A repülésből és hajózásból származó károsanyag-kibocsátás számokban 

Frissítve: 
 
Létrehozva:   
 

Csaknem megkétszereződött a légi közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mértéke az elmúlt két évtizedben. Mutatjuk a részleteket infografikán.

Habár a nemzetközi légi és vízi közlekedés csupán az összes kibocsátott üvegházhatású gáz 3,5%-árt felelős az EU-ban, ez a két szektor járul hozzá a leginkább növekvő mértékben a klímaváltozást gyorsító anyagok kibocsátásához. Ennek okai főként az légi utasok számának illetve a kereskedelem mértékének növekedése.

A COP25 nemzetközi klímakonferencia közeledtével az EP állásfoglalásában felszólította az EU-t hogy tegyen lépéseket a két szektorból származó üvegházhatású gázok csökkentéséért. Főként, mivel Kína és az Egyesült Államok után az Európai Unió a világ harmadik legnagyobb az üvegházhatásúgáz-kibocsátója.

A klímaváltozással kapcsolatos statisztikákról és trendekről ide kattintva lehet többet megtudni.

Az üvegházhatású gázok mértéke  

A légi és vízi közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás növekszik a leggyorsabban, az előbbi csaknem 130%-kal, az utóbbi pedig 30%-kal emelkedett az elmúlt két évszázadban. Az 1990-es évek óta csak a közlekedési ágazatban emelkedett a kibocsátás mértéke.

A becslések szerint a repülőgépek által kibocsátott károsanyag mértéke 2050-re a hétszeresére, sőt akár a tízszeresére is nőhet az 1990-es adatokhoz képest.

Kibocsátás ágazatonként  

A növekedés egyik fő oka, hogy a légi utasok száma megháromszorozódott az 1993-as adatokhoz képest az EU-ban. A nemzetközi vízi kereskedelem mértéke is jelentős növekedést mutat az elmúlt két évtizedben.

Ezzel együtt a felmérések szerint mi magunk is tudatosabbak vagyunk az ökológia lábnyomunk kapcsán, amit magunk után hagyunk a közlekedési eszközöket használva.

A légi utasok száma  

Mit tett az EU a kibocsátás csökkentéséért?


Az EU egyrészt a kibocsátás-kereskedelmi rendszerén (ETS) keresztül igyekszik szabályozni és csökkenteni a repülésből származó kibocsátást. Ennek célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése.

Az EU törekvései a hatékony, tisztességes és tiszta tengeri szállításra

Az EP 2020. szeptember 16-án megszavazta, hogy 2022-től a vízi közlekedést is vonják be az ETS rendszerébe, és kötelező érvényű követelményeket állapítsanak meg a hajózási társaságok számára, hogy azok 2030-ig legalább 40% -kal csökkentsék a kibocsátásukat.

A képviselők szerint a nagy hajók szén-dioxid-kibocsátásának és üzemanyag-fogyasztásának ellenőrzésére vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára vonatkozó eredeti javaslat nem volt elég ambiciózus.

Április 27-én a Parlament ismét hangsúlyozta, hogy a hajózási ágazatnak jelentősen csökkentenie kell a kibocsátásokat, és az ETS rendszerének részévé kell válnia. Kiemelte továbbá annak versenyképességre és a munkahelyekre gyakorolt hatását, és felvetette a szén-dioxid-kibocsátás áthelyezésének lehetséges kockázatát.

Az európai zöld megállapodás részeként a Parlament a következő intézkedésekkel szeretné elősegíteni, hogy a tengeri ágazat tisztábbá és hatékonyabbá váljon a karbonsemleges Európába történő átmenet során az:

  • a nehéz fűtőolajok fokozatos megszüntetése az alternatív üzemanyagok adómentessége útján


  • az európai kikötők dekarbonizálása, digitalizálása és automatizálása


  • a legszennyezőbb hajók szabályozott hozzáférése az uniós kikötőkhöz


  • technikai fejlesztések, például a sebesség optimalizálása, az új hidrodinamikai rendszerek fejlesztése.



Eddig nem volt uniós előírás a hajók számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.