Európai zöld megállapodás: úton egy klímasemleges és fenntartható EU felé 

A Parlament 2019 novemberében éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett, és arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést szolgálja és hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást.

Erre válaszul dolgozta ki a Bizottság az európai zöld megállapodást, amely kijelölte Európa számára a klímasemlegességig vezető utat 2050-re.

Bővebben az EU klímaváltozásra adott válaszairól.

Az európai zöld megállapodás céljai és előnyei

A Parlament 2021. június 24-én pedig elfogadta az új uniós klímarendeletet, amely jogilag kötelezővé teszi a kibocsátás 55%-os csökkentését 2030-ig, és klímasemlegességet 2050-ig, ez közelebb hozza az EU-t ahhoz, hogy 2050 után már negatív kibocsátással rendelkezzen és megerősíti az Unió vezető szerepét a klímaváltozás elleni globális küzdelemben.

A klímarendelet segíthet abban, hogy a célok könnyen átültethetők legyenek a jogszabályokba, és olyan előnyökkel járhat, mint a tisztább levegő, víz és talaj, alacsonyabb energiaszámlák, felújított lakások, jobb tömegközlekedés és több töltőállomás az elektromos autók számára, kevesebb hulladék, egészségesebb ételek, és jobb egészségi állapot a mostani és a jövő generációi számára.

Az üzleti vállalkozások is profitálhatnak az új lehetőségek megjelenéséből azokon a területeken, ahol Európa egységes normákat kíván meghatározni. Ez várhatóan munkahelyeket fog teremteni például a megújuló energiával, az energiahatékony épületekkel és folyamatokkal foglalkozó területeken is.

Infografikánkat a klímatárgyalások történetéről ide kattintva találja meg.

Irány az 55%! csomag - a zöld megállapodásban foglaltak eléréséért

Azért, hogy az EU elérja a 2030-as célokat, a Bizottság 2021-ben javasolta a Irány az 55%! jogszabálycsomagot, mely 13, egymással összefüggő, felülvizsgált törvényt és 6 törvényjavaslatot tartalmaz az EU klíma- és energiapolitikájával kapcsolatban.

Az ipar, a közlekedés és más ágazatok kibocsátásának csökkentése

2023-ban a Parlament elfogadta a következőket:

• a kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) felülvizsgálatát, amely magában foglalja a szennyező ágazatokat, például az épületeket és a közúti szállítást 2027-től (az ETS II-ben), valamint a tengeri szállítást. A reformok 2026-ig fokozatosan megszüntetik a légi közlekedés ingyenes kibocsátási egységeit, és előmozdítják a fenntartható repülési üzemanyagok használatát.
• a piaci stabilitási tartalék felülvizsgálatát a kibocsátási egységek kínálata és kereslete közötti strukturális egyensúlyhiány kezelése érdekében.
• a kibocsátásáthelyezési eszköz végrehajtását, amelynek szén-dioxid-díjat határoz meg az importált árukra, hogy ezzel megakadályozza, hogy a cégek a kevésbé ambiciózus kímacélokkal rendelkező országokba helyezzék át a telephelyüket.

• az erőforrások megosztását a tagállamok között, hogy a nemzeti kibocsátáscsökkentési célokat – az ETS hatálya alá nem tartozó ágazatokban, mint az építőipar, mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás – 2030-ra 29%-ról 40%-ra emeljék
• a szén-dioxid-eltávolítás növelését célzó jogszabályok megerősítését a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és az erdészeti ágazatban

• az új személygépkocsik és kisteherautók nulla CO2 kibocsátásáról szóló javaslatot

• a légi közlekedés kibocsátási egységeinek felülvizsgálatát az Európai Gazdasági Térségből induló összes járat bevonásával a rendszerbe

• az alternatív üzemanyagot használó személygépkocsik és teherautók töltő- és üzemanyagtöltő állomásainak növelése

• a fenntartható repülési üzemanyagokra való fokozatos átállás

• új célok az energiafogyasztás uniós szintű csökkentésére 2030-ig

• új, 42,5%-os megnövelt cél az EU energiafogyasztásában a megújuló energia részarányára vonatkozóan 2030-ra

• a hajók üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozatos csökkentése és a tisztább tengeri üzemanyagok használatára való átállás.

Olvasson többet a kibocsátás csökkentését célzó jelenlegi uniós intézkedésekről és a specifikus, nem CO2 üvegházhatású gázokról.

Uniós források létrehozása a zöld átállásban élő háztartások támogatására

A Parlament jóváhagyta:
• a méltányos energetikai átállás érdekében az ETS-kibocsátási egységek árveréséből finanszírozott szociális klímaalap létrehozását, mely segíti a hátrányos helyzetű háztartásokat, kisvállalkozásokat és közlekedési felhasználókat az energia- és mobilitási szegénység leküzdésében.

