszak az eddig mért legmelegebb évtized volt. A valaha mért húsz legmelegebb év közül tizenkilenc 2000 utáni.
A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat adatai szerint a 2009-es év a valaha mért legmelegebb év volt Európában. A változást pedig javarészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése és az emberi tevékenységek okozzák.
Bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,95-1,20ºC-kal magasabb, mint a 19. század végén. A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy a Földön veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások történnek.
Ezért a világ vezetői egyetértenek abban, hogy a legfőbb cél a 2°C-os hőmérséklet-növekedés elkerülése.
Miért fontos az EU-s válasz?
Az EU és a klímaváltozás
A klímaváltozás már most is különbözőképpen ugyan, de hatással van az európai régiókra. A biológiai sokféleség csökkenéséhez, erdőtüzekhez, a terméshozamok csökkenéséhez és magasabb hőmérsékletekhez vezethet. Az emberek egészségére is hatással lehet.
Az EU nagy kibocsátó
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös adatai szerint az EU a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után.
Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek
Az EU elkötelezett a nemzetközi klímatárgyalások során
Az EU kulcsszerepet játszik az ENSZ klímatárgyalásai során, valamennyi tagállam aláírta a párizsi megállapodást is, összehangolják álláspontjukat és uniós szinten közös kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki.
A párizsi megállapodás értelmében az EU 2015-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. 2021-ben a célt 2030-ra legalább 55%-os csökkentésre, 2050-re pedig a klímasemlegességre módosították.
További statisztikákat és trendeket ide kattintva találhat.
Az EU vezetői ezért már 2008-ban elkötelezték magukat amellett, hogy az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. 2019-re a kibocsátás 24%-kal csökkent, 2020-ra pedig 31%-kal, részben a Covid19 világjárvány miatt. 2021-ben új célokat tűztek ki.
Infografikánk az EU 2020-as klímapolitikai céljai felé tett előrehaladásáról
Európai zöld megállapodás: Hogyan éri el az EU a nulla kibocsátást 2050-re?
2021. június 24-én a Parlament elfogadta az új klímarendeletet, amely a jelenlegi 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzést 40% -ról 55% -ra emeli, és a 2050-re vonatkozó klimasemlegességi célt jogilag kötelező érvényűvé teszi.
A nulla nettó kibocsátás célját a klímatörvényben rögzítették. Az európai zöld megállapodás pedig az útiterv.
Az Európai zöld megállapodás célja, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályok 2021-től jogilag kötelező érvényűek minden EU-tagország számára.
A Bizottság által 2021. júliusában benyújtott Fit for 55 csomag lehetővé teszi Európa számára, hogy elérje a zöld megállapodás céljait. Ide tartozik az energiahatékonysággal, a megújuló energiákkal, a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, a szén-dioxid határmechanizmussal és az új személygépkocsik és haszongépjárművek szén-dioxid kibocsátásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata.
Európai zöld megállapodás: úton egy klímasemleges és fenntartható EU felé
Az EU azon is dolgozik, hogy 2050-re megvalósítsa a körkörös gazdaságot, fenntartható élelmiszerrendszert hozzon létre, valamint megvédje a biológiai sokféleséget és a beporzókat.
Az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról is. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.
A Méltányos átállást Támogató Alap keretében várhatóan 100 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást mozgósít az Unió. Ezt a pénzt fel lehetne használni például a munkavállalók átképzésére, a vállalkozások támogatására, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére.
További részletek a zöld megállapodásról.
A károsanyag-kibocsátás csökkentése
Erőművek és ipar
Az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az Unió létrehozta a kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS). A többi szektorra vonatkozóan pedig kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határozott meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t). Emellett az EU az erdők szén-dioxidot semlegesítő képességét is használja a klímaváltozás elleni harcban.
A Parlament jelenleg a rendszer felülvizsgálatát fontolgatja, hogy összhangba hozza azt a zöld megállapodás magasabb kibocsátáscsökkentési céljaival.
Építőipar és mezőgazdaság
Korábban nem voltak uniós előírások a hajók számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban. 2020 szeptemberében azonban a képviselők megszavazták, hogy 2022-től a tengeri közlekedés is kerüljön be az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe, a hajózási társaságok számára pedig kötelező érvényű követelmények legyenek annak érdekében, hogy 2030-ig legalább 40% -kal csökkentsék széndioxid-kibocsátásukat. Az "Irány az 55 %!" csomag részeként a képviselők támogatták ezen ágazatok 2030-as kibocsátáscsökkentési céljának emelését 40%-ra.
Közlekedés
Ami a közúti közlekedést illeti, 2022 júniusában az Európai Parlament támogatta azt a javaslatot, ami az új személygépkocsik és kisteherautók zéró kibocsátásának eléréséről szól az EU-ban 2035-re.
A tervek szerint a tengeri közlekedést be fogják vonni a megreformált EU ETS-be, amint azt az “Irány az 55%!” csomag javasolja.
2022 júniusában a Parlament megszavazta a légi közlekedés kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatát is, hogy az Európai Gazdasági Térségből induló összes járatot is bevonják a rendszerbe.
Az EU kibocsátást csökkentő konkrét intézkedéseiről ide kattintva lehet többet olvasni.
Erdőirtás és földhasználat
Az EU szeretné felhasználni az erdők szén-dioxid elnyelő képességét is az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. 2022 júniusában a képviselők az erdőirtásra és a földhasználat megváltoztatására (LULUCF) vonatkozó szabályok frissítése mellett szavaztak. A cél az EU szén-dioxid-elnyelő kapacitásának javítása, hogy 2030-ra a jelenlegi 55%-os célnál még nagyobb kibocsátáscsökkentést érjenek el.
Import a kevésbé ambiciózus klímacélokkal rendelkező országokból
2021 júliusában az Európai Bizottság előterjesztette a szén-dioxid-kibocsátási határok kiigazítási mechanizmusára vonatkozó javaslatot, amely az EU-n belüli és azon kívüli vállalatokat a szén-dioxid-mentesítésre ösztönöz úgy, hogy szén-dioxid-díjat vet ki bizonyos áruk behozatalára, ha azok kevésbé ambiciózus klímacélokkal rendelkező országokból származnak.
Az energiaszektor kérdése
A klímaváltozás elleni fellépés fontos része az EU tiszta energia programja, amelyet 2018-ban fogadott el a Parlament. A cél, hogy növelje a megújuló energiák arányát az ágazatban, és lehetővé tegye a háztartások számára, hogy saját maguk termeljenek és tároljanak megújulókból származó villamosenergiát.
Emellett az EU 2030-ra 32,5%-kal kívánja javítani az energiahatékonyságot, és jogszabályt fogadott el az épületekről és a háztartási gépekről.
Az EU tiszta energiát támogató intézkedéseiről ide kattintva lehet többet megtudni.