Az EU intézkedései a klímaváltozás megfékezésére 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Hogyan lép fel az EU és az Európai Parlament a klímaváltozás ellen? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A klímaváltozás káros hatásai. Fotó: Ezra Comeau-Jeffrey (Unsplash)  

A globális felmelegedés megfékezése


Az átlaghőmérséklet az ipari forradalom óta emelkedik, a 2011–2020 közötti időszak az eddig mért legmelegebb évtized volt. A valaha mért húsz legmelegebb év közül tizenkilenc 2000 utáni.

A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat adatai szerint a 2009-es év a valaha mért legmelegebb év volt Európában. A változást pedig javarészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése és az emberi tevékenységek okozzák.

Bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,95-1,20ºC-kal magasabb, mint a 19. század végén. A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy a Földön veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások történnek.

Ezért a világ vezetői egyetértenek abban, hogy a legfőbb cél a 2°C-os hőmérséklet-növekedés elkerülése.

Miért fontos az EU-s válasz?

Az EU és a klímaváltozás


A klímaváltozás már most is különbözőképpen ugyan, de hatással van az európai régiókra. A biológiai sokféleség csökkenéséhez, erdőtüzekhez, a terméshozamok csökkenéséhez és magasabb hőmérsékletekhez vezethet. Az emberek egészségére is hatással lehet.

Az EU nagy kibocsátó 


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös adatai szerint az EU a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után.

Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek

Az EU elkötelezett a nemzetközi klímatárgyalások során


Az EU kulcsszerepet játszik az ENSZ klímatárgyalásai során, valamennyi tagállam aláírta a párizsi megállapodást is, összehangolják álláspontjukat és uniós szinten közös kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki.

A párizsi megállapodás értelmében az EU 2015-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. 2021-ben a célt 2030-ra legalább 55%-os csökkentésre, 2050-re pedig a klímasemlegességre módosították.


További statisztikákat és trendeket ide kattintva találhat.

Az EU vezetői ezért már 2008-ban elkötelezték magukat amellett, hogy az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. 2019-re a kibocsátás 24%-kal csökkent, 2020-ra pedig 31%-kal, részben a Covid19 világjárvány miatt. 2021-ben új célokat tűztek ki.

Infografikánk az EU 2020-as klímapolitikai céljai felé tett előrehaladásáról

Európai zöld megállapodás: Hogyan éri el az EU a nulla kibocsátást 2050-re?


2021. június 24-én a Parlament elfogadta az új klímarendeletet, amely a jelenlegi 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzést 40% -ról 55% -ra emeli, és a 2050-re vonatkozó klimasemlegességi célt jogilag kötelező érvényűvé teszi.

A nulla nettó kibocsátás célját a klímatörvényben rögzítették. Az európai zöld megállapodás pedig az útiterv.

Az Európai zöld megállapodás célja, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályok 2021-től jogilag kötelező érvényűek minden EU-tagország számára.

A Bizottság által 2021. júliusában benyújtott Fit for 55 csomag lehetővé teszi Európa számára, hogy elérje a zöld megállapodás céljait. Ide tartozik az energiahatékonysággal, a megújuló energiákkal, a kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, a szén-dioxid határmechanizmussal és az új személygépkocsik és haszongépjárművek szén-dioxid kibocsátásával kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálata.

Európai zöld megállapodás: úton egy klímasemleges és fenntartható EU felé

Az EU azon is dolgozik, hogy 2050-re megvalósítsa a körkörös gazdaságot, fenntartható élelmiszerrendszert hozzon létre, valamint megvédje a biológiai sokféleséget és a beporzókat.

Az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról is. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.

A Méltányos átállást Támogató Alap keretében várhatóan 100 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást mozgósít az Unió. Ezt a pénzt fel lehetne használni például a munkavállalók átképzésére, a vállalkozások támogatására, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére.

További részletek a zöld megállapodásról.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban ágazatonként  

A károsanyag-kibocsátás csökkentése

Erőművek és ipar


Az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az Unió létrehozta a kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS). A többi szektorra vonatkozóan pedig kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határozott meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t). Emellett az EU az erdők szén-dioxidot semlegesítő képességét is használja a klímaváltozás elleni harcban.

Építőipar és mezőgazdaság


Korábban nem voltak uniós előírások a hajók számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban. 2020 szeptemberében azonban a képviselők megszavazták, hogy 2022-től a tengeri közlekedés is kerüljön be az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe, a hajózási társaságok számára pedig kötelező érvényű követelmények legyenek annak érdekében, hogy 2030-ig legalább 40% -kal csökkentsék széndioxid-kibocsátásukat.

Közlekedés


Ami a közúti közlekedést illeti, 2019 elején az Európai Parlament támogatta azokat a jogszabályokat, amelyek 2030-ra az új személygépkocsik esetében 37,5%-kal, a kisteherautók esetében 31%-kal, az új teherautók esetében pedig 30%-kal csökkentik a CO2-kibocsátást.

Az EU kibocsátást csökkentő konkrét intézkedéseiről ide kattintva lehet többet olvasni.

Import a kevésbé ambiciózus klímacélokkal rendelkező országokból 


2021 júliusában az Európai Bizottság előterjesztette a szén-dioxid-kibocsátási határok kiigazítási mechanizmusára vonatkozó javaslatot, amely az EU-n belüli és azon kívüli vállalatokat a szén-dioxid-mentesítésre ösztönöz úgy, hogy szén-dioxid-díjat vet ki bizonyos áruk behozatalára, ha azok kevésbé ambiciózus klímacélokkal rendelkező országokból származnak.

Az energiaszektor kérdése


A klímaváltozás elleni fellépés fontos része az EU tiszta energia programja, amelyet 2018-ban fogadott el a Parlament. A cél, hogy növelje a megújuló energiák arányát az ágazatban, és lehetővé tegye a háztartások számára, hogy saját maguk termeljenek és tároljanak megújulókból származó villamosenergiát.

Emellett az EU 2030-ra 32,5%-kal kívánja javítani az energiahatékonyságot, és jogszabályt fogadott el az épületekről és a háztartási gépekről.

Az EU tiszta energiát támogató intézkedéseiről ide kattintva lehet többet megtudni.