Az EU intézkedései a klímaváltozás megfékezésére 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Hogyan lép fel az EU és a Parlament a klímaváltozás ellen? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A klímaváltozás káros hatásai. Fotó: Ezra Comeau-Jeffrey (Unsplash)  

A globális felmelegedés megfékezése


Az átlaghőmérséklet az ipari forradalom óta emelkedik, a 2009–2018 közötti időszak az eddig mért legmelegebb évtized volt. A valaha mért tizennyolc legmelegebb év közül tizenhét 2000 utáni.

A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat adatai szerint a 2009-es év a valaha mért legmelegebb év volt Európában. A változást pedig javarészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése és az emberi tevékenységek okozzák.

Bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,91-96ºC-kal magasabb, mint a 19. század végén. A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy a Földön veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások történnek.

Ezért a világ vezetői egyetértenek abban, hogy a legfőbb cél a 2°C-os hőmérséklet-növekedés elkerülése.

A számok


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után. Az üvegházhatású gázok 80,7%-a az energiaiparból származik Európában (2017.).

A károsanyag-kibocsátás csökkentése európai szinten együttműködve sokkal hatékonyabb, a klímaváltozás káros hatásai pedig az összes tagállamot érintik, még akkor is ha nem azonos módon. Míg a Mediterrán térségben nagyobb szárazság és kánikula várható, addig a kontinens belső területein a folyók áradása és erdőtüzek várhatóak.

Az EU vezetői ezért már 2008-ban elkötelezték magukat amellett, hogy az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. A legutóbbi adatok szerint az EU jó úton halad a klímacélok elérésében, 2015-re a kibocsátás 22%-kal csökkent.

További statisztikákat és trendeket ide kattintva lehet találni.

Hogyan éri el az EU a kibocsátás csökkentését?


Az Unió kulcsszerepet játszik a globális felmelegedés megfékezésében, fontos szereplője a klímaváltozásról szóló ENSZ-tárgyalásoknak A párizsi klímamegállapodás részeként 2014-ben az EU még tovább lépett és azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az Unióban az 1990-es adatokhoz képest. Emellett az Unió az európai zöld megállapodás keretében 2050-re szeretné elérni a klímasemlegességet.

Az európai zöld megállapodás


A Parlament 2019 novemberében éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett és arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy minden klímaváltozással kapcsolatos jövőbeli javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést szolgálja.

Erre válaszul dolgozta ki a Bizottság az európai zöld megállapodást, amely kijelölte Európa számára a klímasemlegességig vezető utat 2050-re.

Az európai zöld megállapodás számos területen ütemtervet jelöl ki a szükséges uniós intézkedésekre vonatkozóan, ide kattintva olvashat többet róla.

Uniós források a finanszírozáshoz


Az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról is. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.

A méltányos átállási mechanizmus keretében várhatóan 100 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást mozgósít az Unió. Ezt a pénzt fel lehetne használni például a munkavállalók átképzésére, a vállalkozások támogatására, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére.

A károsanyag-kibocsátás csökkentése


Az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az Unió létrehozta a kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS). A többi szektorra vonatkozóan pedig kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határozott meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t). Emellett az EU az erdők szén-dioxidot semlegesítő képességét is használja a klímaváltozás elleni harcban.

Az EU kibocsátást csökkentő konkrét intézkedéseiről ide kattintva lehet többet olvasni.

Az energiaszektor kérdése


A klímaváltozás elleni fellépés fontos része az EU tiszta energia programja, amelyet 2018-ban fogadott el a Parlament. A cél, hogy növelje a megújuló energiák arányát az ágazatban, és lehetővé tegye a háztartások számára, hogy saját maguk termeljenek és tároljanak megújulókból származó villamosenergiát.

Emellett az EU külön figyelmet fordít az épületek energiahatékonyságának növelésére.

Az EU tiszta energiát támogató intézkedéseiről ide kattintva lehet többet megtudni.

Az uniós vezetők megegyeztek, hogy a 2014–2020 közötti időszakra tervezett büdzsé legalább 20%-át a klímaváltozással kapcsolatos projektekre fogják fordítani, ebből 3,4 milliárd eurót csak a LIFE környezetvédelmi akcióprogramra.