• A rendkívüli plenáris ülés első szavazásán 687 képviselő szavazott amellett, hogy sürgősségi eljárás keretében foglalkozzanak a COVID-19 járvány kezelését célzó javaslatokkal 
  • A képviselők nagyobb fokú szolidaritást várnak a tagállamoktól a járvány kezelése során 
  • A hosszú távú intézkedéseknek csökkenteniük kell a járvány gazdasági hatásait és a jövőben többet kell szánni kutatásra 
A képviselők és a Bizottság elnöke arról vitázott, hogyan javítható az együttműködés a tagállamok között a járvány idején  

A képviselők a csütörtöki rendkívüli plenáris ülésen határozott támogatásukról biztosították a Bizottság által javasolt intézkedéseket, és nagyobb fokú szolidaritást kértek a tagállamoktól.

A képviselők a orvosi eszközök és áruk célba juttatása érdekében együttműködésre és a belső határok nyitva tartására szólították fel a tagállamokat a csütörtöki vitán. A vitát követően szavaz a Parlament azokról a tagállamoknak segítő, kulcsfontosságú intézkedéskről, amelyeket a Bizottság nyújtott be a járvány hatákony és koordinált kezelésére.


A képviselőcsoportok vezetői a szigorú közegészségügyi előírásokat betartásával a brüsszeli ülésteremben vettek részt a plenárison, míg a többi képviselő otthonról követte az eseményeket. A rendkívüli eljárásrendnek köszönhetően a képviselők távolról is szavazhattak: a sürgősségi eljárás támogatásáról szóló, első szavazáson 687-en vettek részt.

A képviselőcsoportok vezetőinek, és a Bizottság képviselőnek felszólalásai az egyes nevekre kattintve tekinthetők meg.

A vitát megnyitó David Sassoli, a Parlament elnöke megismételte: a Parlament nem hagyja abba a munkát a járvány miatt. „Csak így szolgálhatjuk az embereket, a közösségeket, és az egészségügyi dolgozókat, akik Európa-szerte hatalmas áldozatot hoznak kórházainkban" - mondta az elnök. „A Parlament továbbra is betölti a demokráciában játszott szerepét."

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a közös fellépés és az egységes piac fontosságát hangsúlyozva elmondta: „Amikor mindenkinek egy cél érdekében kellett volna megmozdulnunk, többen csak magukra gondoltak. De mostanra javult a helyzet. Csak az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának fenntartásával biztosíthatjuk, hogy a szükséges készletek eljutnak a megfelelő helyre. Semmi értelme határokat emelni magunk közé. Az európaiak emlékezni fognak azokra a döntésekre, amelyeket most hozunk meg."

A spanyol néppárti Esteban González Pons képviselő kijelentette: „Arra az Európára van szükségünk, amelyik minden este kijön az erkélyre, hogy megtapsolja az egészségügyben dolgozókat". A Bizottság elnökét ismételve forrásokat, és az orvosi berendezések biztosítását kérte a helyi egészségügyi szervek számára. Fenn kell tartanunk a politikai rendszereink működését, be kell fektetnünk a kutatásba, az európai vezetőknek pedig, „akikből elszivárgott az európai szellem", a szoldiaritásra kell törekedniük, fogalmazott a képviselő.

„A mai döntésekkel csak az első lépést tesszük meg" - jelentette ki Javier Moreno Sánchez spanyol szocialista képviselő, aki a közös európai értékpapírokon nyugvó, egy európai Marshall-tervhez hasonló inzézkedéseket vár. A képviselő emellett európai munkanélküliségi alap létrehozását kérte a COVID-19 válság káros gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére.

„Bár a vita Európában leginkább a gazdasági és monetáris szolidaritásról szól, az egészégügy terén vállalt szolidaritásra még nagyobb szükség van" - jegyezte meg Dominique Riquet francia képviselő a Renew Europe képviselőcsoportból. A képvislelő támogatja az üres repülőgépjáratok leállítására tett javaslatot, és álláspontja szerint az európai értékláncok jobb szervezésével stabilizálható lenne az európai helyzet, és hatékonyabban lehetne fellépni a járvány ellen. „Szeretném, ha az 'ami nem öl meg, az erősebbé tesz' mondás Európára és az európaiakra is érvényes lenne."

A francia euroszkeptikus (ID) képviselő, Nicolas Bay bírálta az európai válaszlépéseket. „Nagy kihívással nézünk szembe, és Önök ott sincsenek. Az Európai Bizottság veszélybe sodorja az európaiakat. Az Unió még a tagállami lépések koordinálására sem képes. A COVID-19 válság szeg, talán az utolsó, az impotens bürokrácia koporsójában" - fogalmazott.

A köszönetnyilvánítások és a hála kifejezése nem elegendő, mondta Ska Keller, a Zöldek/EFA képviselőcsoport német társelnöke, aki a segítségnyújtást a Nyugat-Balkán országaira is kiterjesztené. A Zöldek a jövedelmüket elvesztők megsegítésére és az ún. koronakötvények révén európai országok stabilitásának megőrzésére szólítanak fel. A rendkívüli idők viszont „nem szolgálhatnak kifogásul a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontására": a kormányokat továbbra is ellenőriznie kell a nemzeti országgyűléseknek, figyelmeztetett a képviselő.

Derk Jan Eppink holland konzervatív képviselő másféle, pragmatikus megoldást javasolt. „Az új euróokötvények vagy koronakötvények nem tudnák hatékonyan felrázni az európai gazdaságot. Az embereknek sürgősen készpénzre van szükségük. A nemzeti bankoknak ezért inkább zéró kamatra kellene hitelt adniuk az állampolgároknak és a vállalatoknak."

„A védelmet nyújtó Európának gondoskodnia kellene a legfontosabb munkavállalóiról. Ahelyett, hogy tapsolunk azoknak a pénztárosoknak, gondozóknak, és másoknak, akiktől most az életünk függ, miért nem segítünk inkább nekik?" - kérdezte a baloldali GUE/NGL képviselőcsoport francia vezetője, Manon Aubry. A képviselő az egészségügyi eszközök gyártásának tagállamok közötti megosztását kérte, és egyértelmű és egységes stratégiát vár a vesztegzár feloldására vonatkozóan.

A vitát a Bizottság alelnöke, Maroš Šefčovič zárta, megválaszolva a képviselői kérdéseket.

A teljes vita felvétele itt található.