Átállás a körforgásos gazdaságra

2020 márciusában a Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervet fogadott el, amely az európai zöld megállapodás egyik fő eleme. A fő céljai a fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban, a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a hulladékkeletkezés csökkentése és nagyobb hangsúly fektetése azokra az ágazatokra, amelyek a legtöbb erőforrást használják fel, így az alábbi szektorokra koncentrál:

• elektronika és infokommunikációs technológiák
• akkumulátorok és járművek
• csomagolás
• műanyagok
• textiltermékek
• építőipar és épületek
• élelmiszerek.

2022 novemberében az Európai Bizottság új uniós szintű csomagolási szabályokat javasolt.

Az újrafelhasználhatóság, nevezetesen a javításhoz való jog támogatását célzó szabályok részeként az EU megállapodott a közös töltőről is. A C típusú USB 2024 végére a legtöbb elektronikus eszköz általános töltőjévé válik az EU-ban. A laptopokat 2026. április 28-ig kell felszerelni ilyen porttal.

2023 márciusában a Bizottság új javaslatot terjesztett elő az áruk javításának és újrafelhasználásának előmozdítására. A törvényes garancián belül megkövetelné az eladóktól a termékek javítását, hacsak nem olcsóbb a csere. A garancián túlmenően jogot adna a javítások egyszerűbbé és olcsóbbá tételéhez.

2022 szeptemberében a Parlament jóváhagyta az új iparstratégiát, amely segít a vállalkozásoknak a Coviddal összefüggő válság leküzdésében, és áttérni a zöldebb, körkörös gazdaságra.

2021 novemberében a képviselők átfogóbb uniós stratégia kidolgozását szorgalmazták a kritikus fontosságú nyersanyagokkal(CRM) kapcsolatban, hogy Európa kevésbé függjön a stratégiai iparágai számára kulcsfontosságú nyersanyagok behozatalától.

2023 márciusában a Bizottság javaslatot tett egy uniós CRM-törvényre, amely megfelelő és diverzifikált ellátást biztosít Európa digitális gazdasága, valamint a zöld átállás számára, előtérbe helyezve az újrahasználatot és az újrahasznosítást.

A körkörös gazdaság hasznáról ide kattintva, míg a műanyaghulladék csökkentése érdekében tett uniós lépésekről itt talál további információt.

Fenntartható élelmiszertermelés

Az élelmiszeripar nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10%-a a mezőgazdaságból származik.

A „a termelőtől az asztalig”, a fenntartható élelmiszerellátásra vonatkozó uniós stratégia célja, hogy védje a környezetet, segítse a gazdákat, és biztosítsa, hogy egészséges élelmiszerek kerülnek az asztalunkra. A stratégia érinti az antibiotikum-rezisztencia és az ökológiai termékek kérdéseit is.

A Parlament 2021 októberében elfogadott állásfoglalásában üdvözölte az EU termőföldtől az asztalig stratégiáját és ajánlásokat fogalmazott meg a fenntarthatóság érdekében. A Parlament külön kiemelte, hogy a Fit for 55 csomagnak ambiciózus célokat kell tartalmaznia a mezőgazdaságból és a kapcsolódó földhasználatból származó kibocsátásra vonatkozóan.

A biodiverzitás megőrzése

Egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye a Földön, az EU számára kiemelten fontos a biológiai sokféleség csökkenésének kezelése. A Bizottság májusban ismertette új biodiverzitási stratégiáját, amely a 2030-ig tartó időszakra szól. Ennek célja a természet védelme, az ökoszisztémák romlásának visszafordítása és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.

A Parlament 2021 júniusában elfogadta álláspontját az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiájáról, ragaszkodva ahhoz, hogy annak végrehajtása összhangban legyen az EU-s zöld megállapodás egyéb lépéseivel.

Az erdők alapvető szerepet játszanak a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásában. A Parlament éppen ezért új szabályokat fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy az európai piacon értékesített áruk sehol a világon ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz vagy az erdők pusztulásához. A jogszabály azt is biztosítja, hogy ezek a termékek megfeleljenek az emberi jogi normáknak, és biztosítsa az őslakosok jogainak tiszteletben tartását.

Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek

A zöld átállás finanszírozása

2020 januárban az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.

A beruházási terv részeként a méltányos átállási mechanizmus keretében az eu várhatóan a munkavállalók átképzését, és a vállalkozásokat támogatja, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére. Május 20-án a Bizottság bejelentette, hogy új hiteleszközzel támogatná a zöld közberuházásokat a fosszilis tüzelőanyagoktól függő régiókban, ezt a Parlament 2021. júniusában hagyta jóvá.

A Parlament és a Tanács előzetes megállapodást kötött a költségvetés és a helyreállítási terv finanszírozására szolgáló új saját bevételi források bevezetéséről. Ezek magukban foglalnák az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének bevételeit és illetéket vetne ki egyes áruk behozatalára.

A zöld beruházások ösztönzése érdekében a Parlament elfogadta a gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatóságát meghatározó feltételrendszert 2020 júniusában. a képviselők novemberben azt kérték, hogy a fenntartható tevékenységek jussanak forrásokhoz az EU-ban.

A Méltányos Átállást Támogató Alapról ide kattintva olvashat többet.